Még az ítélkezési szünet előtt, június végén bíróság elé állnak a milliárdos csalással, sikkasztással és más bűncselekményekkel vádolt Buda-Cash Brókerház vezetői. A Fővárosi Főügyészség vádiratában azt állítja, hogy Varga Péter vezérigazgató-helyettes, Pintér Zoltán, a cég egyik alapítója, valamint Tölgyesi Péter, a brókerház vezérigazgatója és két társuk 2007-től olyan bűnszervezetet hoztak létre, amelynek keretében az ügyfelek befektetéseivel, értékpapírjaival részben a sajátjukként rendelkeztek, illetve pénzeik egy részét offshore cégekbe menekítették. Az általuk okozott kár több mint 100 milliárd forint. Ha a bíróság bűnösnek mondja ki őket, 25 évig terjedő szabadságvesztést is kiszabhatnak rájuk.
PÁMER DÁVID – PestiSrácok.hu
Június 30-án kezdi tárgyalni a milliárdos sikkasztással, csalással és más bűncselekményekkel vádolt Buda-Cash vezetők büntetőperét a Gimesi Ágnes vezette bírói tanács. Többek között ez hangzott el azon az előkészítő ülésen, amelyet pénteken tartott a brókerügyben a bíróság – nyilatkozta a PestiSrácok.hu-nak az ülés után Pál Helga, Varga Péter vezérigazgató-helyettes ügyvédje, aki Bánáti Jánossal, Tölgyesi Péter védőjével egyetemben azt is megerősítette pénteken portálunknak, hogy fejeként tizenötmillió forint óvadék ellenében védenceiket házi őrizetbe helyezte a bíróság. Ismert, a Buda-Cash Brókerház Kft.-t még 1995 áprilisában alapította Kovács Tibor, Tarr István és Pintér Zoltán. A Privát Kopó bűnügyi magazin egy korábbi cikkében emlékeztetett, hogy a cég jegyzett tőkéje ötvenmillió forint volt, amely tizenötmillió forint pénzbeli, és harmincötmillió forint nem pénzbeli (apport) hozzájárulásból állt. A nem pénzbeli hozzájárulást 2124 db. kárpótlási jegy képezte. Mintegy öt hónappal korábban, 1994 novemberében tőkeemelést hajtottak végre a Kovács Tibor és Tarr István tulajdonában álló COTA Kft-ben. A tőkeemelést 2124 db. kárpótlási jeggyel hajtották végre, harminchárom millió ötszázezer forint értékben. A COTA Kft-nél és a Buda-Cash Brókerház Kft-nél felhasznált kárpótlási jegyek sorszáma megegyezett, azaz a két társaságnál ugyanazok a kárpótlási jegyek képezték a nem pénzbeli hozzájárulást. Az ügy érdekessége, hogy a kárpótlási jegyek sorszáma hét számjegyből állt, a COTA Kft-be és a Buda-Cash Brókerházba apportált papírok sorszáma elé azonban odanyomtattak egy nyolcadikat, a kárpótlási jegyek tehát hamisak lehettek.
Pintér Zoltán és két társa 1995-ben alapította a Buda-Cash Brókerházat. Fotó: hirado.hu
Megszüntették a nyomozást
1997-ben a Budapesti Rendőr-főkapitányság nyomozást indított a hamis kárpótlási jegyek ügyében és a rendőrök kérték a cégbíróságot, hogy a fiktív értékpapírokat tartalmazó apportlistát a COTA Kft. és a Buda-Cash Brókerház vonatkozásában küldje meg a nyomozóhatóságnak. A cégbíróság válaszlevelében arról tájékoztatta a BRFK-t, hogy „a COTA Kft. és a Buda-Cash Brókerház apportlistája eltűnt, nem fellelhető”. A nyomozást ezek után megszüntették – írta a bűnügyi portál szerzője. A Buda-Cash Brókerház Kft. 1997 januárjában alakult részvénytársasággá. A cég első elnöke Kovács Tibor lett, az igazgatóságban helyet kapott Tarr István, aki a COTA Kft-ben Kovács tulajdonostársa volt. 1998 márciusában a brókercég ötszázmillió forinttal emelte az alaptőkéjét. Az Első Hazai Energia-portfólió Rt., melynek tulajdonosa Pintér Zoltán és a maffiamódszerrel kivégzett Reichardt Ignác érdekeltségébe tartozó London Bróker Rt. volt, 230 millió forint, az Arago Befektetési Rt. (Leisztinger Tamás vállalkozása) 100 millió, Pintér Zoltán 100 millió, a Sajó-Közmű Kft. pedig 70 millió forint értékben jegyzett részvényeket. A London Bróker Rt. 1996 decemberében szerzett részesedést az Első Hazai Energia-portfólió Rt-ben, így vált 1998 tavaszán közvetett tulajdonosává a Buda-Cash Brókerház Rt-nek. Kovács 1998. április 30-án távozott a Buda-Cash Brókerház elnöki tisztségéből, de a háttérből még több évig irányította a társaság tevékenységét. A bűnügyi portál azt írta, az 1990-es évek második felében mintegy másfél milliárd forintot helyezhettek ki a Kovács Tibor fémjelezte Budalakk-cégcsoport és a FIK Rt. vagyonából a Buda-Cash Brókerházhoz, valamint a London Brókerhez.
Zsebre vágott politikusok és titkosszolgálati emberek
A Buda-Cash Brókerház életében fontos szerepet játszó Budalakk-birodalom, illetve a FIK Rt. környékén több volt, illetve akkoriban aktív politikus, valamint egykori titkosszolgálati tiszt is felbukkant. Emellett a Budalakk-FIK cégcsoport 1996 és 1998 között tizenhárom országgyűlési képviselőnek biztosított ingyenes mobiltelefon-használatot, így – a részletes számlák alapján – Kovácsék pontos képet kaphattak arról, hogy a politikusok kikkel tartottak kapcsolatot. Továbbá az 1996 és 1998 közötti években a Kovács Tibor által irányított FIK Rt. szponzorálta a parlament labdarúgócsapatát: évente hárommillió forinttal, valamint mezgarnitúrákkal és labdákkal segítve a politikusok sportolását. A Privát Kopó cikkében azt is megemlítette, hogy a Buda-Cash alapítója egy alkalommal a futballpálya szélén álló korlátra támaszkodva, utalva a zsebében lévő bal- és jobboldali politikusokra, ezt mondta az ingatlanközvetítő társaság egyik igazgatósági tagjának:
„Látod, az én mezemben fociznak, az én csapatomban játszanak, itt cincog az összes a zsebemben – mindenki tehet egy szívességet nekem…”
Húsz évvel később robbant ki a botrány
Ezek után talán nem is annyira meglepő, hogy a brókerbotrány csak az alapítás után húsz évvel, 2015 február 24-én robbant ki, amikor a Magyar Nemzeti Bank bejelentette, hogy azonnali hatállyal felfüggesztette a Buda-Cash Brókerház működési engedélyét és felügyeleti biztosokat rendelt ki a tudomására jutott visszaélésgyanús esetek miatt. A jegybank feljelentést is tett a rendőrségen. 2015. Március 9-én több helyszínen, egy időben tartottak házkutatásokat. Tíz embert állítottak elő, egyet tanúként, kilencet gyanúsítottként hallgattak ki. A rendőrség több ember előzetes letartóztatását kezdeményezte, közülük a Fővárosi Törvényszék tavaly március 18-án a Buda-Cash vezérigazgatójának, Tölgyesi Péternek és két vezérigazgató-helyettesének, Gyarmati Jánosnak, valamint Varga Péternek az előzetes letartóztatását rendelte el jogerősen. Arra azonban több hónapot kellett még várni, hogy a cég alapítóját és egykori tulajdonosát is őrizetbe vegyék a hatóságok: Pintér Zoltán csuklóján múlt év októberében kattant a bilincs, és – egy másik bűntársával együtt – a Nemzeti Nyomozó Iroda csalás megalapozott gyanújával hallgatta ki gyanúsítottként.
Ibolya Tibor fővárosi főügyész sajtótájékoztatón jelentette be, hogy vádat emeltek a brókerbotrány szereplői ellen. Fotó: nol.hu
Súlyos börtönéveket kaphatnak
A rendőrség a Quaestor-ügyhöz hasonlóan rendkívül gyorsan, március 8-án befejezte a nyomozást, majd a Fővárosi Főügyészség március 29-én benyújtotta a vádiratot a Fővárosi Törvényszékre. Annak ellenére, hogy a rendőrség tizenegy személyt hallgatott ki gyanúsítottként, a főügyészség csak öt ember ellen emelt vádat: Varga Péter vezérigazgató-helyettest, Pintér Zoltánt, a Buda-Cash alapítóját, Tölgyesi Pétert, a brókerház vezérigazgatóját és két társukat többrendbeli, bűnszervezetben, folytatólagosan, különösen jelentős értékben elkövetett sikkasztással, csalással és egyéb más bűncselekményekkel vádolják. A vádirat szerint Pintérék a Buda-Cash Brókerház működtetése során 2007-től olyan bűnszervezetet hoztak létre, amelynek keretében az ügyfelek befektetéseivel, értékpapírjaival részben a sajátjukként rendelkeztek, részben azokat eltulajdonították. A vádlottak célja kezdetben a csőd elkerülése, illetve a befektetési szolgáltató fizetőképességének fenntartása volt, később azonban az ügyfelek befektetéseit már nemcsak a veszteségek leplezésére használták fel, hanem az ügyfélpénz egy részét különböző offshore cégekbe menekítették. Az általuk okozott kár összességében 115 milliárd forint A főügyészség közlése szerint a vád tárgyává tett, bűnszervezetben elkövetett bűncselekmények büntetési tételének felső határa – a többszörös bűnhalmazatra is figyelemmel – 25 évig terjedő szabadságvesztés.
A Buda-Cash-ügy szálai vezethetnek el a brókergyilkosság megoldásához?
Figyelemre méltó, hogy a Quaestor- és a Buda-Cash-botrány kirobbanása egybeesett a London Brókerház egykori tulajdonosa megölése miatt újraindított nyomozás elrendelésével, mivel esély nyílt arra, hogy kiderüljön, kiknek állt érdekében a 2000. január 14-én a saját terepjárójában tíz lövéssel lekaszabolt Reichardt Ignác meggyilkolása. Korábban megírtuk, a cégek elleni vizsgálatban akadtak olyan információkra a nyomozók, amiért újra elindították a gyilkosság nyomozását. Megírtuk azt is, hogy Reichardt a halála előtt nem sokkal azt tervezte, hogy kipakol a cégénél történt kétes ügyletekről és a visszaélésekben résztvevőkről, valamint az őket fedező titkosszolgákról. Egy korábbi informátorunknak ezzel kapcsolatban három nevet is megemlített: a tököli fiatalkorúak börtönéből titkosszolgálati segítséggel szabaduló Kovács Tibort, a Buda-Cash egyik alapítóját és üzlettársát, Rózsa Ferencet, valamint az egykori HBW Express Takarékszövetkezet, mai nevén MagNet Bank alapító tulajdonosát, Fáy Zsoltot. A PestiSrácok.hu korábbi információja szerint a meggyilkolt bróker azért akart borítani, mert a megnevezett három személy csaknem egymilliárd forinttal rövidítette őt meg a 90-es évek végén. Az sem mellékes körülmény, hogy értesüléseink szerint Reichardt magát Pintér Zoltánt is fenyegette, hiszen az üzletember a Buda-Cash alapításával kapcsolatos hamis kárpótlási jegyek miatt a jelenleg házi őrizetben lévő férfit is fel akarta jelenteni. Portálunkhoz olyan információk is eljutottak, hogy Reichardt a halála előtt nem sokkal közvetlen érdekeltséget akart szerezni a Buda-Cashben. A megvásárlás előtt átvilágíttatta a céget és egy sor kétes ügyben akart feljelentést tenni. A konkrét lépések előtt végezték ki…
Címlapfotó: mno.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS