Nagyon kicsi az esély rá, hogy valaha is kiderül valójában mi okozhatta a veronai buszbalesetet – mondta a PestiSrácok.hu-nak Dobrocsi Endre közlekedés-biztonsági szakértő. Szerinte érthető, hogy a szülők szeretnék megtalálni a felelőst, de ehhez minden részletet pontosan ismerni kell, e nélkül minden csak találgatás, feltételezés marad. A hét elején Facebookon tették közé felhívásukat a gyászoló családok. Azt írják, a Pizolit Kft. busztársaság tulajdonosa a felelős a 17 ember haláláért, mert hagyta volán mögé ülni alvászavarral küzdő sofőrjét, akinek betegsége miatt hónapokra a jogosítványát is elvették. A felhívásban azt is kérik, szolidaritásból, mindenki bojkottálja a busztársaságot. Közben a Bors már azt írja, az olasz hatóságok rendben találták az autópálya érintett szakaszát, egyre inkább a sofőrre irányul a figyelem, akinek a feleségét is kihallgatják hamarosan. A PestiSrácok.hu-nak nyilatkozó neurológus szerint az alvási apnóé szindróma egy igen komoly betegség, amely főként a férfiakat sújtja, azonban a megfelelő terápiával teljes élet élhető. Más kérdés, hogy a betegnek szabad-e hivatásos jogosítványt adni…
Felhívást tettek közé a veronai buszbalesetben érintett hozzátartozók, egyrészt, hogy soha többé ne fordulhasson elő hasonló szerencsétlenség, másfelől, hogy ne maradjon következmények nélkül az elhunyt 17 ember, főként gyermek halála. Egy könyvre való dokumentummennyiség van a birtokukban. Konkrétumokkal tudják bizonyítani, hogy a buszt vezető sofőr másfél éve alvási apnoé zavarban szenvedett, betegségével kezelésre járt, hónapokra eltiltották a vezetéstől, de a házi-vagy üzemorvos később újra alkalmasnak találta a vezetésre. Azt írják a Pizolit Kft. tulajdonosa Czakó Tibor tudott a sofőr betegségéről és a kezelésekről is, és csak azért hagyta őt újra volán mögé ülni, mert félt, hogy munkaügyi per lesz belőle. A gyászolók a TV2 Mokka című reggeli műsorában közölték, a túlélők elmondásai alapján mindent tudnak a balesetet megelőző 40 másodpercről, így pontosan tudják az ülésrendet is, valamint azt, hogyan váltották egymást a sofőrök. Szerintük egyértelmű, hogy a sítáborból hazafelé tartó úton az alvászavarokkal küzdő V. János vezetett a baleset bekövetkeztekor. Feltevésüket igazolja az is, hogy a sofőrök az indulás előtt egy hetet pihentek, a baleset az indulás után 2 óra 41 perccel történt. Ebből arra következtetnek, hogy a sofőr elaludhatott a volánnál. A szülőknek tudomása van arról is, hogy a sofőr gyászolt. Szerintük ez is közrejátszott a tragédiában. Mindeközben a Bors a Corriere Del Veneto című olasz újságra hivatkozva írja, hogy elkészült az olasz autópálya érintett szakaszáról a szakvélemény, mely szerint nem útvezetési, karbantartási vagy szalagkorlát hibák okolhatók a balesetért. Az A4-es autópálya-kezelő céget képviselő ügyvéd nyilatkozata szerint az olasz ügyészség azt kérte a magyar hatóságoktól, hogy a sofőr alvási apnoő szindrómájáról hallgassák ki V. János feleségét, majd magát a vezetőt is. A férfi állapota azonban most még nem teszi lehetővé kikérdezését – írja a Bors.
Forrás: Bors
Még mindig kevés az információ a veronai balesetről
Nagyon kicsi az esély rá, hogy valaha is kiderül valójában mi okozhatta a veronai buszbalesetet – mondta a PestiSrácok.hu-nak Dobrocsi Endre közlekedés-biztonsági szakértő. Elmondása szerint a látottak alapján a jármű oly mértékben rongálódott, hogy rendkívül aprólékos munkával lehet esetleg – ha még erre fizikailag lehetőség van – olyan újabb nyomokat találni, ami közelebb viheti a szakembereket a valós okok felderítéséhez. Szerinte érthető, hogy a szülők szeretnék megtalálni a felelőst, de ehhez minden részletet pontosan ismerni kell, e nélkül minden csak találgatás, feltételezés marad. A közlekedés-biztonsági szakértő – aki korábban kifejtette portálunknak, hogyan kellene a sofőröket még jobban felkészíteni a hasonló helyzetek kezelésére – szerint amíg nincs objektív szakvélemény nem szabad elhamarkodottan ítéletet mondani.
Még maguk a hatóságok sem tudják, hogy pontosan mi történt január 21-én hajnalban. Addig amíg nem készül el az objektív szakvélemény, addig nem lenne szabad biztosnak beállított következést levonni
– mondja Dobrocsi Endre. A szakértő nem vonja kétségbe, hogy az életben maradottak hellyel-közzel szinte biztosan emlékeznek, ki hol ült a buszon, de az kétli, hogy a szülőknek „pontos forgatókönyve” lenne a baleset előtti 40 mp-ről. Mindenkinek érdeke lenne, hogy a balesettel kapcsolatban minden tény ismertté váljon, hiszen csak ekkor lehet egy objektív vizsgálatot lefolytatni, csak ekkor lehet olyan ok-okozati összefüggéseket megállapítani, amelyből megfelelő következtetéseket lehet levonni. Nagyon fontos lenne, hogy megfelelő és objektív konklúziókból hathatós – emberre, járműre, környezetre, jogszabályra egyaránt vonatkozó – változtatások történjenek.
Ilyen szörnyű balesetnek soha többé nem szabadna bekövetkeznie, még ha ez nem is csökkenti a balesetben érintettek fájdalmát
– hangsúlyozta Dobrocsi Endre.
Szinte ugyanazokat az orvosi vizsgálatokat végzik el a különböző kategóriájú vezetői engedélyekhez. A 13/1992. (VI. 26.) NM rendelet szabályozza a járművezetők egészségi alkalmasságának feltételeit. E szerint a járművezetőnek nem lehet “olyan betegsége, testi vagy szellemi, illetőleg érzékszervi fogyatékossága, amely őt a közúti járművezetésre egészségi szempontból alkalmatlanná teszi“. A „C1” kategóriába tartozó járművek vezetésétől fölfele már 2. alkalmassági csoportba tartoznak a járművezetők. Jelenleg a 2. egészségügyi alkalmassági vizsgálatot 60 éves korig 5 évente, 60. életévet követően pedig 2 évente ismétlik, de “ha a vizsgálandó személynél a vizsgálat eredményét hátrányosan befolyásoló egészségi állapot áll fenn, annak megszűnéséig“. Soron kívüli ellenőrzésre is sor kerülhet, ha az illető egészségügyi állapota indokolttá teszi, pl. olyan látás-vagy hallásromlás esetén, mely csökkenti a forgalom észlelését, vagy súlyos hipoglikémiánál (túl alacsony vércukorszintnél) és minden olyan esetben is, ahol az állapotromlás befolyásolja vagy alkalmatlanná teheti a közlekedésre. A vonatkozó NM rendelet értelmében a munkáltatónak kötelessége intézkedni, alkalmazottját egészségügyi alkalmassági vizsgálatra küldeni, ha “olyan körülményt – eszméletvesztés, egyensúlyérzés zavara, balesetből eredő sérülés stb. – észlel, amely a közúti járművezetőnek a közúti járművezetésre való további egészségi alkalmasságát kétségessé teszi“. Az eü. alkalmassági vizsgálatot háziorvos, a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást nyújtó egészségügyi szolgálat orvosa és üzemorvos is elvégezheti. 2015 márciusában került bele az a módosítás, mely kimondja, “azon kérelmezőket, akiknél fiziológiai jellemzőik alapján felmerül a mérsékelt vagy súlyos obstruktív alvási apnoé szindróma gyanúja, a vezetői engedély kiadását, illetve megújítását megelőzően alvászavar szűrővizsgálatra kell beutalni. …” A módosítás célja az volt, hogy csökkentse az obstruktív alvási apnoé szindrómában szenvedő betegek által okozott közlekedési balesetek előfordulási kockázatát azáltal, hogy ezek a betegek csak igazoltan eredményes terápiás kezelés mellett kaphassanak jogosítványt.
Mi is az alvási apnóé szindróma?
Az alvásfüggő légzészavarok közé tartozó obstruktív alvási apnoe betegség lényege, hogy alvás közben a felsőlégutak szűkülete vagy elzáródása alakul ki. Ennek következménye elégtelen légzés ill. az alvás során ismétlődő fuldoklásos állapotok jelentkezése. Egy ilyen betegségben szenvedő egyénnél egy éjszaka alatt akár több száz légzéskimaradás is jelentkezhet, az egyes légzéskimaradások hossza pedig 10 másodperctől akár másfél percig is eltarthat. Az ennek következtében kialakuló sorozatos oxigénhiányos állapot folyamatos stresszként hat a szervezetre: megemelkedik a vérnyomás, a pulzus, a vércukor. Az éjszaka fellépő tünetek a különböző szív-és érrendszeri betegségek úgy, mint a stroke és a szívinfarktus előfordulásának kockázatát növelik. De ugyanígy a 2-es típusú diabétesz és a hypertonia is a szövődmények közt van. A betegség következtében romlik az alvásminőség, mert ahhoz, hogy a szervezet megtudja szűntetni az alvásközben fellépő garatszűkületet vagy elzáródást, mikroébredésekre van szükség. Ezeket az alvó ember nem érzékeli, de az idegrendszer óránként akár 50-60 mikroébredésen eshet át alvás közben, melyek segítségével megszünteti ugyan a légzészavart, azonban az alvás minősége jelentősen romlik. A folyamatos megszakítások miatt a betegnél nem tud kialakulni a mélyalvás, reggel fáradtan, gyakran fejfájással ébred, kimerült lesz, nem tud koncentrálni, megnő reakcióidő. A mindennapi életben nem tud helytállni, csökken a problémamegoldó képesség , súlyos esetben pedig bárhol, bármikor képes elaludni, akár az autóban a piros lámpánál. Ezek a legbeszédesebb tünetek, amiket a beteg tapasztalhat. A leggyakoribb tünetet, a horkolást általában a hálótárs érzékeli, de a beteg is felébredhet saját horkolására. A betegség részben örökletes, és a hajlamosító tényezők közt van a túlsúly, a kor. Férfiaknál fokozottan előfordulhat a betegség, míg a nők a klimax végéig kevésbé érintettek.
Forrás: hazipatika.hu
Volt, aki nem mert elaludni, olyan halálfélelme volt
A társadalom nagyjából 2-4 százalékát érintett az alvási apnoé szindrómában. A PestiSrácok.hu-nak nyilatkozó dr. Vida Zsuzsanna neurologusnak volt olyan betege, aki, nem mert elaludni, mert ha elaludt szinte egyből felébredt, hogy nem kap levegőt, amitől halálfélelme volt. Más egy rövidebb utat nem mert autóval vállalni, mert azonnal elálmosodott, egy másik páciens pedig azután kereste fel a doktornőt, hogy elaludt vezetés közben és az árokba hajtott.
A terápia a légzészavar súlyosságától függ, de minden esetben hatásos a betegség kezelésére
– szögezi le dr. Vida Zsuzsanna. Súlyos esetekben, a beteg éjszaka egy készülék segítségével kissé nagyobb nyomású levegőt lélegez be, így nem alakul ki garatszűkület vagy elzáródás, és létrejön a minőségi pihentető alvás. Enyhébb esetekben sor kerülhet fül-orr-gégészeti beavatkozásra, vagy elég lehet egy horkolást gátló szájbetét is. Fontos és sokat segíthet túlsúly esetén a fogyás.
A legfontosabb az időbeni felismerése a betegségnek, amit a vizsgálatok után a megfelelő terápia követ. A kezelés az esetek javában élethosszig tart, ugyanakkor betartva az orvosi utasításokat a panaszok jelentősen csökkenek, akár meg is szűnnek
– mondja a szakember.
Vida Zsuzsanna jelezte, hogy 2015 óta – mióta az uniós irányelvvel bővült a jogszabály – ha a háziorvos a gyanúját is észleli a betegségnek, további kivizsgálásra kell küldenie. Első lépésként egy műszeres előszűrő vizsgálat történik, melyet ambulanter el tudnak végezni az ún. szűrőpontok, melyek általában alvás ambulanciák, ahol a somnológus szakember segítségével tisztázható, hogy valóban beteg-e az illető, és ha igen, mennyire súlyos az állapota. Egyértelműen bizonyítani egy éjszakai vizsgálattal lehet. dr. Vida Zsuzsanna azt is mondta, jelenleg a rendelet értelmében, súlyos esetben a beteget eltiltják a vezetéstől, azonban megfelelő kezeléssel az egészségi állapot stabil javulása érhető el és amennyiben a kontrollokon bizonyítható, hogy a beteg együttműködik és használja a terápiát, a páciens is visszakaphatja vezetői engedélyét.
Kérdéseinkkel megkerestük az Alvásdiagnosztikai és Terápiás Központot is, azonban válaszukban jelezték, mivel a veronai buszbaleset sofőrjének ügye jelen pillanatban nyomozati szakaszban van, ezért a gépkocsivezető balesetet megelőző egészségügyi állapotáról és az ezzel összefüggésbe hozott alvási apnoéról a család kérésére az MH Egészségügyi Központ szakembereinek jelenleg nem áll módjában nyilatkozni.
Címlapfotó: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS