Pesti Srácok

Többen dolgoznak hazánkban, mint a vírus megjelenése előtt

Többen dolgoznak hazánkban, mint a vírus megjelenése előtt

A foglalkoztatás szintje továbbra is kedvezően alakul a magyar gazdaságban, többen dolgoznak, mint a vírus megjelenése előtti időszakban. Ez egyben azt is jelenti, hogy a gazdaságban ismét jelen van a munkaerőhiány, ami újra elősegítheti a bérek emelkedését – kommentálta Regős Gábor a hétfőn megjelent foglalkoztatási adatokat.

A Központi Statisztikai Hivatal közölte: októberben a 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos havi létszáma 4,688 millió volt, 86 ezerrel több, mint egy évvel korábban. A fő mutatóként használt háromhavi mozgóátlag szerint augusztus–októberben a foglalkoztatottak száma 4,677 millió volt, 53 ezerrel több az egy évvel korábbinál. A 15–64 évesek közül 4,573 millióan minősültek foglalkoztatottnak, a korcsoportra jellemző foglalkoztatási ráta 73,8 százalék volt, 1,4 százalékponttal magasabb az egy évvel korábbinál. Az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 75 ezerrel nőtt, csökkent viszont a magyarországi háztartások külföldön dolgozó tagjaié 15 ezerrel, a közfoglalkoztatottaké nyolcezerrel egy év alatt. A Századvég Gazdaságkutató Zrt. makrogazdasági üzletágának vezetője szerint a magas foglalkoztatási szintben szerepe lehet a szabad munkahelyek válság előtti nagy számának, a magas beruházási rátának, illetve annak, hogy a lezárások idején viszonylag kevés munkahely szűnt meg részben a kormányzati támogatások miatt is. Kiemelte, hogy továbbra is egyre kevesebben vannak azok, akik magyar háztartásban élnek, de külföldön dolgoznak, a szám némileg elmarad a vírus megjelenése előtti szinttől, azaz nem mindenki tért vissza külföldre dolgozni, aki korábban ott elvesztette állását. Ezt részben a turizmus visszaszorulása, részben pedig a határokon való nehezebb átjárás magyarázhatja.

A munkanélküliség ismét négy százalék alatt van

A közfoglalkoztatás esetében szintén kismértékű csökkenést láthatunk, ami azt jelzi, hogy nem ennek a növekedése magyarázza a foglalkoztatás emelkedését. Kedvezőtlen ugyanakkor, hogy a fiatalok foglalkoztatása is némileg mérséklődött. A munkanélküliség ismét négy százalék alatt van, ami rendkívül alacsony, de a korábbi 3,5 százalék körüli szintnél magasabb, tehát itt még lehet tartalék a gazdaságban. A következő időszakban a munkaerőhiány és az alacsony tartalékok miatt a foglalkoztatás stagnálása lesz jellemző Regős Gábor szerint. Hozzátette: a járvány negyedik hullámában jelentősebb korlátozás elrendelésére eddig nem került sor, ami segíti a gazdaság működését, azonban a pandémia miatti rendezvénylemondások és a nagyobb óvatosság a vendéglátást ismét nehéz helyzetbe hozhatja, ott csökkenhet a foglalkoztatás.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI/Magyar Nemzet; Fotó: MTI/Krizsán Csaba

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.