Az Európai Bizottság politikai nyomásgyakorlásra használja az európai szemesztert. Magyarországnak korábban többször is megszorításokat javasoltak, de ezt Magyarország nem hajtotta végre, és jól tette – mondta Kovács Attila, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója, projektvezetője az M1 aktuális csatornán hétfő este.
Kovács Attila szerint az európai szemesztert 2010-ben hozták létre azért, hogy az Európai Bizottság számára a tagállamok gazdaságpolitikájával kapcsolatban véleményeket, ajánlásokat fogalmazzon meg.
Időközben azonban kiderült, hogy ezek az ajánlások nemegyszer kifejezetten károsak
– mondta az igazgató. Példaként említette, hogy néhány éve Ausztriának azt tanácsolták, költsön kevesebbet az egészségügyre, aminek – ha megfogadják – nyilvánvalóan tragikus következményei lettek volna pandémia idején. Kovács István elmondta, hogy Magyarországnak korábban többször is megszorításokat javasoltak, de ezt Magyarország nem hajtotta végre, és jól tette.
Az európai szemeszter javaslatait a legnagyobb arányban, ötven százalékban Finnország fogadja meg, Magyarország és Németország csak a negyedrészét
– jegyezte meg.
A szakember szerint kérdés, hogy mi szükség van erre a mechanizmusra. Felhívta a figyelmet arra, hogy a rövidesen megnyíló európai helyreállítási alap forrásainak felhasználását is ezekhez az ajánlásokhoz szeretné kötni az Európai Bizottság, holott olyan területeken is megfogalmaz elvárásokat – például a bírósági rendszer vagy a migrációs politika – ahol nincs is hatásköre.
Politikai nyomásgyakorlási eszközként próbálja használni az Európai Bizottság az európai szemesztert, pénzügyi szankciórendszert állít mellé, a magyar emberek, családok, vállalkozások pénzét feltételekhez kívánja kötni
– hívta fel a figyelmet Kovács Attila.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Stephanie Lecocq
Facebook
Twitter
YouTube
RSS