Gulyás Gergely a PS-nek: Magyarország az EU legfelkészültebb partnere az illegális migránsok kitoloncolásában
Fotó: Balogh Zoltán
Lehet technikai módosításokkal a migráció miatt felháborodott európai polgárokat megkísérelni megnyugtatni, de lényegében semmi értelmük, mivel végrehajthatatlanok - nyilatkozott porátlunknak Gulyás Gergely. A Miniszterelnökséget vezető miniszter a LIBE bizottság illegális migránsok kitoloncolását szigorító javaslatát kommentálta.
Több cikkben is foglalkoztunk azzal a LIBE bizottságban nemrégiben elfogadott tervezettel, amely szigorítaná illetve felgyorsítaná az illegális migránsok kitoloncolását. A tervezet - amelyet vélhetően az Európai Parlament is elfogad majd – lényegében azt szorgalmazza, hogy az uniós tagállamok adjanak ki olyan kitoloncolási végzéseket, amelyeket egy egységes rendszerbe rögzítenének. Júliusi kezdettel pedig ezeket a végzéseket érvényesíteni kell. Azaz bármely tagállamban is éljen aktuálisan egy kitoloncolási határozattal sújtott bevándorló, azt abban az országban foganatosítani kell.
Fontos megemlíteni, hogy az említett szigorítás óriási felháborodást okozott az európai baloldal sorai közt, a progresszív agenda ugyanis attól tart, hogy az ICE elnevezésű amerikai szervezetéhez hasonló hatékonyságú folyamatok indulhatnak el Európába. Ez ugyanis egyet jelentene azzal, hogy a bevándorlás nem csak megállítható, de vissza is fordítható. Külön érdekesség, hogy a szigorítás Friedrich Merz és Manfred Weber között is komoly konfliktust okozott, mivel kiderült, a tervezet elfogadása érdekében az Európai Néppárt informálisan egyeztetett a patrióta erőkkel.
Határvédelem nélkül az illegális migránsok kitoloncolásának szigorítása csak szépségtapasz
A Kormányinfón a kitoloncolás szigorításával kapcsolatban elsőnként arról érdeklődtünk, a magyar szemszögből mennyiben tekinthető előrelépésnek a tervezet. Gulyás Gergely elöljáróban arról beszélt, bár alapvetően minden szigorítás előrelépésnek minősíthető, ugyanakkor az a migrációs paktum, amelyet Brüsszel ezzel párhuzamosan be akar vezetni, alapvetően ellentétes az európai érdekekkel, mivel nem megakadályozni, hanem pusztán menedzselni igyekszik a migrációt. A Miniszterelnökséget vezető miniszter kiemelte, továbbra is egy megoldás van a migráció kezelésére,
olyan brutálisan szigorú külső határvédelmet kell fenntartani, amely kizárja az átjutás lehetőségét azokkal szemben, akik erővel próbálják megsérteni a schengeni övezet külső határát.
A miniszter szerint ezzel egyidejűleg olyan külső hot-spotokat kell létrehozni, ahol be lehet nyújtani a menedékkérelmeket, és ahol el is bírálják azokat.
Amíg erre a megoldásra nem jut el Európa, addig nem tudja a migrációt kezelni, és kisebb technikai módosításokkal a helyzeten nem fog tudni javítani
-fogalmazott Gulyás Gergely.
- A miniszter kitért arra, az ENSZ nemrégiben olyan elemzéseket publikált, amelyek szerint ha 3-4 hónapnál tovább húzódik az iráni háború, akkor tömegek indulhatnak meg Törökország felé. Irán lényegesen nagyobb és népesebb ország, mint Szíria, ezért, ha Európa el akar kerülni egy újabb, akár milliós nagyságrendű migrációs hullámot, akkor sürgősen döntéseket kell hoznia a külső határvédelemmel és az uniós határokon kívül elbírált menedékjoggal kapcsolatban. Ennek hiányában a LIBE bizottság szigorítási kezdeményezései lényegében hatástalanok lesznek.
Magyarország a legfelkészültebb a kitoloncolások terén
A Kormányinfón a tervezetből idézve kiemeltük azt a részt, amelynek értelmében a kitoloncolási határozatokat a júliusi határidőtől kezdve az Unió egész területén végre kellene hajtani, függetlenül a határozatot kiadó országtól. Felvetettük, mennyiben készült fel ezekre a kitoloncolásokra akár Magyarország, akár az unió többi tagállama. Gulyás Gergely kiemelte, véleménye szerint Magyarország a legfelkészültebb a kitoloncolások terén, és minden technikai módosításban, amely a helyes irányba hat, alapvetően partner. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, például Németország esetében a kitoloncolási határozatokat 5-10 százalékos arányban tudják csak érvényesíteni.
- Úgy vélte, e jelenség okainak egyike – ami alapvetően egy pozitív dolog – hogy a tagállamok egyszerűen nem voltak arra felkészülve, hogy embereket tömegesen összegyűjtsenek, egy helyen, zárt táborokban tartsák őket, hogy onnan aztán elszállíthassák a kitoloncoltakat. Ráadásul további probléma, hogy csak olyan országba irányulhat a kitoloncolás, ahol hajlandóak be-, vagy visszafogadni az illegális menekülteket.
A miniszter úgy összegzett,
lehet technikai módosításokkal a migráció miatt felháborodott európai polgárokat megkísérelni megnyugtatni, de lényegében semmi értelmük, mivel végrehajthatatlanok.
Politikai döntést politikai döntéssel lehet visszavonni
Végezetül arra kérdeztünk rá, a kitoloncolási szigorításoknak lehet -e bármilyen, akár jogi hatásai is arra a döntésre, amely jelenleg százmilliós bírsággal sújtja Magyarországot. Mint megjegyeztük, hazánk esetében bár éppen a befogadással kapcsolatos magyar gyakorlat miatt kaptuk a büntetést, más oldalról viszont a kitoloncolás szigorítása kapcsán jól láthatóan puhul (illetve szigorodik) az Európai Unió. Tehát előfordulhat a folyamat egy olyan pillanata, amikor már értelmetlenné válik hazánk büntetése. Gulyás Gergely felvetésünkre úgy reagált, ez az elképzelés túlzottan jóhiszemű az Európai Unióval szemben, hiszen eleve jogalapja sincs Magyarország megbüntetésének. Mint kifejtette, ugyan bírósági döntés született, de az Európai Unió Bírósága egy politikai testületté silányult,
ahol a jog már régóta másodrendű a politikai véleménynyilvánítás és akaratérvényesítéshez képest. Magyarországot egyértelműen azért büntetik, mert mi a migráció tekintetében elutasító állásponton áll.
Hozzátette, következésképp a döntés visszavonása is politikai döntés kell, hogy legyen.
Egyszer megírhatná valaki ennek a jogi abszurdnak a történetét...
Gulyás Gergely kitért arra, ha valaki egyszer megírja ennek a jogi értelemben nevetséges döntésnek a történetét, annak azzal kell kezdenie, hogy még az Emberi Jogok Európai Bírósága is az Európai Emberi Jogi Egyezménnyel összhangban állónak találta azt a tranzitzóna-megoldást, amelyet Magyarország alkalmazott. Ezt követően ugyanakkor luxemburgi székhelyű Európai Bíróság ugyanezt a megoldást jogellenesnek nyilvánította. Ráadásul úgy, hogy részben, bizonyos elemeiben Brüsszel hasonló elemeket próbál beemelni a migrációs paktumba.
Sajnos ezt nem kizárólagosan és nem szigorúan teszi, ebből is jól látszik a jogilag megalapozatlan hipokrita és gonosz hozzáállás Magyarországgal szemben
-fogalmazott. A miniszter összességében úgy vélte,
itt nem jogi kérdés állunk szemben, hanem azzal, hogy a brüsszeli elit úgy gondolja, hogy jó, hogyha tönkreteszi az európai államok identitását, felszámolja az európai nemzeteket és beengedi a migránsokat. Nyugat-Európában e tekintetben sikeres volt, Közép-Európában még nem. Ezért aki Közép-Európában a leghatározottabban áll ki a nemzeti identitás mellett és a migráció ellen, azt meg kell büntetni.
