Pesti Srácok

Tömeges leépítés kezdődik Németország legnagyobb tömeglapjánál

Tömeges leépítés kezdődik Németország legnagyobb tömeglapjánál

Több száz munkahelyet szüntet meg a Springer német médiavállalat az ország legnagyobb tömeglapjánál, a Bildnél, és a munka nagy részének elvégzéséről mesterséges intelligenciára alapozva gondoskodik - írták német lapok kedden - számol be az MTI. A beszámolók szerint a Springer e-mailben tájékoztatta a Bild szerkesztőségének vezetőit, hogy a kiadóvállalat felszámol minden "terméket, projektet és folyamatot", amelyek az üzleti környezet változása miatt "soha többé nem lehetnek sikeresek gazdaságilag". A törekvés jegyében a 18-ról 12-re csökkentik a Bild regionális kiadásainak számát, a 15 regionális szerkesztőségből pedig tízet bezárnak az év végéig. Bevezetik azt is, hogy a nyomtatott kiadást a Bild - fizetős modellben működtetett, a cikkek nagy részét csak az előfizetőknek biztosító - hírportáljának anyagaira építik, és mesterséges intelligencia (MI) bevetésével végzik el a kiadványszerkesztési feladatokat.

Az átalakítás azzal jár, hogy "a mai formájában nem lesz többé" szerkesztőségvezetői, lapszerkesztői, képszerkesztői, korrektori és szerkesztőségi titkári funkció. Így több száz munkahelyet szüntetnek meg, mert "sajnos meg kell válnunk a kollégáktól, akiknek feladatát a digitális világban az MI látja el" - idéztek a levélből több német lapban. Az online kiadásra és az MI-re alapozó elképzeléseket júliustól ültetik át a gyakorlatba. Az átalakítást 2024 elején fejezik be, és arra számítanak, hogy hatására a következő három évben 100 millió euróval nő a kiadóvállalat nyeresége.

A szakma legnagyobb érdekképviselete, a Német Újságíró Szövetség (Deutscher Journalisten-Verband, DJV) elutasítja a Springer terveit, és azt követeli a cégtől, hogy biztosítson más munkalehetőséget az elbocsátásra ítélt kollégáknak. Frank Überall, a DJV elnöke rámutatott, hogy a Bild a Springer legnyereségesebb kiadványa, és úgy vélte, hogy a leépítés nem csupán "antiszociális", ellentétes a társadalmi felelősségvállalás elvével, hanem "szélsőségesen ostoba" is, mert a regionális hálózat leépítése a helyi ügyek iránt érdeklődő olvasóknak nyújtott szolgáltatás színvonalának csökkenésével, és végül olvasók elvesztésével jár.

A Bild a legutóbbi, 2022 végéről származó adatok szerint naponta 1,1 millió példányban kel el. Tíz éve, 2013 utolsó negyedévében több mint kétszer nagyobb, 2,44 milliós volt az eladott napi példányszám.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI/ Fotó: daserste.ndr.de

Ajánljuk még

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)