Történelmi győzelem a felelőtlen európai baloldal fölött – Európa energiabiztonságának jövője volt a tét
Brüsszeltől szokatlanul józan és megfontolt javaslattal rukkolt elő egy évvel ezelőtt az Európai Bizottság, jelesül, hogy minősítsék át az atomenergiát és a gázt a zöld energiák közé, mert e lépés nélkül a klímacélok teljesíthetetlenek lennének. Kevésbé meglepő, hogy a baloldali és zöld politikusok az Európai Parlamentben támadták meg a javaslatot, perrel fenyegetőzve, sőt, egyenesen putyinistának bélyegezve az EB javaslatát, amely csak az oroszok által indított háború finanszírozását segítené, az csak hagyján, hogy Ukrajna arra kérte az uniós képviselőket, hogy támogassák az Európai Bizottság javaslatát, az nyilvánvalóvá vált, hogy az orosz energiahordozóktól való leválás sem megvalósítható Brüsszel terve nélkül. A szerdai szavazáson a brüsszeli baloldalnak végül nem sikerült energetikai csapdába vezérelnie az Európai Uniót…
Az Európai Parlament (EP) szerdai plenáris ülése elutasította a fenntartható tevékenységeket tartalmazó úgynevezett taxonómia-rendelet kiegészítése elleni baloldali kifogást, ezzel a döntéssel elhárult az akadálya annak, hogy az atomenergia és a földgáz is biztonságos és tiszta energiaforrás minősítést élvezzen uniós szinten – jelentette a Fidesz szerdai közleményében a történelmi győzelemnek is felérő szavazási eredményt, amely lényegében egyet jelent a zöldbe burkolózó baloldali európai pártok érdekérvényesítésének gyengülésével. A politikai győzelemnél ugyanakkor sokkal fontosabb az a tény, hogy a döntés révén egyrészt Európa energiabiztonságának jövője a megfelelő pályára állt, másrészt Európa közelebb került a klímacélok teljesítéséhez, még ha ebben éppen a baloldali és zöld pártok akadályozták volna meg. A közel egy éve húzódó történet azonban nem volt mentes a buktatóktól...
Egy értelmes javaslat Brüsszelből, rögtön perrel fenyegették
Bár fel szeretnénk hagyni a fosszilis energiahordozók használatával, a földgáz és az atomenergia mégis átmenetileg része kell legyen az uniós energiamixnek, melyek egyaránt elengedhetetlenek a zöld átmenethez és a klímacélok megvalósításához – ez volt az Európai Bizottság egy évvel korábban megfogalmazott javaslata, amelyet nemrégiben Mairead McGuinness, az Európai Bizottság pénzügyi stabilitásért, pénzügyi szolgáltatásokért és tőkepiacért felelős biztosa is megerősített. A kijelentés az EB azon felismerését magyarázza, amelynek lényege, hogy a párizsi klímacsúcson megfogalmazott ambíciózus klímacélok eléréséhez olyan kompromisszumok megkötésére is szükség van, amelyet egyes országok, baloldali és zöld pártok elleneznek. Ez az engedmény azt jelentené, hogy az EU a – hangsúlyozottan ideiglenesen – a zöld energiák közé csoportosítaná át mind a gázt, mint az atomenergiát, ezáltal az ezirányú fejlesztések uniós szinten pályázhatóvá, támogathatóvá válnának.
A gáz zöldenergiaként való beállítása természetesen visszatetsző lehet, ebben az esetben inkább beszélhetnénk „zöldebb” energiáról más fosszilis energiahordozókhoz képest (itt is van környezetvédelmi szempontból különbség a vezetékes és cseppfolyós gáz között, amelyről bővebben itt írtunk), a technológiai váltás azon országoknak – például Lengyelország – számára lehet fontos technológiai előrelépés, amelyek erőteljesen támaszkodnak például a széntüzelésű erőművekre. (Megjegyzendő, Magyarország is jelentős kibocsátáscsökkentéssel számol a Mátrai Erőmű lignitről gázüzemre történő átállításától.) Nem meglepő, hogy az Európai Bizottság józan javaslatát támogatják is az olyan országok, mint Lengyelország, az viszont kevéssé érthető, hogy miért támadták meg a módosítást az Európai Parlamentben olyan országok, mint Németország, amely éppen most indította újra széntüzelésű erőműveit a háborúra való hivatkozással.
A baloldal azonnal támadásba lépett
Az Európai Bizottság 2021. őszi javaslatát már megfogalmazásának pillanatában támadták egyes uniós képviselők, egyenesen perrel fenyegetőzve. Indoklásuk szerint ugyanis a tervezett törvénymódosítás ellentmond annak az uniós jogszabálynak, amely a „zöld” jelölést azon kritériumok együttes érvényesüléséhez köti, hogy a beruházás egyrészt jelentősen hozzájáruljon a hat környezetvédelmi cél egyikéhez, míg ne legyen hatással a fennmaradó ötre. Itt is tettenérhető, hogy a zöldpolitikusok számára az ambíciózus klímacélok követelése mellett nincs hajlandóság a kompromisszumokra annak érdekében, hogy a célokat el is érje Európa. A vita ugyanakkor lényegében az orosz gáz kérdése körül zajlott, hiszen egyes nézetek szerint a gáz zöldítése csak Oroszországot hozná előnyösebb helyzetbe, az Európai Bizottság magyarázata szerint ugyanakkor az orosz gázról történő leváláshoz is beruházásokra lenne szükség, amelyek a jelenlegi uniós szabályok miatt nem támogathatóak. A történet külön érdekessége, hogy bár egyes európai politikusok az EB javaslatát azzal az indokkal utasítják el, hogy az tulajdonképpen Vlagyimir Putyin orosz elnöknek segít a háború finanszírozásában, kedden éppen Ukrajna fordult az Európai Parlament képviselőihez, hogy támogassák az EB javaslatát. A hírt Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő úgy kommentálta,
aki segíteni akar az ukránoknak, az leszavazza az európai baloldalnak a földgáz és az atomenergia zöld minősítését ellehetetlenítő kezdeményezését.
És akkor az LMP nemet mondott a magyar klímacélok teljesítésére
Az Európai Bizottság javaslata nemcsak az európai, de a hazai pártokat is megosztja. Az LMP az EU-s törvénymódosítást az atom-, és gázlobbi nyomulásának tartja, és arra szólította fel a magyar országgyűlést, hogy ne támogassa a javaslatot. Kanász-Nagy Máté, az ellenzéki párt társelnöke korábbi online sajtótájékoztatóján a párt álláspontját ismertetve kifejtette, az atom és a gáz „zöldre festése” rendkívül veszélyes, mert azáltal
zöld utat kaphat az atomenergia és a földgáz a különböző támogatások megítélése során. Így egyebek mellett a Paks2 beruházás és a mátrai erőmű telephelyére tervezett földgázüzemű erőmű megépítését többlettámogatással is lehetne segíteni.
Kanász-Nagy Máté tehát veszélyesnek ítélte hazánk kibocsátáscsökkentési igyekezetének két legfontosabb sarokkövét, jelesül az egész Észak-Magyarországot elektromos árammal ellátó Mátrai Erőmű leválasztását a lignittüzelésről (a technológia különben a kifejezetten zöld hidrogén égetésére is lehetőséget biztosít), valamint a teljesen klímasemleges paksi bővítésről, olyan semmitmondó indoklással, hogy
tiszta, olcsó, fenntartható és környezetbarát módon kell energiát termelni, és ez a megújuló energiaforrások támogatásával érhető el.
Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő a szavazás kapcsán Strasbourgban arról beszélt, az európai és a vele szorosan együttműködő magyar baloldal veszélyezteti az egész európai energiaellátás biztonságát azzal, hogy javaslatával megakadályozná, hogy a földgáz és az atomenergia zöld minősítést kapjon. Mint kiemelte, a javaslat megtorpedózása egyet jelentene azzal, hogy a jövőben a világ egyetlen országából sem tud majd földgázt importálni Európa. Hozzátette, a javaslat elfogadásával lényegében ellehetetlenül az európai földgázfelhasználás, amely roma döntheti Európa gazdaságát. Tóth Edina, a Fidesz EP-képviselője szerint a tervezet megtámadása is azt bizonyítja, „az európai és magyar baloldal célja azonban az európai és magyar gazdaság teljes kivéreztetése, valamint az európai emberek elszegényítése”
Közel sem ül annyi felelőtlen politikus az EP-ben, mint egyesek szeretnék
A szerdai szavazáson azonban az Európai Parlament az atomenergiát és a földgázt is fenntartható energiaforrásnak minősítette, azaz elutasították az úgynevezett taxonómia rendelet kiegészítése elleni indítványt. A szavazás közel sem volt olyan szoros, mint a tervezet ellenzői sugallni igyekeztek, 328 EP-képviselő szavazta le az EB-javaslat megtámadását, míg csak 278 képviselő voksolt mellette 33 tartózkodás mellett.
Ha július 11-ig sem az uniós parlament, sem a tagországok kormányait képviselő Tanács nem emel kifogást a bizottsági javaslat ellen, akkor a taxonómiáról szóló szabályozás 2023. január 1-jétől lép életbe.
Vezetőkép: MTI