Az orvosok bérének érdemi rendezése, amely európai szinten versenyképessé teszi a fizetéseket és itthon tartja a magyar orvosokat, ezzel együtt a hálapénz jelenség megszüntetése újra és újra felszínre törő és napirendre kerülő kérdések, azonban a mai napig, lehetett bármilyen kormány, az ígéretek szintjén maradtak. A kormány törvényjavaslata, amelyet kedden a hétfői vitát követően egyhangúlag megszavaztak a képviselők, valóban történelmi bérrendezés az teljes egészségügyi ágazatban. A Magyar Orvosi Kamara a már megszületett megállapodáson ugyan utólag még változtatott, de a kormány ezeket a módosításokat is kivétel nélkül elfogadta. Az elfogadott jogszabály szerint a magyar orvosok bére 2010-hez képest három lépcsőben két és félszeresére emelkedik, de bérrendezésből a nővérek, ápolók, kórházi szakdolgozók, és a háziorvosok sem maradnak ki. Három ellenzéki képviselő is akadt, akiknek annyira a jelek szerint nem fontos az orvosok bérrendezése, legalábbis amikor tenni is kell érte, nem csak beszélni: a három fő hangadó, Gyurcsány Ferenc, Szabó Tímea és Jakab Péter el sem mentek az ülésre, így ők meg sem szavazták a példa nélküli béremelési csomagot.
A kormány elkötelezett az egészségügyi dolgozók elismerése mellett, ezért is fogadott be minden javaslatot az orvosok, egészségügyi dolgozók bérrendezését szolgáló törvényjavaslatba. Ez a bérrendezés, az egészségügy talpra állításának fontos mérföldköve – hangzott el a törvényalkotási bizottság ülését követően a parlamentben, ahol a testület tagjai egyhangúlag támogatták a javaslatcsomagot.
B. Nagy István aki a bizottság álláspontját ismertette, azt mondta, a kormány segíti az egészségügy talpra állását, pótolja a baloldali kormányok alatt elvett pénzeket, legyen szó beruházásokról vagy béremelésről. Hozzátette, hogy áttörést kívánnak elérni az orvosi béremelés terén. A szavazást megelőzően Selmeczi Gabriella, a Fidesz vezérszónoka áttörő erejűnek és soha nem látott mértékűnek nevezve a kabinet által benyújtott előterjesztést. Példaként hozta fel, hogy egy nyolcéves jogviszonnyal rendelkező szakorvos egy évtizede kétszáznyolcvanezer forintot keresett, a javaslat alapján pedig hétszázhetvenkétezret fog. A politikusnő hozzátette: az egészségügyi szakdolgozók fizetése egy évtized alatt a kétszeresére emelkedett, és 2022-re két és félszeresére ugrik a 2010-eshez képest. Megemlítette azt is, hogy a külföldön munkát vállalóknak egyre inkább megéri végiggondolniuk a hazatérést, hiszen a kint töltött évek is beleszámítanak a bértáblába.
Ez a törvény az egészségügy talpra állításának fontos mérföldköve – mondta Selmeczi Gabriella, a Fidesz vezérszónoka, Fotó: MTI/Illyés Tibor
Selmeczi Gabriella szerint egyre népszerűbb itthon az orvosi pálya. Soha ennyien nem dolgoztak még orvosként Magyarországon – jelentette ki a tavalyi, 41 ezer 282-es létszámra hivatkozva. Selmeczi Gabriella hangsúlyozta: uniós összehasonlításban az egyik legjobban teljesítő a magyar egészségügy, az ágazatban dolgozók helyt tudnak állni a jelenlegi helyzetben is.
A törvény nem csak azért történelmi, mert soha ekkora mértékű béremelést az egészségügyi dolgozók még nem kaptak, hanem azért is, mert abszolút konszenzusos a csomag, a javaslatokat a szakma kívánalmai alapján állították össze, az utólag kért módosításokat is elfogadva és beépítve, majd az Országgyűlés minden frakciója támogatta, elfogadta azt.
A KDNP úgy látja, radikális, soha nem látott béremelést hoz a törvény. Nacsa Lőrinc arról beszélt, hogy 2010-ben egy lerabolt, privatizált egészségügyi rendszert hagytak hátra a Gyurcsány és a Bajnai-kormányok, hiszen 2002-2010 között Magyarország volt az egyetlen OECD-ország, ahol csökkentek az egy főre jutó egészségügyi kiadások. Hatszázmilliárd forintot vettek el az egészségügytől és hatezer dolgozót bocsátottak el – mondta, hozzátéve, hogy a mostani kormány azoknak a béremeléséért küzd, akiket a korábbi baloldali kormányok az út szélén hagytak. A politikus kiemelte: 2010-hez képest huszonkétezerrel több az egészségügyi szakdolgozó, novembertől húsz százalékkal emelkedik az ápolók fizetése.
Íme az ellenzékünk, akik mindenben a hibát keresik
Az ellenzéki pártok és független képviselők is támogatták a törvényjavaslatot, de azt azért nem bírták volna elviselni, hogy kritika nélkül kellett volna egyszerűen igen gombot nyomni. A Jobbik vezérszónoka Lukács László György például megjegyezte, hogy szerintük a módosítás úgy sem fogja beváltani a hozzá fűzött reményeket. Az MSZP-s Korózs Lajos döbbenetes módon azt kifogásolta, hogy miért ilyen gyorsan kell elfogadni a törvényt. Az exjobbikos Varga-Damm Andrea is hasonlóképp a gyorsaságot ostorozta, szerinte a törvény egyenesen tákolmány. A Párbeszéd szónoka, Burány Sándor össze-vissza beszélt arról, hogy a javaslat a MOK álláspontját képviseli, de mégsem, azonban Orbán Viktor lebukott, mert hétfő este átírták a tervezetet. Varga Zoltán, a DK képviseletében hamiskártyázásról, és a MOK javaslatának elbábozásáról beszélt, miközben azt is megjegyezte, hogy a kormány az egészségügyi dolgozókat áthajította a palánkon.
Jön az egészségügyi szolgálati jogviszony
A Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Kásler Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője által benyújtott, az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényt egyhangúlag, százhatvanöt igen szavazattal fogadta el a parlament. A jogszabály egyik újdonsága, hogy létrehozza az egészségügyi szolgálati jogviszonyt; a jövőben állami vagy önkormányzati egészségügyi szolgáltatónál csak ilyen jogviszony keretében lehet egészségügyi tevékenységet végezni.
Az elfogadott törvény alapján az orvosok három lépcsőben – először 2021-ben, majd 2022-ben és 2023-ban – kaphatnak béremelést. 2023-tól egy negyvenéves gyakorlattal rendelkező orvos kétmillió-háromszáznyolcvanezer forintot kereshet, a kezdő fizetés pedig hatszáznyolcvanhétezer forintra emelkedik. Az elfogadott jogszabály rögzíti a béremelés, az illetményszámítás és minősítés kereteit, továbbá a jogviszonnyal járó szolgálati elismeréseket, a szabadságra, a munkaidőre, a nyilvántartására vonatkozó szabályokat. A foglalkoztatást, a fizetést, a minősítést, az illetményen kívüli juttatásokat érintő részletszabályokat a kormány rendeletben határozza meg. Az összeférhetetlenségi szabályok között szerepel, hogy az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy csak a kormány által kijelölt szerv előzetes engedélyével létesíthet további munkavégzésre irányuló jogviszonyt, ideértve más keresőfoglalkoztatást, valamint díjazás ellenében folytatott tevékenységet is.
A gyakorlati időt figyelembe vevő, a Magyar Orvosi Kamara javaslatán alapuló béremelés 2021. január 1-jén kezdődik és 2023-ig tart, érinti az orvosokat, szakorvosokat, fogorvosokat, szakfogorvosokat, gyógyszerészeket, szakgyógyszerészeket, továbbá a kormányrendeletben meghatározott munkakörben foglalkoztatott, egyéb, nem egészségügyi végzettséggel egészségügyi szolgálati jogviszonyban foglalkoztatottakat.
Egy kezdő orvos jövőre bruttó négyszáznyolcvanegyezer forintot kap, egy tizenhat-húsz éve a pályán lévő társa már több mint egymillió forinttal számolhat, míg egy több mint negyvenegy éve a pályán lévő kollégájuk fizetése 1,6 millió forint lesz. 2022-től egy kezdő orvos fizetése hatszáztizenkilencezer forint lesz, egy tizenhat-húsz éves gyakorlati idővel rendelkező orvos 1,3 millió forintot kaphat, míg több mint negyvenegy év orvoslás után 2,1 millió forint lehet a fizetés. 2023 januárjától hatszáznyolcvanhétezer forintra emelkedik a kezdő orvosok jelenleg kétszázötvenötezer forintos bére, tizenhat-húsz év orvosi pálya után csaknem másfél millió forint lesz a fizetés, míg több mint negyvenegy év gyakorlati idő esetén 2,3 millió forint az illetmény. A MOK tiltakozott amiatt, majd az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága javaslatára törölték az előterjesztésből azt a rendelkezést, hogy például minősítés alapján húsz százalékkal csökkenthető az orvosok fizetése.
Vesztegetés lesz a zsebbe csúsztatott boríték – orvos és beteg is bajba kerülhet
A hálapénz rendszer megszüntetését a jelenség kriminalizálásával érik el. A jövőben a hálapénzt adó beteg és a borítékot elfogadó orvos is bűncselekményt követ el.
A törvény büntethetővé tette a hálapénzt oly módon, hogy a vesztegetés és a vesztegetés elfogadása büntető törvénykönyvbeli tényállását kiegészítették a jogtalan előny adásával és elfogadásával. A módosítás szerint aki jogtalan előnyt ad vagy ígér, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Arról, mi számít jogtalan előnynek, az egészségügyről szóló törvény rendelkezik. Ez alapján az egészségügyi dolgozó, az orvos semmilyen pénzbeli, gazdasági vagy természetbeni ellenszolgáltatást nem kérhet, illetve nem fogadhat el. A kezelés után az egészségügyi dolgozó elfogadhat egy alkalommal olyan tárgyat, amelynek értéke nem haladja meg a mindenkori minimálbér havi összegének öt százalékát, amely jelenleg a nyolcezer forint.
A törvény november 18-án lép hatályba, legtöbb rendelkezését január elsejétől kell alkalmazni, így az érintettek jogviszonya is ekkora alakul át egészségügyi szolgálati jogviszonnyá. Az engedélykötelessé váló tevékenységek további folytatása érdekében március 1-ig kell kérvényt benyújtani. Az egészségügyi szolgáltató vezetője dönthet arról, hogy az általa vezetett intézményben nem január elsején, hanem később kezdik el alkalmazni a törvényt, de április 1-nél ez nem lehet későbbi időpont. Ebben az esetben az orvosok korábbi illetménye és az új illetménye közötti különbözetet a 2020. márciusi fizetéssel egyidejűleg, legkésőbb 2021. április 5-én kell kifizetni.
Az ellenzéki képviselők közül sokan kifogásolták, hogy miért nem minden egészségügyi dolgozó bérét rendezik, erre reagálva Dömötör Csaba emlékeztetett, a szakdolgozók, így az ápolók béremelési programja jelenleg is folyamatban van: 2019-ben kezdődött egy nyolc százalékos, idén januárban egy tizennégy százalékos emelést kaptak. Novemberben húsz százalékos emelés következik, végül 2022-ben egy újabb harminc százalékos emelés jön, ez így összesen hetvenkét százalékos pluszt jelent majd az ágazatban dolgozóknak 2022-re. Szintén kérdésre Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter beszélt, hogy egy, a háziorvosokra vonatkozó szabályozást is el fog fogadni a kormány, és az a jelenleginél kedvezőbb bérekre ad majd lehetőséget.
Vezető kép: MTI/Balogh Zoltán
Facebook
Twitter
YouTube
RSS