Törvénytelen működés, gazdátlan Budapest, szivárványkoalíció – így zajlott le a Főváros közgyűlésének idei utolsó ülése (Galéria)

Összeállt az eddig elképzelhetetlennek tűnt Tisza-Karácsony-DK tandem, miután Magyar Péter pártja egy törvénytelen költségvetés elfogadásába ment bele, egyezkedések után. A költségvetés megszavazását követően el is fogadták a Tisza kívánságára módosított szervezeti és működési szabályzatot is. Ám főpolgármester-helyettes híján úgy látszik, ezt is törvénytelenül. Tekintsék meg cikkünk végén galériánkat is a galeriről. 

Szó szerint Budapest működésének biztosítása és egyben csődjének elkerülése volt a tét a Fővárosi Közgyűlés idei utolsó ülésén.

Az egyik napirendi pontja például annak a jövő évi költségvetésnek az elfogadásáról szólt, amely főpolgármester-helyettes és a fővárosi önkormányzat új szervezeti és működési szabályzata (szmsz) híján törvénytelennek minősül.

Utóbbi januári felülvizsgálatáért és néhány módosító indítványért cserébe a Tisza-párti frakció megszavazta Karácsony Gergely gyakorlatilag csődöt jelentő büdzséjét. Persze nagy meglepetés senkit sem ért: korábban, a napirend elfogadása előtt Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója Magyar Péter képviselőtársaival egyeztetett.

Ráadásul Karácsony nem csupán a csőddel felérő büdzsére, de az szmsz elfogadására is javaslatot tett, amely egyértelműen utal a Tiszával való összejátszásra.

A párt nem mellesleg – bár azt állították, több ponton nem értenek egyet az előterjesztett határozat részleteivel – „történelmi felelősségre” hivatkozva megszavazta a 2025-ös költségvetést azzal a feltétellel, hogy elfogadják a rendelet-tervezethez az általuk benyújtott módosító indítványt és az alapján mód nyílik a jövő évi költségvetés mielőbbi felülvizsgálatára.

Erre rá a DK jelezte, frakciójuk csatlakozik a támogatók sorához.

Ezzel egyértelműen létrejött a Tisza–DK–Karácsony-féle szivárványkoalíció.

A káosszá züllesztett fővárosi helyzetet a Fidesz-KDNP frakcióvezetője sem hagyta szó nélkül.

„Fél éve tartottuk a választásokat, helyettesek továbbra sincsenek, a város törvénytelenül működik, gyakorlatilag a közgyűlés, ha jól értem, egy törvénytelen csődköltségvetéssel kívánja megkoronázni ezt a működési évet”

– foglalta össze a fővárosi helyzetet Szentkirályi Alexandra.

A kormánypárti frakcióvezető odaszúrt Karácsonyéknak, de Magyar Péterék mozgalmának is:

„Az újrázók nem csináltak semmit önerőből az elmúlt öt évben, az újonnan érkezők pedig azt se tudják, hol vannak. Önök megkapták a budapestiek bizalmát, de ezzel nem éltek, visszaéltek vele. Fel kell tenni a kérdést: mi a fontosabb? A politikai érdekek, a piszkos alkuk, vagy a fővárosiak érdek-képviselete? Az elkövetkezendő időszak alkalmas lesz arra, vélekedett, hogy a balliberális erők végre eldöntsék: miért ültek be a közgyűlésbe.”

Persze nemcsak emiatt kellett szembesíteni az ellenzéki politikusokat.

Déri Tibor, aki momentumosból DK-s alpolgármester lett, azt hazudta, hogy a minap bejelentett egészségügyi fejlesztési csomagból egyetlen ellenzéki vezetésű kerület sem részesült.

A fideszes Gulyás Gergely Kristóf ekkor felhívta a figyelmet, hogy kerülete, Újpest is kapott egészségügyi forrást, ráadásul párttársa, Szaniszló Sándor ellen feljelentést tett a kerületi szakrendelő félbeszakadt felújítása ügyében a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal.

A Gyurcsány-párti kerület az Egészséges Budapest program keretében 2021-től összesen 1,7 milliárd forintot kapott a kormánytól, ám a rendelő renoválása máig nem készült el. A kivitelező a félkész épületet hátrahagyva felszívódott, a Szaniszló-féle önkormányzat ugyanakkor kifizetett több mint 300 millió forintot úgy, hogy az ezért vállalt munkát senki nem végezte el.

Nem sokkal később az alábbi napirend pontra érkezett a közgyűlés: „Javaslat a Rákosrendező pályaudvar barnamezős területének fejlesztése során alkalmazandó kritériumok meghatározására”. Ekkor érkezett a személyi javaslatokba csomagolt szmsz-módosítás, amikor a Tisza frakcióvezetője, Ordas Eszter a cégvezetői feladatokat ellátó személyek kiválasztási pályáztatásával kapcsolatban nyújtott be módosítót a főpolgármesteri előterjesztéshez, ami az szmsz-t is érinti.

Eszerint a főpolgármester az szmsz-ben szabályozott, kizárólagos cégvezető kinevezési jogát visszaadja a közgyűlés hatáskörébe, azaz a tulajdonosi bizottság által kiírt és felügyelt pályáztatását követően teszi meg a személyi javaslatait a fővárosi cégek vezetésére.

Ennek előzménye, hogy a közgyűlés novemberben elvonta a cégek igazgatóságainak feladat és hatásköreit. A testületek megszüntetését követően azok munkája a Fővárosi Önkormányzat feladatává vált, és a cégvezetők kiválasztása is a szakbizottság kompetenciája lett.