Tovább sunnyog Karácsony a ki nem tűzött magyar zászlók ügyében

Egy hónapja nem hajlandó elárulni Karácsony Gergely főpolgármester, melyik volt az a cég, amelynek március 15-én feladatul szabták Budapest fellobogózását, és amely ezt botrányos módon részben elszabotálta. Jó lenne tudni, mennyi pénzt kapott ez a cég, sőt: miért kapott egyetlen fityinget is, hiszen a munkáját nem végezte el – ám Karácsony titkolja a vállalkozói szerződést az ezt kikérő Láng Zsolt (Fidesz) elől. Meglehet, Karácsony azért sumákol, mert a szerződésből kiderülne: nem a cég, hanem ő volt (már megint) ügyefogyott…

Egy hónapja lapít Karácsony Gergely: egész egyszerűen nem hajlandó válaszolni a főváros föl nem lobogózása kapcsán hozzá intézett megkeresésre. Pedig a fészbukon folyamatos közléskényszer gyötri Karácsonyt (másfél éve szinte mást sem csinál, csak fészbukozik), ám most, amikor beszélnie kéne, hallgat. Láng Zsolt, a Fidesz fővárosi frakcióvezetője még március 19-én bátorkodott levelet írni a városvezetőnek. Ebben két, könnyen értelmezhető kérést intézett hozzá. Idézet a levélből:

Tüttő Kata főpolgármester-helyettes asszony az ATV 2020. március 17-ei adásában úgy nyilatkozott, hogy Budapest Önkormányzata a zászlókihelyezési kötelezettségének vállalkozó igénybevételével tesz eleget. Erre tekintettel ezúton kérem Főpolgármester urat, hogy bocsássa rendelkezésemre az említett, érvényes vállalkozási szerződést, illetve a 2021. március 15-ei ünnepnaphoz kapcsolódó teljesítésigazolást.”

Azonban Karácsony Gergely egy hónapja nem válaszol a megkeresésre – nyilatkozta a PestiSrácok.hu-nak Láng Zsolt. Pedig igencsak jó lenne tudni, hogy

• melyik volt ez a slendrián cég,
• mennyi pénzt kapott
• és mégis milyen jogcímen, hiszen a jogszabályban előírt helyszíneknek csak egy részét lobogózta föl.

Emlékezetes, a Magyar Nemzet március 15-én fényképfelvételekkel bizonyította, hogy Budapest központi főútjain – többek között a Teréz körúton, a Vámház körúton vagy az Üllői úton – egyetlen árva zászlót sem helyeztetett ki a főváros vezetése a nemzeti ünnepre. Másnap pedig a PestiSrácok.hu szó szerint idézte azt a fővárosi önkormányzati rendeletet, amely előírja, hogy a mindenkori főpolgármesternek milyen KÖTELEZETTSÉGEI vannak a nemzeti ünnepeken. A főváros fellobogózásáról szóló 24/2016. (IX. 15.) fővárosi önkormányzati rendelet 2. paragrafusa kimondja:

• (1) Az Alaptörvény J) cikkében meghatározott nemzeti ünnepen az 1. melléklet szerinti közterületeket Magyarország zászlajának, lobogójának elhelyezésével, kitűzésével KELL fellobogózni.
• (2) A nemzeti ünnepen a fellobogózás végrehajtásáról a Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatal gondoskodik és viseli költségeit.

Sepsiszentgyörgyön annak ellenére lobognak a magyar zászlók minden március 15-én, hogy a megszálló román rezsim bírsággal sújtja érte az önkormányzatot (Forrás: Facebook)

Cikkünk nyomán Karácsony a fészbukon (hol máshol?) próbált mosakodni, és arra hivatkozott, hogy Budapest hídjain voltak zászlók. A bejegyzéséhez kettő darab fotót csatolt: egyiken a Lánchíd, másikon a Szabadság híd látszódott, föllobogózva. Szerinte tehát ennyivel le van tudva a nemzeti ünnep a maga részéről…

• Azonban a  idézett fővárosi rendelet nem kettő, hanem hét budapesti híd föllobogózását írja elő kötelezően. Ezek mellett további 23 út, körút és tér van még fölsorolva, ahová a főpolgármesternek KÖTELESSÉGE zászlókat kitetetnie. Vagyis mindösszesen 30 helyszínen KELL lobognia magyar trikolóroknak a nemzeti ünnepen!

A rendelet arra is rávilágít, hogy a zászlók kihelyeztetése a főpolgármester jogi felelőssége. Annak elmaradásáért ő tartozik számadással. Nem kizárt, Karácsony Gergely azért próbálja eltitkolni a nemzeti lobogók kihelyezésére kötött szerződést, mert abban eleve hiányosan szabtak feladatokat a cégnek. Ez esetben nem a cég, hanem a főpolgármester hibázott. Ám a helyzet csak a szerződés alapján tisztázható.

Mindenesetre Karácsonyról közismert, hogy angolnaként csúszik ki, menekül el mindig a felelősség elől. Mindig más a hibás, ő sosem. Még zuglói polgármesterként például mindenkire mutogatott a kerületet súlyosan megkárosító parkolási mutyiért, csak éppen önmagára nem, holott ő is megszavazta azt. Vagy említhetnénk a Lánchíd esetét, amelynek felújításához mindent előkészítve kapott meg elődjétől, ám végül több mint egy év bénázás után bírta csak kiírni a tendert, amely így ötmilliárd forinttal többe kerül majd az adófizetőknek; ezért is mindenkit hibáztatott, csak saját magát és hozzá nem értő csapatát nem.

• Jellemét ismerve azt feltételezzük: ha a zászlóügyi szerződéssel a megbízott cégre háríthatná a felelősséget, akkor már kiadta volna, hogy magát mentse…