Magyarország több gesztust is tett Ukrajnának az utóbbi időben, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pedig Kárpátaljára látogatott, ahol a magyar közösség vezetőire is időt szánt. Jelentheti ez, hogy felcsillant a remény a feszült ukrán–magyar kapcsolatok rendezésére? Habár mindenképpen pozitív fejleményekről van szó, a kárpátaljai magyarok képviselői, illetve a szakértők sem túl derűlátók a kérdésben, írja a Magyar Nemzet.
Magyarország több, gesztusként is értelmezhető lépést tett az utóbbi időben Ukrajnának. A legfontosabb: Novák Katalin aláírta Sándor Fegyir ukrán nagykövetjelölt befogadólevelét. A lépéssel kihúzta a baloldali média vádjainak méregfogát, miszerint a köztársasági elnök azért váratta volna meg a magyar felmenőkkel is rendelkező diplomatát, hogy ezzel „leckéztesse” a barátságtalan kijevi vezetést. Ennek kapcsán ráadásul érdemes összevetni, hogy mennyit kellett várnia korábban hasonló helyzetben a magyar nagyköveteknek: mint arra Demkó Attila biztonságpolitikai szakértő is emlékeztetett, legutóbb hat, illetve nyolc hónapot. Ezen kívül az államfő hamarosan ismét Ukrajnába látogat.
A tervek szerint előbb Kárpátalját keresi fel, majd Volodimir Zelenszkij meghívására részt vesz a Krími Platform soron következő, augusztus 23-i találkozóján is.
Közben Volodimir Zelenszkij Kárpátaljára látogatott. Legutóbb a kampányidőszakban történt ilyen, ráadásul akkor nem találkozott külön a magyar közösség képviselőivel. Most időt szentelt rájuk. A megbeszélésen írásban és szóban is megfogalmazták azokat a problémákat, amelyek a kárpátaljai magyarságot és az Ukrajnában élő többi kisebbséget is érintik. Többek között ilyen a nyelvhasználati és az anyanyelven való oktatáshoz való alkotmányos jogok biztosítása.
Az elnök ígéretet tett arra, hogy a háború után rendezik a felvetett problémákat
– értékelte a Magyar Nemzet megkeresésére az elnöki vizitet a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ). Az biztos, hogy a ritka látogatás lehetőséget biztosított arra, hogy a kárpátaljai magyarság személyesen is megfogalmazza problémáit, amelyek máskor talán csak tanácsadóin és a sajtón keresztül jutottak el az elnökhöz.
Korai még az öröm
Valóban lehet ez a kezdőlépés a feszült kapcsolatok rendezésére? Íjgyártó István korábbi kijevi nagykövet lapunknak elmondta, az elnöki vizit és a találkozó a magyarság vezetőivel kétségtelenül fontos gesztus, de azt is hangsúlyozni kell, hogy kizárólag a kárpátaljai magyaroknak szólt, ráadásul ezalatt jelent meg a magyar sajtóban a kétoldalú kapcsolatokat rendszeresen negatív színben feltüntető Mihajlo Podoljak elnöki tanácsadó rendkívül kellemetlen hangvételű és vádaskodó, a magyar vezetést pocskondiázó nyilatkozata.
Még ha a kijevi vezetés esetleg valamivel jóindulatúbban kívánja kezelni a kárpátaljai magyarság problémáit, Budapesttel a viszony javítása továbbra sem célja addig, amíg a magyar vezetés nem az ukrán elvárásoknak megfelelő magatartást tanúsít. Ha mégis változás lenne e téren, azt Novák Katalin kijevi látogatásának fogadtatása és esetleges hozadékai nyomán lehet megítélni
– vonta le a következtetést a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója. Azonban a viszony elhidegülésével párhuzamosan rendszeressé váltak a Magyarországot és időnként a kárpátaljai magyarságot érintő, gyakran elfogult és méltatlan hangnemű támadások.
Mivel jobbára már lezajlottak azok az események – például a NATO-csúcstalálkozó –, amelyek előzményeként vagy folyományaként Magyarországot és a magyar politikát vádolni lehetne, kisebb, ellentmondásos történetekkel igyekeztek borzolni a kedélyeket.
A szakember arra is rámutatott, hogy szívesen mutatják be Magyarországot olyan államként, mint amelynek más szomszédaival is folyamatosan konfliktusai vannak, például szívesen idézik a szlovák sajtó negatív hangvételű cikkeit.
Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: MTI/EPA/Toms Kalnins
Facebook
Twitter
YouTube
RSS