A rendszerváltás után gyakorlatilag megszűnt a magyar hadiipar, és ennek újjáélesztése kezdődött meg, amely párhuzamos a haderőfejlesztési terveinkkel. Persze ez már teljesen más, mint a régi, “orosz alapú” technológia; most nyugati alapú fejlesztések indultak meg. Ebben a legfontosabb partnerünk Németország, mint annyi más gazdasági ágazatban. De egy biztos: a haderőfejlesztés alapja a gazdaság, és minél jobban állunk, annál több és modernebb fegyvert tudunk vásárolni.
A hadiipar mindig a csúcstechnológiát képviseli, és ha egy ország lépés akar tartani a világgal, akkor ennek az ágazatnak kiemelkedő szerepe van. Valami ilyesmire gondolhattak az ország vezetői, amikor 2018 tájékán elkezdték a haderőreformot és az ehhez kapcsolódó hadiipar kiépítését. A magyar kormány határozott szándéka a gazdasági növekedés érdekében, hogy a hadiipari szektor új beruházásai folyamatosan növeljék a kutatás-fejlesztési kapacitások szintjét, az új gyártókapacitásokban pedig egyre nagyobb hányadot tegyenek ki a legújabb, csúcstechnológiai műszaki megoldások.
Hiba volt a szocialista hadiipar leépítése
Ma már nyilvánvaló, hogy hiba volt leépíteni a hadiipart 1990 után. Igaz, ez az akkori KGST-én belüli viszonyokat tükrözte, de alapot adhatott volna egy fejlődéshez. A stratégiai fegyverek gyártását a Szovjetunió természetesen nem adta ki a kezéből, ellenben a repülőgépek, harckocsik, lokátorok, páncélozott szállító járművek, rádiótechnikai berendezések gyártását az egyes tagországokra testálta azzal, hogy azok saját szükségleteiken túl elégítsék ki a többi szocialista ország igényeit is. A nemzetközi hadiipari munkamegosztás keretében Magyarország páncélozott szállító járművek, légvédelmi ágyúk, tüzérségi rádiólokátorok és rádióállomások gyártására vállalkozott. A magyar fegyverek elég sikeresen szerepeltek a harmadik világ piacain.
Darányi és Imrédy végrehajtotta a győri programot, de túl késő volt már
Darányi Kálmán
De Magyarország többször beleesett ebbe a hibába. Például a második világháború előtt is csak Darányi Kálmán miniszterelnöksége alatt, az úgynevezett győri program keretében indult meg a hadiipari fejlesztés. Ez 1938-ban történt, míg például Románia 1935-ben elkezdte a saját védelmi ágazatát fejleszteni.
Darányi Kálmán miniszterelnök 1938. március 5-én Győrben – amely város a hadipari fejlesztés egyik centruma lett – meghirdette az Imrédy Béla által kidolgozott, 1 milliárd aranypengős fegyverkezési programot. Ez a hadsereg korszerű felfegyverzésének megindításán túlmenően új gazdasági és politikai irányvonalat is jelentett. Ennek az ötéves időtartamra tervezett beruházásnak csupán 600 millió pengő fedezete volt vagyonadóból, amit hadikiadásokra szántak. A további 400 millió pengőt, amit infrastrukturális célokra szántak, olyan hitelekből fedezték, amelynek legnagyobb részét a jegybank biztosította bankjegykibocsátással, amely mögött nem állt megfelelő árualap. Ilyen célra az első 100 millió pengős kölcsönt 1938-ban vette fel az állam közvetlenül a jegybanktól. A program a céljait tekintve rendkívül sikeresnek bizonyult, 1940 végére már meg is valósult a tervezett fejlesztések zöme, az időközben kitörő háború pedig tovább pörgette az egyelőre még semleges ország gazdaságát. Az már más kérdés, hogy a haderő még a végrehajtott modernizálással együtt sem felelt meg a modern háborúskodás követelményeinek, nem is beszélve a Szovjetunió elleni támadó háborúról.
Zalaegerszeg és Kaposvár felkészül
Most a kormány elhatározta, hogy 214 darab Lynx harcjárművet szerez be, amelyek nagy része itthon fog elkészülni. Ahhoz, hogy ez megvalósulhasson, a német Rheinmetall AG fegyvergyártó és a magyar állam egy német–magyar vegyesvállalatot alapítottak. Zalaegerszegen hoztak létre gyártóüzemet, a projekt mintegy 2 milliárd euróból valósul majd meg. Az üzem számos rendkívül korszerű, az Ipar 4.0-hoz köthető technológiát használ majd. A gyár körülbelül 500 munkahelyet teremt majd a régióban első körben, a későbbiekben pedig tovább bővülhet ez a szám.
A harcjármű a világ egyik legkorszerűbb típusa, gyártása 2023-tól indulna, és 218 darabot a honvédség is rendszeresítene a típusból. Az üzem évi 45 harcjármű gyártására lesz képes, és jelentős exportpotenciállal is rendelkezik, hiszen Lynxek rendszeresítését fontolgatja számos ország mellett még az Egyesült Államok hadereje is. Egyébként nemcsak összeszereljük az eszközöket, hanem kutatás-fejlesztés is zajlik. Itthon lesz a teljes folyamat, a fejlesztéstől a gyártáson át a tesztelésig.
A Rheinmetall Hungary-vel kapcsolatban nem ez volt az egyetlen fontos bejelentés az utóbbi időben. Évente száz 4×4-es harcjármű gyártására alkalmas gyárat fognak létrehozni Kaposváron. A magyar haderőben újonnan rendszeresített, török licenc alapján gyártott (de német kommunikációs rendszerrel felszerelt) Gidrán MRAP-ok is itt készülnek majd. A török járművek mindössze a kiindulási alapját adják majd a hazai gyártásnak, a magyar 4×4-es járműveket magasabb ipari sztenderdek szerint, magasabb technológiai színvonalon gyártják majd.
Vaskupola
Nyírteleken olyan csúcstechnológiás rádiólokátorokat fognak gyártani, amelyek a méltán híres izraeli Vaskupola légvédelmi rendszer részét képezik, és nemrég kiderült, hogy hazánk is vásárol belőlük, hogy lecserélje a már igencsak elöregedett szovjet lokátorokat. Az izraeli IAI ELTA cég aktív fázisvezérelt (AESA) radartechnológiáját tartalmazó berendezésekkel a honvédség régi szovjet P–37, PRV–17 és SZT–68U típusú rádiólokátorait váltják le. A településen nem előzmény nélküli az ilyen jellegű tevékenység; a HM Arzenál már korábban is itt végezte a régi radarjaink javítását és korszerűsítését.
AERO Vodochody – Csehország
Történt az elmúlt években még egy magyar vonatkozású hadiipari befektetés, ám az kicsit kilóg a sorból, mivel nem az állam, hanem egy magyar magánember vásárolta be magát egy külföldi repülőgépgyárba. Tavaly a korábbi cseh tulajdonostól az AERO Vodochody repülőgépgyártót birtokló holding részvényeinek a 100 százalékát az itthon bejegyzett Aero Investment Partners Zrt. vette meg. A cég többségi tulajdonosa (51 százalék) Tombor András magyar üzletember. A nagy múltú repülőgépgyártó 2016 óta kisebb kihagyás után ismét a katonai programokra fókuszál.
Várpalotai töltény- és robbanóanyaggyár
A robbanóanyag-gyártás komoly stratégiai kérdés az európai közösségben: jelenleg Európa robbanóanyag- és robbanóalapanyag-gyártás tekintetében importra szorul. Már létrejött a megállapodás egy nagykaliberű lőszer- és robbanószergyártó üzem létrehozásáról, a HM Arzenál közreműködésével Várpalotán. Erre a városra azért esett a választás, mert egy ilyen gyárnak előfeltétele a lőtér közelsége, emellett a városban az ott lévő bányászati és vegyipari hagyományok miatt sokkal nagyobb a helyi közösség robbanóanyagokkal kapcsolatos ismerete, mint máshol az országban.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS