Trócsányi: Jelentős a szakértői hálózatok hatalma

Jelentős a szakértői hálózatok hatalma – mondta a Magyar Nemzetnek Trócsányi László, a Magyar Jogász Egylet elnöke, volt igazságügyi miniszter, Fidesz-KDNP-s európai parlamenti képviselő, hozzátéve, hogy objektív, azonos mércére volna szükség a monitoringrendszereknél. Trócsányi Lászlót a napilap annak apropóján kérdezte, hogy szerkesztésében jelent meg Európai körkép címmel az a tudományos kézikönyv, amelyben a szerzők csokorba szedik, hogy a nemzetközi és civil szervezetek milyen véleményt, kritikát fogalmaznak meg egyes uniós tagországokról.

A volt miniszter elmondta, ezáltal azt is szemléltették, hogy ma hányféle szakértői hálózat, úgynevezett monitoringrendszer működik. Trócsányi László szerint érdemes arra a kérdésre is keresni a választ, hogy miért készül manapság egyre több országjelentés. Egyáltalán kik azok a szakértők, akik minősítik az államokat? Látni kell, hogy a szakértői hatalom szerepe nem lebecsülendő, ugyanis véleményükkel egy adott ország politikai és pénzügyi mozgásterét, nemzetközi kapcsolatait is befolyásolni tudják – mondta. A szakértői hálózatok kialakulásával összefüggésben arról beszélt, hogy a folyamat 1975-ben, a helsinki záróokmány aláírásával, az enyhülési folyamat megindulásával kezdődött. A következő lépcsőt a rendszerváltozás jelentette, ekkortól indult meg az úgynevezett demokráciaépítés időszaka. Egymás után jelentkeztek a nemzetközi és társadalmi szervezetek, amelyek tanácsokkal és ajánlásokkal látják el az országokat. 2000 után az Amnesty International már saját országjelentés-programot is indított. Ez a folyamat vezetett odáig, hogy ma erős szakértői hálózatokról beszélhetünk, amelyek jelentéseire még a bírói fórumok is hivatkoznak – mondta. Hangsúlyozta, alapvető fontosságú kérdés, hogy kiből is lesz a szakértő, illetve hogy mi a monitoringtevékenység tárgya. Úgy vélte, tagadhatatlan, hogy nagy számban vannak olyan esetek, amikor politikai tartalmat kap a szakértői jelentés, az 1990-es évektől kezdve egyre markánsabb az ideológiai befolyásoltság. A nem kormányzati szervek (NGO-k) értékelései például nagymértékben függenek attól, hogy milyen irányultságú NGO végzi a véleményezést –fogalmazott. Hozzátette, ma már tisztán látjuk azt is, hogy az emberi jogi vagy jogállamisági monitoring olyan ideológiai területeken gyakorol hatást, mint a vallásszabadság, a családi kapcsolatok terrénuma vagy a bevándorlás megítélése.

Arra a kérdésre, hogy mennyire lehet valóban szakértői jellege egy Tavares- vagy Sargentini-jelentésnek, azt mondta, a tisztánlátás valóban különösen fontos kellene hogy legyen a Budapest és Brüsszel között zajló politikai viták során. Az objektivitás megkérdőjeleződik, ha egy politikus látja el a szakértői feladatot, ő maga válik a szakértői hatalom részévé. A jelentések révén az Európai Parlament lényegében bíróságként jár el, ugyanis dönt arról, hogy negatív értékelést fogalmaz meg egy országról. A következmények pedig nagyon súlyosak lehetnek. Az említett Sargentini-jelentés például a hetes cikkely szerinti eljárás része, amely uniós tagállamokkal szembeni szankciókhoz vezethet – mondta. Trócsányi László szerint a monitoringrendszernek megvan az előnye is, megfogalmaznak legitim ajánlásokat, véleményeket egyes országokról. Ehhez viszont objektív és azonos mérce kell – szögezte le. Rámutatott, ma már a tagállamok és bírói fórumok részéről is kritikusak, egyre többen mondják ki, hogy igenis biztosítani kell az állam mozgásterét. Látványos példák erre a közelmúltból az Emberi Jogok Európai Bíróságának, valamint az Európai Unió Bíróságának a magyar tranzitzónák ügyében hozott ítéletei – mondta. Hozzátette, Strasbourgban megállapították, hogy szó sincs jogellenes fogva tartásról, ám hónapokkal később Luxemburgban már őrizetnek minősítették a tranzitzónában elhelyezést. Úgy értékelte, ez arra világított rá, hogy a bíróságok soraiban is van némi bizonytalanság a monitoring megbízhatóságát illetően.

Forrás: MTI; Fotó: Horváth Péter Gyula/ PestiSrácok.hu