Trócsányi: Véget ért a tanulókorszakunk az EU-ban
Az elmúlt tizenöt év Magyarországot és más közép-európai államokat is megtanított arra, miként tárgyaljanak az európai színtéren, azaz véget ért a tanulókorszakunk – jelentette ki a Demokrata szerdai lapszámában megjelent interjúban Trócsányi László. Az igazságügyi miniszter hozzátette: ez abból is lemérhető, hogy az utóbbi időben a magyar kormány számtalan olyan intézkedést hozott, amely Európában is nyitott kérdés, a nyugati társadalmakat is foglalkoztatja, sokan mégsem örülnek a vitának ezekről a problémákról. Úgy vélte, a nyugati politikai elit egyes képviselői azt szeretnék, ha a 2004-ben csatlakozott országok inkább a „nyomon követés” politikáját alkalmaznák.
Trócsányi László leköszönő igazságügyi miniszter a Demokrata szerdai lapszámában megjelent interjúban felidézte: 2002 és 2010 között az akkori szocialista kormányzatok nem vitatkoztak az EU intézményeivel, elfogadták azt, amit azok mondtak. Hozzátette: az Orbán-kormány 2010-es választási győzelmével „új időszámítás kezdődött”. Mint kifejtette, az elmúlt tizenöt év Magyarországot és más közép-európai államokat is megtanított arra, miként tárgyaljanak az európai színtéren, azaz véget ért a tanulókorszakunk.
Trócsányi úgy látta, miközben a nemzeti és a közép-európai pozíciók sokkal inkább érzékelhetők lettek az összeurópai döntéshozatal során, ennek a változásnak Nyugaton nem mindenki örül; sokan azt szeretnék, ha a 2004-ben csatlakozott országok inkább a „nyomon követés” politikáját alkalmaznák. Az EP-listavezető az interjúban kiemelte: a tanulókorszakból kilépett Fidesz-KDNP pártszövetség és annak kormánya sok olyan intézkedést hozott, amelyek Európában is nyitott kérdésnek számítanak és amelyek a nyugati társadalmakat is erősen foglalkoztatják, bár sokan „nem örülnek ennek a vitának”. Ezek közül kiemelte a nem kormányzati szervezetek finanszírozásának, az átláthatóságuknak a kérdését, a multikulturális társadalom körüli vitát, a határvédelmet és a nemzetpolitika ügyét. Mint Trócsányi László fogalmazott, a nyugati politikai elit képviselői a nyugati országokkal, az úgynevezett „régi demokráciákkal” szemben elnézőek, mert ott a jogi kultúrát stabilnak vélik, ezzel szemben a még mindig „új demokráciáknak” titulált közép-kelet-európai országok iránt erős a politikai bizalmatlanság, a politikai döntésekbe könnyen látnak bele jogállami problémákat.
A miniszter elmondta: véleménye szerint sok múlik azon, milyen szemléletű új Európai Bizottság jön majd létre, és ez nagymértékben függ a bizottság leendő elnökétől. Úgy vélte, a hagyományos bal-, és jobboldal is töredezhet, és helyette új törésvonalak jelenhetnek meg. Jól mutatja, hogy a visegrádi országok, noha vezetőik eltérő pártcsaládhoz tartoznak, mégis kiválóan együtt tudnak gondolkodni, amennyiben a térség érdekeiről van szó.
Trócsányi hozzátette:
vannak, akik a nyitott társadalom és a multikulturalizmus mellett teszik le a voksukat, és vannak olyanok, köztük mi is, akik a nemzeti identitást és a tradicionális értékrendet akarják megőrizni. A választások után jobban látható lesz, merre megy Európa.
A teljes interjú a Demokrata szerdai lapszámában olvasható.
Forrás: Demokrata; Fotó: MTI
