Donald Trump amerikai elnök csapássorozattal fenyegette meg Iránt vasárnap a Twitteren, ha Kászim Szulejmáni tábornok, az iráni Forradalmi Gárda al-Kudsz különleges alakulatának meggyilkolásáért bosszúból támadásokat indítana amerikaiak vagy amerikai érdekeltségek ellen.
A mikroblogban Donald Trump az 1979-es amerikai-iráni válságot idézte fel, amikor Teherán 52 amerikai túszt ejtett, és Washington erre válaszul a túszok számával megegyező, vagyis 52 iráni célpontot bombázott.
Legyen ez figyelmeztetés, hogy ha Irán bármennyi amerikaira vagy amerikai érdekeltségekre csapást mér (…), mi 52 iráni helyszínt (az Irán által ejtett 52 amerikai túsznak megfelelően) vettünk célba, némelyikük nagyon is fontos volt Irán és az iráni kultúra számára, és ezekre a célpontokra és magára Iránra most is nagyon gyorsan és nagyon keményen le fogunk sújtani. Az Egyesült Államok nem akar több fenyegetést
– írta Trump a mikroblogban. A Twitter-bejegyzést Trump nem sokkal azt követően tette közzé, hogy a Fehér Ház bejelentette: hivatalosan is értesítette a kongresszust a Szulejmáni tábornok és konvoja elleni, a bagdadi nemzetközi repülőtér mellett péntekre virradóra végrehajtott légicsapásokról. A dokumentum kézhez vétele után Nancy Pelosi házelnök azt mondta: igencsak szokatlan, hogy egy ilyen dokumentumot titkosítottak, mert ez szerinte azt jelzi, hogy “a kongresszust és az amerikai népet homályban hagyják a nemzetbiztonságunkat illető kérdésekben”.
Trump célzása az 1979-es válságra az Egyesült Államok történelmének egyik megalázó epizódját idézte fel. Az iráni iszlám forradalom győzelme után az Egyesült Államok ellen tüntető teherániak behatoltak az amerikai nagykövetség épületébe és 52 amerikai diplomatát és állampolgárt ejtettek túszul. A túszejtők vezetője egy fiatal orvostanhallgatónő, Maszumeh Ebtekar volt, aki később alelnök lett. A túszválság 444 napig tartott, és Jimmy Carter amerikai elnök jórészt ebbe bukott bele. A túszok szabadon bocsátását az újonnan megválasztott elnök, Ronald Reagan érte el.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Michael Reynolds
kamcsatka
2020-01-05 at 07:38
némelyikük nagyon is fontos volt Irán és az iráni kultúra számára,”
megint muzeumokat bombaznak majd mint irakban? meg regeszeti lelohelyeket? majd izrael kijelöli mire nincs szukseg a vilag emlekezeteben, regeszeti emlekeben.
Logikus
2020-01-05 at 12:12
Nem az USA bombázta a múzeumokat, hanem az Iszlám Állam, akik semmit nem tartottak tiszteletben. A net tele van fotókkal és videókkal. Tessék utánanézni.
Vándorffy Hunor
2020-01-05 at 12:24
1979-ben Iszlám állam?! Aha! Lenne még mit tanulni!
Vízöntő
2020-01-05 at 08:24
A volt CIA főnök Pompeo rávette Trumpot egy nagyon homályos indokokkal magyarázott kivégzés engedélyezésére. Ha Irán begőzölve válaszol az évekig tartó háborút jelent és nagyon drága árat az USA-nak és a világnak!
Nem Pompeo volt Trump Kijevvel folytatott beszélgetéseinek a szivárogtatója?
ViAM
2020-01-05 at 08:50
Nagy bajban lehet Amerika, ha Trump ennyire hagyja magát felhasználni.
kex&sex
2020-01-05 at 09:48
Bolond ember.
Contrabass
2020-01-05 at 09:55
Trumptól, több higgadtságot vártunk volna, Irán második emberét legyilkolászni nem tűnik elég megfontolt cselekedetnek, hacsak nem kimondottan a háború a cél. Úgy tűnik 2020 nem lesz egyszerű év!