Pesti Srácok

Tusványos '30 – Úzvölgyi pogrom: gyorsan elvérzett a román hősökről szóló mítosz (PS-videó!)

Alaposan leredukálódott az úzvölgyi katonatemető einstandját megindokolni hivatott román hősök száma: a magyar hadtörténészekkel folytatott egyeztetések hatására a román illetékesek már elfogadták, hogy a kezdetben hangoztatott száznegyvenkilenc halottjuk helyett jó, ha három nyugszik a kegyhelyen, további három kiléte pedig még kétséges. Erről Kovács Vilmos, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka beszélt szerdán Tusványoson, az Úzvölgye és egyéb határvitáink elnevezésű előadáson. Az eseményen az ezredes mellett részt vett Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára, Zakariás Zoltán, az Erdélyi Magyar Néppárt politikusa, Rákossy József-Botond, a Magyar Polgári Párt megyei elnöke, Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke és Tilki Attila, a Fidesz országgyűlési képviselője; a beszélgetést Kozán István, a Székelyhon főszerkesztője moderálta.

Az Úzvölgyén kialakult helyzet sokakat érdekel: erre utal az is, hogy a Kós Károly Sátorban meghirdetett eseményre a helyszín zsúfolásig megtelt, sokan pedig kintről igyekeztek figyelemmel követni az elhangzottakat. Az előadás beszámolók helyett sokkal inkább egy heves vita volt, amely nem volt mentes a kölcsönös vádaktól, személyeskedésektől sem. Az erdélyi politikusok számos alkalommal egymást vádolták meg azzal, hogy a másik tétlensége vezetett oda, hogy a katonatemetőt román szélsőségesek dúlhatták fel; miközben a megyék telekhatárairól több évtizedes vita van, a közvélemény mégiscsak az utóbbi hónapokban értesülhetett a kialakult helyzetről. Kovács Vilmos beszámolt a román társintézetekkel folytatott tárgyalásokról, amelyek révén bebizonyosodott, hogy Úzvölgyén a románok által korábban hangoztatott száznegyvenkilenc, az első világháborúban elesett román katona helyett három olyan nyugszik, akikről ez hitelt érdemlően bebizonyosodott, három további katonát pedig még nem sikerült beazonosítani. A beszélgetés résztvevői abban egyetértettek, hogy a június 6-án elkövetett román pogrom még a történelemben is példátlan, ugyanakkor gyalázatos provokáció volt. Borboly Csaba szerint a román állam sunyi, aljas és törvénytelen eszközöket vet be annak érdekében, hogy éket verjen a magyarok közé, miközben újabb területeket igyekszik bekebelezni a székelyektől.

A PestiSrácok.hu stábjának Németh Szilárd elmondta, hogy a magyar kormány nem fogadja el a román álláspontot: a temető ügyének megnyugtató rendezése érdekében a kabinet a diplomácia minden eszközét be fogja vetni, és ha kell, nemzetközi szintre viszik az ügyet. Az államtitkár emlékeztetett, hogy Magyarország négyszáz olyan román katona sírját gondozza, akik hazánkban nyugszanak, ami jól mutatja a magyar és a román hozzáállás közötti különbséget. Kovács Vilmostól megtudtuk, hogy a magyar hadtörténészek kizárólag történetileg, tudományosan alátámasztott dokumentumokkal érkeztek az egyeztetésekre, a román illetékesek ilyeneket azonban nem tudtak felmutatni: kizárólag a román történelemhamisítás mítoszaival igyekeztek érvelni. Az ezredes felhívta a figyelmet, hogy Magyarország már az úzvölgyi pogrom előtt jóval, hivatalosan megkereste a másik felet, de utóbbi szinte semmire nem válaszol. Borboly Csaba portálunknak elmondta, hogy jogi, diplomáciai eszközből több olyan is rendelkezésre áll, amelynek révén rendezni lehetne a Bákó és Hargita megye közötti területvitákat, amelyek szerinte oda vezettek, hogy a románok elfoglalhassák a katonai temetőt, meggyalázva nemcsak az ott nyugvókat, hanem azokat a magyarokat is, akik igyekeztek megakadályozni a gyalázatot.

A videót készítette: László Petra és Csibra Tibor. Fotó: PS

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

A dunaszerdahelyi mészárlás lesz Turek veszte, miután több magyarországi és felvidéki pentito is ellene vallott? (videó)

Az alvilág titkai 2025 január 5.
Több magyarországi és felvidéki pentito (bűnbánó maffiózó - a szerk.) is vallott Tureknek, a dunaszerdahelyi, tíz halálos áldozattal járó maffiagyilkosságban betöltött állítólagos szerepéről. Az említett becenéven ismert, többszörös névváltoztatáson átesett Uszikov Alex a leszámolásos ügyben kétszeresen is vádlott.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.