Alaposan leredukálódott az úzvölgyi katonatemető einstandját megindokolni hivatott román hősök száma: a magyar hadtörténészekkel folytatott egyeztetések hatására a román illetékesek már elfogadták, hogy a kezdetben hangoztatott száznegyvenkilenc halottjuk helyett jó, ha három nyugszik a kegyhelyen, további három kiléte pedig még kétséges. Erről Kovács Vilmos, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka beszélt szerdán Tusványoson, az Úzvölgye és egyéb határvitáink elnevezésű előadáson. Az eseményen az ezredes mellett részt vett Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára, Zakariás Zoltán, az Erdélyi Magyar Néppárt politikusa, Rákossy József-Botond, a Magyar Polgári Párt megyei elnöke, Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke és Tilki Attila, a Fidesz országgyűlési képviselője; a beszélgetést Kozán István, a Székelyhon főszerkesztője moderálta.
Az Úzvölgyén kialakult helyzet sokakat érdekel: erre utal az is, hogy a Kós Károly Sátorban meghirdetett eseményre a helyszín zsúfolásig megtelt, sokan pedig kintről igyekeztek figyelemmel követni az elhangzottakat. Az előadás beszámolók helyett sokkal inkább egy heves vita volt, amely nem volt mentes a kölcsönös vádaktól, személyeskedésektől sem. Az erdélyi politikusok számos alkalommal egymást vádolták meg azzal, hogy a másik tétlensége vezetett oda, hogy a katonatemetőt román szélsőségesek dúlhatták fel; miközben a megyék telekhatárairól több évtizedes vita van, a közvélemény mégiscsak az utóbbi hónapokban értesülhetett a kialakult helyzetről. Kovács Vilmos beszámolt a román társintézetekkel folytatott tárgyalásokról, amelyek révén bebizonyosodott, hogy Úzvölgyén a románok által korábban hangoztatott száznegyvenkilenc, az első világháborúban elesett román katona helyett három olyan nyugszik, akikről ez hitelt érdemlően bebizonyosodott, három további katonát pedig még nem sikerült beazonosítani. A beszélgetés résztvevői abban egyetértettek, hogy a június 6-án elkövetett román pogrom még a történelemben is példátlan, ugyanakkor gyalázatos provokáció volt. Borboly Csaba szerint a román állam sunyi, aljas és törvénytelen eszközöket vet be annak érdekében, hogy éket verjen a magyarok közé, miközben újabb területeket igyekszik bekebelezni a székelyektől.
A PestiSrácok.hu stábjának Németh Szilárd elmondta, hogy a magyar kormány nem fogadja el a román álláspontot: a temető ügyének megnyugtató rendezése érdekében a kabinet a diplomácia minden eszközét be fogja vetni, és ha kell, nemzetközi szintre viszik az ügyet. Az államtitkár emlékeztetett, hogy Magyarország négyszáz olyan román katona sírját gondozza, akik hazánkban nyugszanak, ami jól mutatja a magyar és a román hozzáállás közötti különbséget. Kovács Vilmostól megtudtuk, hogy a magyar hadtörténészek kizárólag történetileg, tudományosan alátámasztott dokumentumokkal érkeztek az egyeztetésekre, a román illetékesek ilyeneket azonban nem tudtak felmutatni: kizárólag a román történelemhamisítás mítoszaival igyekeztek érvelni. Az ezredes felhívta a figyelmet, hogy Magyarország már az úzvölgyi pogrom előtt jóval, hivatalosan megkereste a másik felet, de utóbbi szinte semmire nem válaszol. Borboly Csaba portálunknak elmondta, hogy jogi, diplomáciai eszközből több olyan is rendelkezésre áll, amelynek révén rendezni lehetne a Bákó és Hargita megye közötti területvitákat, amelyek szerinte oda vezettek, hogy a románok elfoglalhassák a katonai temetőt, meggyalázva nemcsak az ott nyugvókat, hanem azokat a magyarokat is, akik igyekeztek megakadályozni a gyalázatot.
A videót készítette: László Petra és Csibra Tibor. Fotó: PS
ja
2019-07-25 at 19:55
…”Hesslerül” szóltál Ezredes! Helyes!…Így van ez, ha tetszik, ha nem. Az igazság létezik és “csak úgy” van! A hazugságot kell kitalálni…és valóban! “mit nyerünk azon, amin vesztünk”…?…
nemo
2019-07-25 at 10:37
Romanok a romai uralom alatt behurcolt-innen-onnan- rabszolga nepseg utodjai!
Ez meglatszik karakterükön, u.n. kulturajukon!
Füge
2019-07-25 at 09:32
Olyan, hogy román hős nincs a történelemben! De vannak olyanok akiket a románok annak tartanak! Rablók, gyilkosok mind! No de mi is az, hogy román… vlachok. Olyan népet aminek magukat tartják újfent NEM létezik! Kreált megnevezés a nagy ktyvaszra… bulgár, török, meg még ki tudja melyik balkáni nép fia, de NEM RÓMAI egy sem. …no ennyit rólik és így is kell (ene) hozzájuk viszonyúlni minden téren! A nyelvet amit beszélnek már ne is említsük… minden szava valamelyik más nép szava… Stb…
Szekértábor
2019-07-25 at 10:26
Létezik olyan nép, hogy vlach, Görögország északnyugati határához közel, Metsovo városban és környékén élnek a mai napig. Nyelvük és sajátos magashegyi pásztor kultúrájuk eltér a görögökétől, akik egyébként elég büszkék erre az etnikai kisebbségükre.
Gyanítom, hogy ezekből deportálhattak a megszálló rómaiak egy csoportot Havasalföldre, így a római eredet, ha nem is úgy, mint ahogyan ők képzelik, megvan. Gondolom, az ellatinosodott délszláv vlach nyelv képezheti a román nyelv alapját.
Hesslerezredes
2019-07-25 at 10:43
Tehát: a románok vegytisztán albán eredetűek. Vándoroltak a birkáikkal, kecskéikkel a hegyekben a ‘szőrös talpaikon’ (tudniillik a bocskoruk talpáról lusta voltak leszedni a szőrt!), oszt’ így jutottak el a Havasalföldre. Közben persze kúrogatták is az állataikat, már miért ne, ha kéznél voltak…:)))) Na itt, fölvették az ortodox kereszténységet és ezzel a nyelvet is, mármint az ó-oroszt. Ezzel elvoltak a 19. század elejéig, amikor a pópáik (hogy az Isten rohasztaná meg mindet, egytől-egyig) kitalálták maguknak ezt a velejéig hazug dák-eredetet (megjegyezem a dákok a hunok egyik törzse voltak, semmi közük nem volt a rómaiakhoz!), és szó szerint a szószékről bevezették ezt a latinosított nyelvet. Ezt úgy kell elképzelni, hogy egy nap a pópák közölték a néppel, hogy holnaptól tilos azt mondani, hogy: beszélünk (magyar kifejezést használok a könnyebb érthetőség kedvéért), hanem azt kell mondani, hogy: kommunikálunk. És így tovább. Persze Havasalföldön találtak bolgár-törököket, kunokat, hun-maradványokat, akiket beolvasztottak magukba, aztán jött a végtelenül gyáva és megalkuvó török vazallusság, ahol is PP-vel váltották meg magukat. Mi az a PP? Pénz és P.i.n.a! :)))))))))))))))) A török hódítók egyfajta ius primae noctis elv mentén végigkúrták az asszonyaikat, tehát török vérbeöntést is kaptak. Megjegyzem a második P-vel Trianonban is sokra mentek, mert a román kurvák, akiket odaküldtek, tudták a dolgukat, úgyhogy a határok felől döntő nyugati diplomaták megfelelő ‘kielégítést’ kaptak ilyen módon is. Szóval Erdélyt részben p.i.n.á.-val szerezték meg a románok. Az egyetlen valamirevaló uralkodójuk, aki tudta, hogy hogy kell bánni ezzel a szedett-vedett bandával, az Vlad Tepes volt. Vele csak az a ‘gond’, hogy ő meg nem volt román, hanem székely eredetű volt. Nem is csoda, hogy Mátyás királyunk alatt és őnála talált menedéket, mert Mátyás befogadta és Pécsre küldte, ahol meg is nősült, és ha időnként jöttek követek a Portáról, hát felhozatta Visegrádra és megmutatta a törököknek, akik úgy be voltak sz.a.r.va tőle, hogy rögvest mindenbe beleegyeztek. Karós Laci – vélhetően egyik ősöm!!! – tudta, hogy mi jár a nyuscsuknak és a mohamedánoknak, büszke is vagyok rá! Hát dióhéjban ez a ‘román’ történelem. Akinek tetszett, az nyomtasson ki egy mai románia térképet, és – köpje le!
Hesslerezredes
2019-07-25 at 11:08
Kedves szökevény a 22-es csapdájából! A szociáldemokráciából a szociális igazságosságra való törekvéssel ma is egyetértek. Amit leírtam, azt félig ironikusan írtam, félig persze komolyan. Semmi bajom nem lenne a románokkal, ha az egész felfogásuk és viselkedésük nem lenne olyan gusztustalan, mint amilyen. A nacionalizmussal sem értek egyet, mindig a patriotizmus mellett tettem le a garast, az ellenzéki kerekasztalnál is! Sajnos mivel mindenki más nacionalista, így mi sem tehetjük meg, hogy időnként ne legyünk azok. Igen, az emberben öreg korára kikristályosodnak dolgok: 1. nem vagyok vallásos, de kereszténység 2000 éve alatt ezen vallás és közösség-felfogás alapján kikristályosodott társadalmi berendezkedést, és azt, hogy ezt fenn kellene tartani, vallom. 2. Konzervatív – értsd: normális – vagyok a nemi szerepeket illetően, tehát elutasítom a homoszexualitást és a tébolyult LMBTQWERTY nézeteket, habár tudomásul veszem, hogy vannak ilyen ferdék is a világban 3. Mivel a világon mindenki kőkeményen nemzetben gondolkodik, ezért azt gondolom, hogy mi sem tehetünk másként, szóval vallom a patriotizmust (defenzív nemzetvédelem, más népek meg nem sértésével, kivéve, ha ezek a más népek belénk akarják törölni a sáros cipőjüket, mint pld. a románok naponta kétszer 4. Nem értek egyet az európai egyesült államok gondolatával, mert ez a sokszínűséget pusztítaná és kiszolgáltatná az embereket/népeket a mindet felfaló pénz-háttérhatalomnak – fordíthatod úgy is, hogy igen, hiszek az összeesküvés elméletekben, csak épp nem az elméletben, hanem abban, hogy baromira összeesküvés-gyakorlat van!. 5. Végül messzemenően elutasítom a migrációt és a nem európai fajták befogadását – Európa fehér és annak is kell maradnia (nyugodtan nácizz csak, tőled ezt én dícséretnek fogom venni). Hessler ezredes karaktere a Halál 50 órája c. filmből pedig nekem rokonszenves. Ennyi.
Namond
2019-07-25 at 20:44
Szekértábor,
A 18–19. századra gyakorlatilag Észak-Albániát a Bushati család kormányozta, míg a déli toszk nyelvjárások területeken, Janina központtal, Ali Tepeleni pasa volt élet és halál ura.
A nyelvjárások száma rendkívül magas, azonban két fő dialektus: a Shkumbin folyótól északra élő gegek, illetve az attól délre élő toszkok nyelvjárása.
Geg nyelvemlékek már a 16. századtól rendelkezésünkre állnak, de az irodalmi nyelv és a helyesírás 1945 óta a toszk dialektuson alapul (köszönhetően a toszk kommunista diktátornak, Enver Hoxhának).
A toszkot szokás további nagyobb területi variánsokra felosztani:
-Labëriában a labëriait, a régióban egyedülálló lab dialektus . A dialektus ötvözi az innovatív és archaikus jellemzőket, és szorosan kapcsolódik az olasz albán diaszpórával, a görögországi Arvaniták Arvanites-jéhez és Chamerishtja, camot.
-az albán lakta görög területeken a çamot és az arvanitikát beszélik.
– A toszk külön nyelvfejlődési utat bejáró változata a 15. században az oszmán hódítás elől Dél-Itáliába menekült albánok, az arberes nyelve, amely olyannyira eltér az albántól, hogy nincs is kölcsönös érthetőség vele.
A hegyvidékek népei hagyományosan transzhumáló állattartással (juh, kecske), esetleg erdőgazdálkodással foglalkoztak, az alföldi népesség városokba tömörülve folytatott földműves- vagy kereskedelmi tevékenységet, emellett messze földön híresek voltak az albán takácsok, fafaragók, ötvösök, fegyverművesek munkái.
Népviseletükre jellemző a férfiak házi szövésű, fekete zsinórozású fehér gyapjúnadrágja (tirq), fehér nemezkalapja és gazdagon díszített mellénye.
Délen a férfiak öltözetéhez tartozik a fehér vászoncsíkokból összevarrt szoknya (fustanellë). A nők visszafogott színezésű, gazdagon zsinórozott gyapjúszoknyája és –köpenye.
A XVII. században Albánok külső neve Arbrián, e névből származik az olasz Abruzzó neve, ez időben változott az ókori Puglia régió neve, Apuliára.
Apulia központja Bari, hasonló városnév van Montenegróban, a bari szó jelentése albánul pásztor.
Metsovo Janinától északra van a lab, arvanita (arnót) nyelvterületen, melyhez közel esik a város Aromanian, Amincu neve.
Erősen kétlem, hogy a Wikipedia Metsovó című bejegyzésében a vlach népnév helyes, azt a rögzítője vagy tudatlanságból, vagy tudatosan hibásan írta be, az helyesen alab, vagy olah.
Hesslerezredes
2019-07-25 at 09:15
A román néppel az az igazi gond, hogy óriási többségében: proli. És a nagy többség proli jelentős része még ráadásul: lumpenproli is. Igénytelen, tanulatlan/műveletlen (és ráadásul még utál tanulni, művelődni), irígy (mindenkire, akinek 2 forinttal nála többje van), lusta (utál dolgozni és utálja a szorgalmasokat), uszulni viszont nagyon szeret (a románoknál a magyarok ellen, a magyar proli meg a Fidesz és OV ellen), de gyűlöli az igazságot, viszont hazudik és végtelenül álhatatlan. Pont ugyanolyanok, mint nálunk az ‘ellenzékiek’/baloldaliak. Egyikkel sem lehet miről beszélni, és nem lehet miben megállapodni.
Logikus
2019-07-25 at 09:07
Akkor azonnal ki kell hajítani az 50 betonkeresztet a temetőből!
zolatiguszti
2019-07-25 at 15:56
Összefogdosni az összes román ultrát meg főkaiakurvaannya’ csendőrt meg főnököt és mindegyik kap egy betonkeresztet és háton viheti Dormán falvára.
Anonym
2019-07-25 at 07:35
Svédországban a svéd városok mindegyike tele van román koldusokkal.A svés városok politikusai panaszkodnak hogy lehetetlen a románokkal megegyezni ami a koldusokat illeti.Le se szarják a svédek véleményét.A kuldusok pedig továbbra is itt vannak.Tehát a román mindenfele ilyen.Nem csak a magyarokkal viselkednek piszkosul hanem mindenkivel.
zolatiguszti
2019-07-25 at 15:53
Jó majd ha Oslo is ősi dákósrománfőd’ lesz, akkor sajnálom őket is egy kicsit.
olszal
2019-07-25 at 05:54
A román nem nemzet, hanem foglalkozás.(Sztálin)
Magd@
2019-07-25 at 05:49
“Alaposan leredukálódott az úzvölgyi katonatemető…..”
Redukál szinonimái:
kisebbít, mérsékel, visszafog, gyengít, csökkent, degradál, csillapít, temperál, enyhít, lefarag.
LEREDUKÁL Helytelen
Namond
2019-07-25 at 18:50
Igen értem.
kettős tagadás=állítás
zolatiguszti
2019-07-24 at 23:40
Nagyon baró, csak az a gond hogy mindenki tudja hogy igazunk van.Különösen a románok.
Erről is van szó.Megmutatták hogy leszarják és hogy otthon ki az úr.Ennyi az egész.Ki a a keményebb csávó kinek nagyobb a fasza.
Leszarják ők , hogy később beigazolódik hogy hazudoztak össze vissza, a lényeg az hogy bebizonyítsák azt csinálnak amit akarnak.
EZT KELL ORVOSOLNI, NEM A TEMETŐT MEG A MEGYEHATÁRT.
Amíg nem kapják meg a maflásukat addig végig ez lesz.Saját pályán otthon.Nem az Enszben meg a sarki boltban, náluk.
Rizikó
2019-07-24 at 23:25
A románok azok románok.Emberek ahogy mi és elfogultak saját hazájukkal nemzetūkkel.Ahogy mi is.Ez a nemzetek európája.!!!!Mi küzdünk Trianon ellen ők meg Trianon kedvezményezettei.A mi kulturánk más mint az övék.Az õvék is szep tartalmas.Valahogy ez a versenyøként viszi eløre a Világot.Én nemzeti jobboldali értékőrzőként minden kulturnemzetet elismerek!Ès felette őrkõdő keresztényhitet.Aki a nemzeteket õsszeugrasztotta háborukba taszitotta az nem keresztény.Az hiába csapkod a Bibliával pogányabb a pogánynál.Libsikomcsi tróger.
Namond
2019-07-25 at 18:47
Hm.
Válasz Rizikónak,
Keresztényi szeretettel, megértéssel, türelemmel, a más vélemények létezésének tudomásul vételével.
Kérem az alábbiakat építse be tudásbázisába és becsülje meg. Kizárólag az Ön és hasonló véleményű kommenttársak kedvéért végeztem az alábbi gyűjtést, a teljesség igénye nélkül.
Nálunk, M.o.-on soha nem volt:
-rabszolgaság
-az alábbiakhoz kicsit is hasonló zsidó ellenes progrom
Román Fejedelemség (1856-1877):
– cigány rabszolgaság első írásos emléke 1385-ből maradt fenn 40 cigány család adományozása.
http://oroszlanosudvar.hu/2017/05/11/cigany-rabszolgasag/
Román Királyság
– cigány rabszolgaság törvényi megszűnése 1856 februárja, gyakorlatban 1870-1875-ig elhúzódik a végrehajtás, bár az állam 10 arany váltságot fizet egy férfiért.
Az ablicionista törvény n tömeges elvándorlást indított el, előbb a szomszédos országokba, majd onnan Nyugat-Európába, később Amerikába vándoroltak tömegesen az oláhcigányok – a felszabadítottak nagy része nem bízott abban, hogy egyenjogúságuk tartós lesz román földön.
zsidó ellenes progrom:
– Nagyvárad 1927. december 8-án, a román kormány és a diákság egyeztetése nyomán Nagyváradon 1927-ben Nagy-Románia addigi legnagyobb egyetemi diákkongresszusára került sor. A román egyetemi diákság választása nem véletlenül esett egy határ menti, kisebbségek lakta városra. A Nagy-Románia megszületését követő éveket a fiatal román értelmiség és egyetemi diákság körében elégedetlenség és illúzióvesztés jellemezte.A jelentős részben paraszti hátterű román egyetemisták hangadó csoportja a magyar és német kollegák, de legfőképpen a zsidó hallgatók ellen agitált. A diák-mozgalmat már az 1920-as évek elejétől antiszemita megmozdulások kísérték. Bár a román kormány nem engedett, és a békeszerződés után aláírt kisebbségvédelmi szerződések miatt nem is engedhetett a diákvezérek kisebbség- és mindenekelőtt zsidóellenes követeléseinek, a lépten-nyomon felbukkanó antiszemita erőszak ellen sem lépett fel eréllyel.
A romániai zsidóság helyzete ugyanakkor a XIX. század közepétől erősen összefüggött az ország szuverenitásának kérdésével is, hisz a nagyhatalmak Románia fokozatos elismerését is a zsidóságnak adott engedményekhez kötötték.
A román parlament csak az antanthatalmak fokozott nyomására fogadta el a zsidóság jogegyenlőségének kimondását 1919-ben, és még ekkor is számos, első-sorban az újonnan szerzett területeken élő zsidó lakos hiába kérvényezte a román állampolgárságot.
Bár a román törvényekben nem képeződött le az antiszemitizmus, az 1920-as években az utcán és a hétköznapi életben is megszokottá vált a zsidóellenes erőszak.
Ahogy Irina Livezeanu rámutatott, az évtized szélsőjobboldali, antiszemita mozgalmai lényegében egyet jelentettek a vezető egyetemi diákmozgalmakkal, amelyek komoly befolyást gyakoroltak az országos politika alakulására.
A váradi diákkongresszus szinte napra pontosan az egyetemi antiszemita mozgalom születésének ötödik évfordulójára esett, amikor Bukarestben zsidónak tartott lapokat égettek, és numerus clausus bevezetését követelték.
Több forrásból is sejteni lehetett, hogy az 1927-es kongresszus is atrocitásokhoz fog vezetni. A kormány anyagilag és közigazgatásilag elősegítette a kongresszus létrejöttét, ráadásul az egyetemi hallgatóság vezérei szabad kezet kaptak a konferencia szervezésére, levezetésére és biztosítására. (Ugyanakkor a a Nemzeti Parasztpárt nagygyűlését a kormány nem engedélyezte Gyulafehérváron, arra hivatkozva, hogy a párt nem tudná biztosítani a rendezvény békés lefolyását.)
http://buksz.c3.hu/1202/05problema.pdf
NINCS ADAT 1927-1940 közötti zsidóellenes atrocitásokról, bár az antiszemitizmus élt és él.
– Bukaresti progrom (1940 augusztusa és 1941 januárja közötti Vasgárdista, legionárius uralom időszaka) 1940 szeptemberében, 1941 január, “véletlenül” nincs összesített adat, annyi tudható, hogy az áldozatok többsége zsidó.
– A jászvásári pogrom (románul: Pogromul de la Iaşi) egy 1941. június 27–29. között végrehajtott, felülről szervezett zsidóellenes pogrom volt a kelet-romániai Jászvásár (Iaşi) városában, amelynek során román adatok szerint 13 236 zsidó személyt öltek meg, ezzel egyike a valaha volt legvéresebb pogromoknak a zsidóság történelmében.
SIMON ÉS GARFUNKEL SZÜLEI ENNEK TÚLÉLŐI.
– Besszarábiában és Észak-Bukovinában már a harcok idején, 1941 júliusában és augusztusában, e területek román megszállásának kezdetekor hozzáláttak a zsidók tömeges megsemmisítéséhez. A román csapatok és csendőrök, valamint a helyi lakosok a német D-einsatz csoport közreműködésével 150 000 zsidót öltek meg, ami a háború előtti helyi zsidó lakosság fele volt. A genocídiumot erőszak és rablás kísérte.
A túlélőket gettókba és táborokba zárták. Csernovciban, Kisinyovban és más városokban is voltak ilyen gettók.
– 1941 szeptemberében és októberében megkezdődött a megmaradt zsidók tömeges kiűzése Besszarábiából, Észak- és Dél-Bukovinából, valamint Dorohoj és Transznyisztria területeiről. 1941 végére a számuk elérte a 120 000-t. Körülbelül 20–25 000 kiűzött már nem jutott el Transznyisztriába: útközben meghaltak az embertelen bánásmód miatt, vízbefúltak a Dnyeszteren való átkeléskor, vagy a román őrség golyói végeztek velük.
A 100 000 célba ért zsidó többségét az észak- és közép-transznyisztriai gettókba és táborokba zárták. Besszarábiában mindössze pár száz, míg Bukovinában és Csernovciban 1941 végére körülbelül 20 000 zsidó maradt.
– Transznyisztriában, ahová Besszarábiából és Bukovinából telepítették át őket, a háborúig körülbelül 300 000 zsidó élt, közülük 180 000-re tehető az odesszai zsidók száma. Egy részüknek, körülbelül 185 000 embernek, nem volt ideje evakuálni Ukrajna e részéről, így ők ott rekedtek az elfoglalt területeken, akik közül 90 000 ember odesszai zsidó volt.
– Odesszát 1941. október 16-án foglalták el a román csapatok. A következő napon 3–4000 zsidó férfit tartóztattak le és lőttek agyon. Október 22-e éjszakáján partizánok, előre elkészített aknákkal felrobbantották a város román parancsnokságát. A robbanás következtében 66 német és román tiszt, illetve katona halt meg. A román vezetés erre terrorral válaszolt.
Az elkövetkező három napon, október 23–25-én 35 000 odesszai zsidót lőttek agyon vagy égettek el élve. Egy részüket a kikötőnél lévő parkban, másokat Dalnyik falunál, nem messze a várostól végeztek ki.
Odessza életben maradt zsidóit a Pervomajszk környéki és a Bug nyugati partján lévő táborokba kergették és tartották fogva, de nem sokáig.
December 21–31. között a bogdanovkai táborban 50 000 helyi zsidót mészároltak le. A Domanyevka és Berezovka táborban 1942 január-februárjában mintegy 20 000 embert, majd március-május folyamán további 3225 személyt öltek meg.
Ezek az adatok a román csendőrség feljegyzésein alapulnak. Az akciók többségét SS csoportok hajtották végre**, amelyek részben a helyi, Transznyisztriában élő német lakosság önkénteseiből álltak. A megsemmisítési akciók során a német csapatokkal tartott a román csendőrség és az ukrán rendőrség is.
Az életben maradt helyi zsidókat a Besszarábiából és Bukovinából elüldözöttekkel együtt különféle táborokba és gettókba zárták, ahol kegyetlen sors várt rájuk: tízezrek haltak meg az éhségtől, betegségektől, fagytól, a nehéz kényszermunkától, és a Transznyisztriában őket ért megaláztatásoktól.
https://www.eszmelet.hu/jichak_arad-a-szovjet-zsidok-megsemmisitese/
** természetesen a román főparancsnok az aki engedelmeskedik az SS-nek, ugye? Ez szépen összecseng Hannah Arendt Eichmann “Jelentés a rossz banalitásáról” című könyvében arról írtakkal; hogy a romániai pogromok kegyetlensége még az SS-katonákat is elborzasztotta.
https://www.eszmelet.hu/jichak_arad-a-szovjet-zsidok-megsemmisitese/
-transznisztriai halálvonatok, az eredeti román szabadalom.
1941 júniusában az Iasi progrom után Transznisztria felé elindultak a halálvonatok. A kánikulai hőségben az egyes állomásokon a zsúfolt tehervagonokból 2071 holttestet emeltek ki. Következtek az ogyesszai, a transznisztriai haláltáborok, ahol zsidók újabb tízezrei pusztultak el. Jean Ancel izraeli kutató Preludiu la asasinat – Pogromul de la Iasi című monográfiája szerint a romániai, besszarábiai, bukovinai, transznisztriai atrocitásoknak mintegy 330 ezer zsidó áldozata volt, beleértve az ugyancsak 1941-ben, a török partok közelében elsüllyesztett Struma hajó 700 romániai zsidó menekültjét is.
A Román Királyság (1881-1947-ig, I.Károly született, Karl von Hohenzollern-Sigmaringen) részt vett a második Balkán-háborúban, ahol Bulgária legyőzése után – magyar javaslatra, Andrássy gróf külügyér) megszerezte Dobrudzsa területét. Románia 1916. augusztus 27-én lépett be az első világháborúba, miután az antant tíz nappal korábban neki ígérte a Tisza vonaláig tartó területet. Az osztrák-magyar és német csapatok azonban hamarosan kiverték a román sereget Erdélyből, és a kormány Moldvába volt kénytelen menekülni miután Bukarest elesett. A románok végül különbékét kértek, ez a bukaresti béke, melyet nem ratifikáltak, és a világháború végén ismét hadat üzentek.
A Román Királyság a trianoni békeszerződésben megkapta Erdélyt és Partiumot, valamint nemsokára megszerezte Besszarábiát és Bukovinát is. Az ország ezután a kisantant egyik alapító tagja lett.
1919-ben a máramarosi Magyarláposi járás községeiből (Alsószőcs, Felsőszőcs, Oláhlápos, Tőkés, Tágfalva, Budafalva, Kupsafalva, Libaton és Rogor) és a beszterce-naszódi Telcsről románok űzték el a zsidókat. Óbecsén a szerb lakosság robbantott ki pogromot, Pongrácz Sándor ügyvédet meggyilkolták.
Ime egy román kultúrhérosz:
Hannah Arendt Eichmann Jeruzsálemben. Jelentés a rossz banalitásáról című könyvében arról ír, hogy a romániai pogromok kegyetlensége még az SS-katonákat is elborzasztotta. Antonescut, az emberiség elleni bűnökért halálra ítélt és kivégzett fasiszta vezetőt a mai Moldovai Köztársaság Romániához csatolásáért nemzeti hősként és – a cinizmus határa – a zsidóság megmentőjeként ünnepelték, fittyet hányva a nemzetközi zsidó közösség, Izrael és Washington szemrehányó figyelmeztetéseire.
https://mazsihisz.hu/hirek-a-zsido-vilagbol/hirek-lapszemle/holokauszt-romaniaban-hol-volt-hol-nem-volt
ÉS ROMÁNIA MA:
A latens antiszemitizmus ma is erősen él Romániában, így nem csoda, hogy a holokauszt-emlékműnek számos ellenzője volt. Természetesen manapság már nem „sikkes” nyíltan megvallani a zsidóellenes érzelmeket, így a tiltakozók egyebek között – ismét csak cinikus módon – környezetvédelmi okokra hivatkoztak (elvégre a környezetvédők és a vasgárdisták színe egyaránt a zöld).
Az „ökologisták” azzal fenyegettek, hogy a törvényhozásnál akadályozzák meg az emlékmű felállítását, és a „zöld övezetek elleni genocídiummal” vádolták meg a közel 400 ezer zsidó emlékére „feláldozott” 3000 négyzetméternyi területet átengedő polgármesteri hivatalt.
A mai Románia 150 év után ismerte el a cigány rabszolgaság tényét, szentelt nekik emléknapot és az értelmiség azóta is tagadni, relativizálni próbálja ezt a tényt.
Hungary
2019-07-24 at 23:06
Nem hallottam román hősökről…A románoknak sosem volt saját hazájuk vagy országuk, Trianonnak köszönhetik, hogy össze lett nekik dobva egy, és emögött is francia érdekek vannak…Ha nekik itt nálunk 400 halottja fekszik, menjünk mi is oda és forgassuk fel..Naa jóóó nem, de hihetlen ez a hitvány románság…Fájdalmas lehet úgy létezni, hogy nincs múltjuk sem…Remélhetőleg jelenük se nagyon sokáig..!!!
Beszédes
2019-07-24 at 22:15
A román hősök olyanok, mint Colombo felesége. Biztosan van, de nem látta még senki!
aladin
2019-07-24 at 21:12
Ezek a románok olyanok, hogy még a magyar halottakat is átkeresztelnék románokra, csakhogy valahogy bizonyithassák a román létüket, ami természetesen nem fog sikerülni.