Pesti Srácok

A bíróság vagy hülye, vagy megvették uzsorakamatra

A bíróság vagy hülye, vagy megvették uzsorakamatra

Tisztelt bíróság, így kisbével. Először is szeretnék rávilágítani, hogy ön az ungárise szuverenitás része, akkor is, ha külön van választva a többi hatalmi ágtól. Erre az is rávilágít, hogy ön korábban a Magyar Köztársaság nevében, mostanában pedig Magyarország nevében ítélkezik. Nomármost, az ön ítélete, jogegységi határozata, büntető elvi döntése, egyebe azért van, mert ön Magyarország érdekeit képviseli. Az érdekek pedig olyan dolgok, hogy mivel Magyarország ugye emberek közösségéből, és nem jogalanyok összességéből áll, ezért az állampolgároknak vannak bizonyos igényei. 

PestiSracok facebook image

Valóban, az érdekeket a magyar jogszabályokon keresztül kell képviselni, de ön annyira kisstílű és szűk látókörű, hogy - megkockáztatom - észre sem vette: a jogszabályokat többféleképpen is lehet értelmezni. A másik verzió, hogy megették önt, tisztelt bíróság, reggelire, vagy megvették uzsorakamatra. 


Másodszor. Önt, tisztelt bíróság, azért tartjuk, hogy ügyes bajos, peres dolgainkat kellő szakértelemmel, megfelelő idő alatt, jó színvonalon eldöntse. Ez azonban nincs így, magához képest még a magyar államigazgatás is egy fénysebességgel vágtató elszabadult csillagcirkáló. A jó színvonalat, a kellő szakértelmet pedig inkább hagyjuk, számos esetben tudott ön olyan döntéseket hozni, amitől nemcsak az átlagpolgár, de a szakma is megdöbbenve nézett egymásra. A büntetőseivel pedig tessék ne példálózni, ma Magyarország az az ország, ahol 50 millió felett csak a Tribucernét, meg a hülye Zuschlagot bírták elítélni, azt is csak nagy nehezen. 


Tisztelt bíróság, így kisbével, harmadszor. Rátérnék a devizahitelre, amiért e kis szösszenetet az ön orra alá dörgölöm. Az Ön feladata annyi lett volna, hogy a polgári jog több ezer éves alapszabályait figyelembe véve hozzon egy olyan döntést, hogy a devizahitelről kimondja, amit a Mari néni is lát, vagyis azt, hogy romlott áru. Nem kellett volna nagyon odadörgölni, ezt senki sem várta magától a fentiek fényében, de azért valami kurucos kardcsörtetés kitelhetett volna öntől. Az ön első állítása, hogy az árfolyamkockázat önmagában nem ütközik jogszabályba, a kedvencem. Még jó hogy nem, a fél világ üzleti szféráját letiltotta volna, gondolom. De azért leírták, bíróság úr, látom ön szeret írni. 


Ami viszont ezután jön, maga a tragikomédia. Az, kedves bíróság úr, negyedszer, hogy egyedül a devizaadós viseli az árfolyamváltozás hatásait, nem vicces. Ez ugyanis így nem egy kétoldalú (szinallagmatikus, bonae fidei, a gyengébb bíróbácsik kedvéért) egyenlő súlyú felek között kötött szerződés. Itt maga a kockázatmegosztás elvét ügyesen elfelejtette. Ugyanis eddig azt gondoltuk, hogy az árfolyamkockázat mindenkit sújt - egyébként a magyar államot is, ezért szoktunk félni attól, hogy jön a Soros Gyuri bácsi és bedönti a forintot – de most az ön döntése értelmében tévedtünk, van egy fennen lebegő entitás, a bank, aki nem visel ilyen kockázatot. Jogegyenlőség van, láthatóan. Tehát, ha én mondjuk, kötök egy szerződést a jövőre nézvést két kocsi fára, és forintban számolunk el, akkor engem sújt az árfolyamkockázat, a Gipszjakabot is, akivel a bizniszt kötöm, de ha teszem azt Gipsz úr helyett Bank úrral üzletelek, akkor őt nem. Értjük. 

Ötödször, elmegy maga melegebb éghajlatra, bíróság úr, amikor az Európai Bíróságra bízza, hogy az egyoldalú szerződésmódosítás átláthatóságáról döntsön. Az említett szervben ugyanis csupa magyarul jól beszélő, magyar szuverenitást tiszteletben tartó ember ül, akik egyenként fogják nyilván végigolvasni a szerződéseket. Egyébként jobban meg lehet lassan bízni bennük, mint önben, az eddigiek fényében, de ne tessék rám haragudni, ha passzolgatja a felelősséget, ilyeneket fogok írni. Egyoldalú szerződésmódosítás? A szerződés alapfogalma ugye a felek egybehangzó akarata. Egybehangzik-e az egyoldalú módosítás a másik oldallal bíróság úr? 


Hatodszor, kimondta bíróság úr, hogy ezentúl minden bírónak a devizahiteles szerződése érvényessé nyilvánítására kell törekednie. Hát minden tiszteletem a magáé, de itt nem a szerződés érvényességéről van szó, merthogy a megkötött szerződés amúgy érvényes, arra nem kell törekedni, itt önnek döntenie kellett volna az előző kérdésekben, csak hát az nem gyütt össze, ezért megvariálta a sorrendet. Szóval tisztelt bíróság úr! Ismerve azt a tényt, hogy ön járt jogi egyetemre, az a gyanúm, hogy ön mégsem hülye, hanem szándékosság van az ön döntésében. Ezért önt, innentől, ne haragudjon meg, nem igazságszolgáltatásnak nevezem, hanem bíróságnak, így kisbével. A devizahiteleseket majd mentse meg az, aki tudja, a bankok pedig mostantól a jogegyenlőség felett állnak, igaz bíróságúr?

Ajánljuk még

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.