Pesti Srácok

Nácibeszéd verboten

Nácibeszéd verboten

Kertész Ákos bácsi bajban van, és bajban Amerikai Népszava is. És bajban még számos baloldali publicista, és megmondó és alámondó és ismétlő. Ennek a sok embernek most mélyen a zsebébe kell nyúlni, és be kell szerezni egy úgynevezett Szinonima Szótárt. A nácizás ugyanis egyre kevésbé menő, és egyetértő bólogatásért - úgy tűnik - nem lehet immár Izrael felé fordulni…
PestiSracok facebook image

Meglepő módon az izraeli parlament jobbszárnya szerdán olyan törvényjavaslatot nyújtott be, amely komoly bírsággal büntetné mindazon megnyilvánulásokat, amelyek minden valós tartalom nélkül bélyegeznek valakit nácinak, vagy hasonlítják tevékenységét a Harmadik Birodalom rémtetteihez. Ez vonatkozna a Holokauszthoz köthető szimbólumok indokolatlan felhasználására is. A törvényt benyújtók szerint Izraelben, de az egész világon sajnálatos tendencia a nemzetiszocialista ideológiához köthető szitokszavak felelőtlen alkalmazása, amelynek ezzel a törvénnyel kívánnának gátat szabni. Legalábbis Izraelben. Az indoklás külön kitér arra, hogy a szabad véleménynyilvánításhoz, a pontos és kifejező érveléshez kellő számban állnak rendelkezésre egyéb szavak is a nácin kívül.


A törvény által felvetett probléma nem új keletű Izraelben. Sok esetben verte ki a biztosítékot, hogy a média felelőtlenül bánik a történelmi tragédiához köthető szavakkal és jelképekkel. Egy televíziós show például az izraeli belügyminisztert, mint egy koncentrációs tábor felügyelőjét ábrázolta, míg a pénzügyminiszter egy interneten terjedő fotón, mint SS tiszt látható, utalva ezzel a kormány bevándorlás-politikájára. A közbeszéd sem mentes a felelőtlen rágalmazásoktól, és miközben a Holokauszt-ütőkártya sokszor szerepel érvként egyes katonai lépések megindokolásaként, a képviselők nem riadnak vissza egymás lenácizásától. Hovatovább Itamar Ben Gvir jobboldali aktivistát egy újságíró piszkos kis nácinak nevezte. A hasonló rágalmaknak kitett Dov Lippman rabbit pedig különösen mély fájdalommal érintette, hogy ugyanannak szörnyűségnek nevezik, ami annak idején nagyszüleit elpusztította.


A törvényt ellenzők szerint a szabályozás súlyosan sértené a szólásszabadságot. Példaként hozzák fel azt a lehetőséget, hogy ha egy diák Izraelben lenácizná a tanárát, súlyos pénzbüntetésre számíthatna. Bár egy demokratikus országban valóban különös egyes szavak használatának betiltása, a példa is jól jellemzi a náci ideológiával összefüggő szavak hétköznapivá válását, erodálódását.

Kertész Imre korábbi kijelentésével foglalkozó cikkünk mindenesetre hasonló húrokat pengetett meg, mint ami az izraeli törvényt előhívta. Olvasói kritikaként a cikkel kapcsolatban ugyan elhangzott, hogy „A szándék dicséretes, a produktum csapnivaló!”, most mégis megpróbálkozunk a probléma újbóli boncolgatásával.


Egy baloldali számára természetesen meglepő, hogy egy jobboldali számára sértő, ha lenácizzák, bármit is mondjon vagy tegyen. Egy jobboldalinak el kell viselnie, ha a kitűnő történész Lendvai Pacsi bácsi magyarokról szóló munkájában a nácizmus fészkét Németországtól keletre tolja el, hogy az osztrákok mellet alkalmasint bennünket is belesugallhasson az ideológia kibontakoztatói közé. Sőt, jobboldali politikust nemcsak nácizni, de zsidózni és cigányozni is lehet egyszerre, kinek hogyan tetszik (ahogyan azt például Orbán rendszeresen megkapja különböző portálok kommentejiben), azért mert csakalapon. És bár ezek a hozzászólások élesen rámutatnak arra, hogy a hazai szélsőségeseink között koránt sincs olyan éles határvonal, az eredmény végül ugyanaz lesz. A náci, fasiszta, karhatalmista szavak elvesztik jelentőségteljességüket, kiüresednek, elértéktelenednek. Senki sem fogja őket komolyan venni. Ezt pedig nemcsak egyes Izraeli politikusok nem szeretnék megvalósulni látni a saját országukban, de mi sem a miénkben.


Ha úgy tetszik történelmi lehetőség ez a lázasan megújulni próbáló baloldal és annak értelmisége előtt. Az ominózus Bajnai-féle kávézgatás feltárta előttünk a baloldali szellemi elit azon rétegének gondolkodását, amely pénzért és hatalomért bárkit összeterel bárkivel. Minden ideológiai vagy erkölcsi megfontolás nélkül. Ők azok a megélhetési rettegők, akik miatt valódi párbeszéd sosem alakulhatott ki, mert a véleménykülönbségre egy jó kis nácizással egyszerűen rácsapták az ajtót. Aztán fölvették érte a fizut. Reméljük, lassan elhalkulnak, kifakulnak ezek az emberek a közéletből, ahogy a baloldal fokozatosan ráébred, hogy a politikai palettán való értelmes megjelenés valódi elkefélői ők.


Az összeborulósdi nem megy nekünk idehaza. De továbbra is hiszek abban, hogy az embereket (legalábbis egyeseket) a jószándék vezérel, és hogy léteznek olyan társadalmi problémák, vagy mindannyiunkat érintő kérdések, amelyek felé közösen tudunk odafordulni. Ráadásul még jobboldaliként is megnyugtatóbb lenne egy épkézláb, hiteles baloldali jelölt, akinek esetleges megválasztása nem jelentene egyet az ország WC-n való lehúzásával. Persze egyelőre nincs ilyen személy, csak a 3+1 vállalhatatlan. Meg néhány habzószájú nácizós maradék…

Az izraeli törvényt egyelőre nem véleményezik idehaza a baloldalon. Vagy annyit mondanak róla, hogy antidemokratikus. Ezt mindenre mondják. Ez az egyetlen szinonimája a nácinak. Viszont ebben a sűrű csöndben és hullaszagban nem fog kialakulni diskurzus. És nem lesz baloldali szellemi megújulás sem.


Csak a Hellerági, aki marad.



Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Háromgyermekes postáskisasszonnyal, a pártklub kalandos múltú sztárjával bukott le Jakab Péter

Exkluzív 2021 november 24.
Háromgyermekes édesanya Molnár Enikő, Jakab Péter kabinetfőnöke, akivel lebukott a Jobbik elnöke – tudta meg a PestiSrácok.hu. Hétfőn a Bors hozott hozott nyilvánosságra egy videofelvételt, amelyen az látható, hogy Jakab egy budapesti lakásnál várja a nőt, majd széttárt karokkal rohan elé, másnap reggel pedig nagy körültekintéssel, együtt is távoztak a lakásból. Az azóta megjelent cikkek szerint Jakab autója többször is ennél a lakásnál parkolt és olyan fotó is nyilvánosságra került, amelyen a Jobbik elnöke egy bőrönddel érkezik a lakáshoz. Kedden pedig arról írt a Bors, hogy bár Molnár Enikő letagadta, hogy Jakab ezúttal is nála töltötte az éjszakát, később úgy menekítették ki a politikust a lakásból. Jakab Péter persze tagad és perrel fenyeget mindenkit, azt próbálja elhitetni, hogy csak munkakapcsolat fűzi a kabinetfőnökéhez, és egész éjszakákon át csak dolgoznak.