Aki komcsik közé keveredik, azt felfalják azok a komcsik
Egyik kedvenc verbális homokzsákunk, Tótawéárpi mellett, a csóringer Szilylaci. Ez a szerelem nem ma kezdődött, valahogy úgy tekintünk rá, mint Batman Jokerre a Sötét lovagban. Nyilván egy fasz, de mégse akarjuk ledobni a tetőről. Viszont olyan hülye, hogy leveti magát.
Épp ezért marha jól elutálgatjuk egymást, hisz neki mi vagyunk a hülye fidesznyikek, míg ő valamiféle, a politika hétköznapjain messze felülemelkedett, kritikai értelmiségi gonzó dolgot nyomat. Olyanféle jeges gyűlölettel, undorral a jobboldal iránt, ami csakis szívből jöhet, de hát ez minimum hozzáállás egy európai értelemben vett függetlenértelmisinél.
Szóval Szily. Ha az egyházi suli nem antikleriákis, antikádéenpé, jobboldalgyűlöletként csapódott volna le nála, mikor a szülei ellen lázadt lapátfülű kiskamaszként, aztán mindezt nem módosította volna tovább szisztematikusan egy szőszi Hunter S Thompsonná némi cuccal, és nem lenne most egy kissé skizofrén, folyamatos önellentmondásokba gabalyodó nárcisztikus „véleményvezér”, akkor egész jó fej is lehetne. Akár itt ülhetne mellettünk a Toronyházban, és velünk szürcsölné 25 éves single malt whisky-ket. De valami okból ő másokkal kezdett haverkodni.
Azokkal a rémesen belvárosi formákkal, akik a Friscoban csapatják a gender filmklubbot, ahol a pulcsiknak bahiás füstölőszaga van, ahol mindenkinek van egy kötelező drogos és egy kötelező meleg barátja, ahol mindenki ismer legalább egy vegan éttermet, ahol divat a korcskutyát kihozni a menhelyről (talán az egyetlen, amivel szemben nincs kifogásunk). De ugyanilyen divat az abortusz is, amit aztán empatikusan értünk meg és lehetőleg jógával kezeljük a keletkező lelki sebeket. Na, ilyenek az ő haverjai, akikkel nem is lenne gond egész addig, amíg nem derülne ki az, hogy ezek a remek jófej emberek valójában leszarják Lacit. Nem fogják őt megvédeni, nem fognak neki küldeni egy kis fehér fényt, amikor Laci megint remeg valami pamlagon. Laci magányos.
Amikor Laci tolja a maga szokásos, kis traumatikus írásait, valójában azzal oldja fel, hogy ő nem Szent Célt szolgál: egy Ügyet, egy Demokratikus Akármit. Mert igazából nem hisz ő ebben. Neki igazából mindegy, hogy Orbán, Gyurcsány, vagy akárki, őt a káosz érdekli, és az, hogy bármikor random belerúghasson keserű gyűlölete tárgyába, magánya kivetített okozójába.
Szilyt most betámadták. A balosok. A demokratikusék. A barátai. A „követői”. A hívei. Egy egyszerű laza gesztusa, miszerint szóba állt Dajcstomival, aki kb. Szily fideszes inverze, egyszerre fújta el a baráti füstölőket, ráncolta össze a jógában kisimult homlokokat, borzolta fel a békeharcos kedélyeket, borította fel a demokrácia tolerancia-harmóniáját, és mutatta meg szegény szegény Szilynek, hogy ő bizony nem tartozik oda. Lehet trendin befrusztrált antiklerikális, lehet meghasonlott alter-narkós, amíg az az Ügy hasznára van. Az önálló vélemény és mozgás, a valódi szellemi szabadság nem egy baloldali dolog. Addig mehetsz arrafelé, a komcsi térfélen, ameddig az orthodox haladárság szellemi keretei engednek. Ha valami unorthodox baromságot mondasz, vagy akár egy légtérbe merészelsz tartózkodni az Ellenséggel, egyszerre leszel megbélyegzett fideszes, mocskos jobboldali, szemét elhajló, osztályidegen pöcs.
Szóval Laci! Figyelj ide! Szerinted miért van kétharmad immár másodszorra? Szerinted miért nyer meg mindent a Fidesz úgyis, hogy valójában szét van terhelve tuskó barmokkal, meg mákszemnyi aggyal bíró karrieristákkal? Megmondom: azért mert te az állítólagos haverjaiddal ekkora faszok vagytok. Oké, hogy jobboldalt jelölted ki ellenségnek egy ideje, de pont úgy, ahogy most téged a „híveid”. Elhajló, unorthodox, nem európai értelemben vett, gondolatbűnt elkövető és hasonló vádakkal. Ilyenek a te haverjaid, akiknek eddig megelégedésükre fuvoláztál. És te meg most „önkritikát gyakorolsz” ahelyett, hogy végre elküldenéd őket a picsába. Szar lehet.
Komcsik közé keveredtél, és most megettek azok a komcsik. Így jártál.
