A szegregációmumus elviszi a cigánygyereket
„A szegregáció rossz minőségű oktatást jelent, és lehetetlenné teszi a hátrányos helyzetű gyerekek piacképes szakmához, érettségihez, diplomához juttatását” – írta a Népszabadság november 4-én azzal kapcsolatban, hogy „a kormány november 18-án benyújtotta a köznevelési törvény módosítását, amely lényegében arra hatalmazza fel a humánminisztert, hogy rendeletben vonjon ki oktatási intézményeket a szegregáció tilalma alól”.
Már csak azért is baj ez a Népszabi szerint, mert „ha a parlament elfogadja a módosítót, megnyílik a lehetőség arra, hogy bármilyen indokból származásuk alapján lehessen elkülöníteni a gyerekeket. Ez szembe megy az Európai Unió alapértékeivel, valamint a Magyarország által aláírt Európai Roma Keretstratégiával is. Ez utóbbiban a magyar kormány nemzetközileg is kötelezettséget vállalt arra, hogy a roma tanulók iskolai szegregációját csökkenti.”
A döntés előzménye az volt, hogy a görög katolikus egyház átvette a nyíregyházi Huszár-telepi iskolát, amit korábban sikerrel záratott be a Mohácsierzsike-féle kommandós csapat, akik már Győrben és még itt-ott elintézték, hogy akkor is be-be zárjanak egy, döntően romák által látogatott iskolát, ha a szegregáció „spontán” volt, és amúgy szerettek a romák odajárni. Na, Mohácsiercsikééket, akik a nagybetűs Emberi Jogok felszentelt védelmezői, majdnem mentővel kellett kórházba vinni, olyan traumatikus sokkot kaptak a suli újranyitásától, ami jókora árnyékot vetett fényes sikereikre.
A Roma Érdekek Védelmezői így megint háborúba indultak gyors felépülésük után, és megint perbe kezdtek, annak ellenére, hogy a helyi cigányok szeretik a Huszár-telepi sulit, és maguk Erzsikéék is elismerték, hogy ott színvonalas oktatás folyik. Hogy mi a bűne? Az , hogy szegregált.
De mi a szegregáció?
Az egyszeri józan paraszt azt gondolná, hogy a szegregáció az a csúnya dolog, amikor származás, vallás, bőrszín, egyebek alapján elkülönítünk valakiket másoktól, direkt és tudatosan, és aszongyuk, ez itt például cigánysuli, az ott meg magyar. Ez bizony csúnya dolognak tűnik elsőre, csak ha tényleg az, akkor például mit kezdjünk a nemzetiségi iskolákkal meg a felekezeti iskolákkal? A szlovák, a német és egyéb nemzetiségi iskolák ugye a nemzetiség oktatására jöttek létre, az identitás megőrzésének, a kultúra átadásának igényével. A magyar állam is tulajdonképp szegregált magyar iskolákért lobbizik a Felvidéken, a Délvidéken meg Erdélyben.
Az ilyen iskolákat persze nem az állam akarata hozza létre, hanem a helyi igények, de az állam mögéjük állhat. Szóval nem arról van szó, hogy állambácsi kötelezően, apartheid alapon szétválasztja a fehéreket és feketéket, más suli, másik étterem, másik mosdó, mint Ámerikában a hatvanas évekig.
Nos, ha egy nemzetiségi vagy felekezeti iskola nem szegregáció, akkor egy romaiskola sem az – különben a pécsi Gandhi gimnáziumnak is neki kéne menni szegregálás címén. Emellett nagyon fontos eleme a szegregációnak, hogy nem egy adott embercsoport saját döntésén alapuló elkülönüléséről van szó, hanem rájuk erőltetett elkülönítésről. Asszongya a Wikipédia (oké, nem egy Pallas Nagylexikon): „Az olyan helyzeteket, melyekben egyazon fajhoz tartozó emberi csoport saját döntése szerint inkább a saját fajával kommunikál, általában de facto elkülönülésnek szoktak nevezni, nem pedig szegregációnak.”
Nos, ez a jelenség az, amit a bíróság például a győri esetben „spontán szegregációnak” nevezett el. Ez azt jelenti, hogy ugyan az önkormányzat meg az iskola vezetősége sem szegregált, de a fránya lakóóóság elszegregálta magát, főleg ugye a romák, és mivel ez nekik rossz, akkor is, ha jól érzik benne magukat, nos, akkor is széjjel kell őket szórni a város iskoláiba, hogy integrálva legyenek.
Ha a romák szeretnek egy iskolát, meg osztályközösségeket ott, akkor fölösleges szétrobbantani az adott sulit, csak mert épp úgy alakult, hogy szinte csak cigányok járnak oda. Ha persze a suli szar, meg ilyenek, megfontolható lehet a lépés, de akkor sem csak azért, mert úgymond „szegregált”. Emellett azt sem tudom teljesen, hogy ha nincs romasuli, akkor az erőltetett integráció nem lészen-e asszimiláció, ami ugye legalább olyan csúnya dolog és annyira fasiszta, mint a szegregáció, tehát miként őrizzük a roma kultúrát és identitást, ha egy árva fia cigánysuli sem lehet az országban.
Este a sarkon, a bandával, meg munkaidőben otthon a ritmikus köcsögütlegeléssel?
A Huszár-telepi iskola ráadásul bizony színvonalas iskola volt, a speciális tanulói igényeknek megfelelően speciálisan felkészült ped agógusokkal. A dolog élő példája volt annak, hogy a szegregáció a Népszabadság definíciójával ellentétben NEM a rossz minőségű oktatást jelenti – hanem, mint fentebb kifejtettük, a felülről erőltetett elkülönítést. Nem állítjuk, hogy a „spontán szegregáció” (ami nem szegregáció) nem vezet számos esetben a színvonal csökkenéséhez. De arról is tengernyi irodalom szól, hogy ez nem szükségszerű és nem kizárólagos, ráadásul nem megoldás az ilyen iskolák megszüntetése és a cigánygyermekek abszorpciója a többi suliba. Egyébként a fogyatékos gyerekek beleintegrálása sem sikeres projekt, ők is sokkal jobban haladnak a tanulással speciálisan nekik szóló, ha tetszik, „szegregált” iskolákban.
Én a részemről nem kívánom egy gyereknek sem a traumatikus élményt, amikor megszüntetik alatta a szeretett, megszokott iskoláját, három utcára az otthonától, majd azután át kell járnia a város másik felébe egy új osztályba, új ofővel, ahol valószínűleg nem integrálni fogják, hanem inkább kiutálni – azt meg nehéz megtiltani hatóságilag.
Aztán mi legyen egy olyan falusi iskolával, ami egy teljesen elcigányosodott települést lát el? Fel kell számolni, és buszozzanak a gyerekek reggel hatkor a városba? Ez a szegregációra való fixáció azért sem épp nyerő dolog, mert eltereli a figyelmet a nem roma többségű falvak jelentős részének úgyszintén alacsony színvonalú oktatást nyújtó iskoláiról. Az ő tanulóikat nem kell szétdobni kötelező jelleggel magasabb színvonalon oktató iskolákba, a környező városokban? Hiszen ugyanúgy hátrányos a helyzetük, mint a romáknak, iskolaügyben legalábbis! És mi lesz, ha mondjuk sikerül felszámolni a „szegregált” iskolákat? Szükségszerűen akkor is lesznek a legalsó minőségi kategóriába sorolt iskolák; nekikezdünk felszámolni azokat, mígnem mindenkinek kötelező nem lesz elitsuliba járni, az elitsulinak meg mindenkit felvenni? Csak arra akarunk rámutatni, hogy
mindig lesznek a sor elején és a sor végén lévő iskolák, a sornak pedig mindig lesz vége, akárhogy is rövidítik azt.
A megoldás talán az, hogy legyen lehetőség – ahogy a Huszár-telepieknek például van rá – hogy más iskolába is adni lehessen a gyereket. Legyenek integráló iskolák, meg legyenek romasulik is. Meg hogy nem abban az egyszerű képletben kéne gondolkodni, hogy „cigánysuli – rossz”, mert a színvonalat pedig nem a diákság „eltüntetésével” kéne megpróbálni emelni. De ez túl bonyolult feladat lenne ugyebár. Ettől még maradunk tisztelettel, ha pedig az EU és a romastratégia „alapértéke” a fent vázolt, tuskó módon határozza meg a szegregációt, akkor nem Balog Zoltánnal és a Huszár-telepi iskolával van a baj, hanem az EU alapértékeivel.
Nagyon sajnáljuk egyébként a cigányellenes Mohácsierzsikét, hogy elveszik tőle a csattogós lepkéjét, és ezentúl más hobbi és megélhetési forrás után kell néznie, mint a szegregációellenes pereskedések. A szabad iskolaválasztást és a speciális igényeknek megfelelő oktatást – amelyek egyébként liberális-progresszív értékek is lehetnének – többre tartjuk, mint ezt a minden egyéb szempontot figyelembe nem vevő, szegregáció nevű mumus elleni küzdelmet.
