Pesti Srácok

Ezért felesleges a klímacsúcs

Ezért felesleges a klímacsúcs

Javában zajlik Párizsban a klímacsúcs, amely a sok repülőzgetés, készültségi fok és a résztvevők elszállásosála miatt önmagában annyi CO2-t bocsájt ki, mint egy kisebb ország egész évben, az esemény lényege pedig, hogy egy csomó politikus megbeszéli, hogy mit nem fognak ugyanúgy betartani ez után sem.

Azért is felesleges az egész, mert a klímakutatók az 5 fokos hőmérséklet-emelkedést 2100 körülire saccolják, a politikusokat pedig nem úgy ismerjük, mint akik távolabb aggódnak a következő választásnál. Ők főleg azzal vannak elfoglalva, hogy a migránsokat osztogatnak gondolatban, illetve lenácizzák azokat, akik nem kérnek a kvótanégerből.

Megszokhattuk, nagyra becsült vezetőink rendszeresen összeülnek és megbeszélik, mikor beszélik meg, mit tegyenek majd egyszer. 1992-ben a világ országai megállapodtak, hogy lépéseket tesznek a veszélyes mértékű globális felmelegedés elkerülése érdekében, ami – a hőmérő szerint - nem sikerült. Majd 1997-ben létrejött a kiotói egyezmény, amely 2012-re az 1990-es kibocsátás 5%-os csökkentését írta elő, ám Oroszország (2004-ig) és az USA még a mai napig sem nem írta alá.

PestiSracok facebook image

Ez egyébként a remek példa arra, hogy a környezetvédelem addig fontos, amíg nem kerül pénzbe.

A tervezgetés 2007-ben folytatódott Balin, amikor egy kis szörfözés mellett megegyeztek a résztvevők arról, hogy a kiotói helyett egy új megállapodást kell kidolgozni. A legnagyobb vicc 2009-ben történt, amikor Koppenhágában újra könnyes szemmel tudomásul vették hogy a Föld melegszik, és megegyeztek abban, amiről már korábban is megegyeztek, arról egyszer újra meg fognak egyezni. Az a fogadáson ellenben remek tonhalat szolgáltak fel, tehát mindenki elégedetten távozott.

2015-ben sem tartunk sehol. Az idei találkozó célja, hogy olyan egyezményt kössenek (2 fok alatt akarják tartani a melegedést), amely 2020-ban lejáró kiotói megállapodást helyettesíti.

Az egyezményt valószínűleg meg fogják kötni. Aztán a szokásos menetrend…

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Így árulták el az 1956-os szabadságharcot és a magyar rendszerváltozást az amerikaiak - Molnár Tamás a Polbeatben (videó)

‎Polbeat 2022 október 23.
Százmillió halott van a kommunizmus mögött, kivel akartok ti kiegyezni? - Molnár Tamás képzőművész és antikommunista ellenálló, a 2006. őszi tüntetések szóvivőjének elhíresült mondata ez, aki a Polbeat legutóbbi felvételén Huth Gergellyel és Stefka Istvánnal beszélgetve döntött le egy sor tabu(témát), amikor közösen felelevenítettük azt, hogy az amerikaiak hogyan árulták el 1956-ot, majd a magyar rendszerváltozást is, hiszen akkor is és a nyolcvanas évek végén is kiegyeztek a Szovjetunióval.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.