ÚJ FÉRFIIDEÁL A LÁTHATÁRON: A NŐ
Ákos valóban nem a legszerethetőbb közéleti személyiség Magyarországon, de most kivételesen semmi különöset nem mondott. Csupán elmagyarázta azt, amit a szerencsésebbek már az óvoda környékén megtanulnak: a fiúknak kukijuk van, a lányoknak meg nunijuk. És itt véget is ér a történet, illetve csak próbált véget érni, de a lelkes feministáknak pont kapóra jött, mert végre ismét van egy ok, hogy eldobják a mosogatószivacsot a fair trade kávét, és várbörtönös gólya presszós száműzetésükből ismét az utcára vonulhassanak. Az utca esetükben – kritikus tömeg hiányában - az internet.
Az önmagukat kényszeresen férfiakhoz méricskélő lányoknak feldolgozhatatlan sokk, ha az anyasággal és a szüléssel hozza kapcsolatba őket bárki azon az alapon, hogy még a „legegyenlőbb” férfiak se képesek erre. Bárhol is tart a tudomány jelenlegi állása. Hasonló elmaradása civilizációinknak, hogy a nők sem képesek feltétlenül egymást megtermékenyíteni. Ugyan a gyereknemzés manapság nem is cél, hőseink alig várják azt az időszakot, amikor végre Marx-felolvasóesteken üldögélhetnek békésen némi shopizgatás után, miközben otthon herélt férfiak várják őket vacsorával és klónozott utódokkal.
Ám a feministák, akik most megsértődtek a velük szemben állítólag elnyomatási célból támasztott „társadalmi elvárásokon”, az év többi napján elszántan és folyamatosan próbálják újradefiniálni a férfiasság fogalmát, és a férfiak feladatait. Nekik valamiért szabad a másik nemmel foglalkozni, kívánatos férfi-ideáltípusokat meghatározni. Az egykor kicsit izzadságszagú, kardforgató, oroszlánokat puszta kézzel megfojtó alakot természetesen - hiszen haladó erők leghaladóbb élcsapatáról beszélünk - a kor trendjeinek megfeleltetve kívánják átalakítani.
Hát olyan, aki sír ha kell, ha nem kell; aki nem feltétlenül erős, de feltétel nélkül gyenge; aki nem domináns, de meghúzza magát; aki mosogat; neveli a gyerekeket, ami nincs; érzékeny és elkötelezett feminista. Az, hogy felálljon neki, nem számít, ahogy az sem, hogy eredetileg férfinak született-e. Csak a belső értékek a fontosak (ennyire idegesítő modorosságot, mint a belső érték, még Ákos se volt képes kitalálni – a szerk.), nem pedig az, hogy a férfi sikeres legyen vagy hogy ügyesen szexeljen. Ezek a dolgok már nem menők.
A Representation Project - ami a Planend Parenthood után talán a legundorítóbb jelenség mostanában - önmagát természetesen mozgalomnak nevezi, a céljuk pedig az, hogy újratervezzék, ahogy egymásról és magunkról gondolkodunk, függetlenül attól, mi van a lábunk között.
Nekünk valójában egy ilyen világban csak annyi feladatunk lenne, hogy üljünk csendben és legyünk szépek, és mivel valójában a feministák nőkkel akarnak járni, ezért még az sem dolgunk, hogy megpróbáljuk őket felszedni, elég szomorkásan helyet foglalni egy bárszéken és eltartott kisujjal meginni valami édeset.
De inkább azért, mert minden hóbort mulandó, két sör után egy mozgalmi feminista is pont úgy viselkedik, mint egy felajzott tinilány.
