Hú dö fák iz Börni Szendörsz III.

Harmadik, befejező része következik az önmagát demokratikus szocialistának nevező Bernie Sanderszt bemutató sorozatunknak. Az előző részekben ifjúkorát, a politikai gondolkodására ható izmusokat és történéseket tekintettük át, valamint a szenátorságát megelőző karrierállomásait. Noha a Szuper Kedd alapján elúszni látszanak elnökjelöltségi esélyei, ám jó szereplésével valószínűleg Clinton alelnök(jelöltje)ként látjuk viszont nemsokára, tehát nem árt tudnunk, ki lesz az Első Számú Világhatalom Második Embere.

Rendszerváltásra volt igazából szükség ahhoz, hogy 1991-ben Sanders lehessen az első pártokon kívüli deklarált szocialista, aki bekerül az Amerikai Képviselőházba. Egészen 2007-ig maradt képviselőházi tag, egészen szenátorrá választásáig. Valóban meglévő helyi népszerűségét mutatja, hogy az 1994-es, úgynevezett „Republikánus Forradalmat” amikor a Republikánusok ledarálták az időközi választásokon a Demokratákat, Sanders, igaz csak 3% szavazatkülönbséggel, de túléli, ráadásul úgy, hogy 40 év után ő volt az első „párton kívüli független” kongresszusi képviselő az amerikai történelemben.

Sanders kétségtelenül NEM a barátja a Clintonoknak. Se Soros Györgynek. Se a „régi Demokrata establishmentnek”, amellyel egész politikai karrierjét jóformán harcban töltötte. Vermontban, mind polgármesterként, mind kongresszusi képviselőként igazából végig Demokratákkal kellett folytatnia az igazán éles politikai csatákat. Pont a „Clinton-féle”, mindenfelé korrupt csápokkal beágyazott kifehérítettfogú fajtákkal szemben.

Burlington polgijaként pedig a Trump-féle dörzsölt ingatlanmogulokat kellett legyőznie durva politikai, kétpárti ellenszélben ahhoz, hogy a ma bicikliutakkal, parkokkal, helyreállított műemlék-épületekkel, kávézókkal díszelgő Lake Champlain helyén ne a demokratapárti expolgi, Paquette ingatlanos cimbije, Antonio Pomerleau gigaplázája álljon.

A Demokraták és Sanders közeledéséhez az kellett, hogy Obama lehessen az elnök, aki egyértelműen nyitott a korábban a Demokrata párton kívül mozgolódó, Sandershez hasonló „független értelmiségiek” felé. 2006-ban Obama az, aki Sanders „bevonását” támogatja a Demokrata Párt berkeibe a korábban a helyi, vermonti pártot is vezető, 2004-ben elnökjelöltségig vivő Howard Dean támogatását nyerve el ezzel. Dean igazi fekete öves Demokrata Nagykutya, a Demokrata Párt „országos választmányának” (National Convention) a vezetője. Dean a „szárnyai alá veszi” a nála amúgy hét évvel idősebb Sanderst, és „bevezeti a tutiba” a Demokrata párton belül.

Egy év se telik el, és 2007-ben Sanders szerződést köt a Demokrata Párttal, miszerint nem kell érdemben változtatnia korábbi politikáján, megőrizheti „függetlenségét”, de ezt a politikát a Demokratákkal egyeztetve fogja végezni. Sanders – immár Demokrata támogatással – 2007-ben nyer, és kifejezetten vicces momentum, hogy 2007-ben épp az akkori alelnök Dick Cheney előtt fogad esküt a Fehér Házban. Láthatjuk tehát, hogy Sanders már ekkor a „progresszív baloldalon” terjeszkedő Demokrata Párt, „Bush és repubikánus héja-ellenes” kirakatemberének szerepére szegődött el.

Ahogy a Disney felvásárolta a Lucas Filmet, úgy vásárolta meg a Bernie-féle független szocialista bizniszt a Nagy Demokrata Franchise.

De Bernie-vel is részben az történt, mint a Miramax-szal, vagy a Lucasfilmmel. Ahogy az új Star Wars is felüdülés egyrészt, ahogy Bernie szenátusi működése is az, az ember azonban érzi, hogy a „Nagy Tulaj” jelenléte kezdi felőrölni azt a „vagányságot”, ami Sanderst korábban jellemezte. Ez már nem a „harminc perces no budget doksifilmet” forgató hippi-Sanders, hanem egy öreg róka, aki ha úgy tetszik közepes B-thrillereket forgat a Nagy Stúdiónak.

Az Obama utáni kor emberei azonban vevők az efféle „művészkedésre” és „szocialistának lenni” sem olyan ciki manapság, mint volt régen. Hisz – Berniehez hasonlóan – a korábban „független kommunista” Rage Against The Machine zenekar is eljutott odáig, hogy ők legyenek az Audioslave, és Ice Cube is eljutott a Fuck The Police-től az amcsi elnököt megmentő XXX2-ig, úgy a plázastoppot hirdető menő Burligtoni polgiból is nyugodtan lehet Amerika első „zsidó (al)elnöke”.

Csak most képzeljük el Orbán Viktor helyett Karácsony Gerit. Ugye, hogy nem? Nem….

Sanders azért lesz tragédia Amerikának, mert saját doboz-világából jött, ami nem más, mint Vermont és a szűk keleti parti értelmiségi-aktivista közeg. Szinte képtelenség, hogy Amerika „körúton kívüli” világához, a Missippi Deltához, vagy a montanai favágókhoz, de akár a coloradoi ovisok Amerikájához minimális köze lehetne, szót tudna érteni velük.

Trump Amerikája meg végképp olyan távol áll tőle, hogy akár másik bolygón is élhetnének, és nagy valószínűség szerint marhára nem csipáznák azt, ha Bernie rájuk akarná erőszakolni országos méretekben azt, ami egy kb. Szeged méretű (kb. 200 ezres) keleti parti jenki kisvárosban talán működik, de már egy átlagos amerikai milliós metropolisznál is nagy valószínűség szerint bukásra lenne ítélve.

Nem beszélve a komplett Birodalomról.