Pesti Srácok

Ilyen volt a Sziget - alámerültünk

Ilyen volt a Sziget - alámerültünk

Szerencsére, egy kiadós esővel ma véget ért a 24. Sziget fesztivál, ahol mindannyian megtapasztaltuk, hogy milyen egy olyan „köztársaságban” élni, ahol a bevándorlás, a kötelességek nélküli szabadság, illetve a vadkapitalizmus biztosítja a kulturális alapot, miközben a terrorfenyegetettség kimerül a körülbelül kétezer biztonsági emberben és a taxisokban. A borravaló pedig szinte kötelező.

Mi annyira nem éreztük jól magunkat (bár voltak szép pillanatok), de az egyik nap láttuk Komáromy Gergőt, aki jól láthatóan igen jól szórakozott a sajátjai között a porban, nem törődve azzal, hogy a NER közben puszta kézzel tépkedi ki az ecetfákat a Városligeti ősdzsungelben. Lehet kissé túlfizetik a ligetvédőket, fizetésnap után rögtön elfeledkeznek a munkáról. A VIP részben is mindig nagy volt a tolongás, hiszen úgy tűnik errefelé mindenki kiemelten fontos, ezért lett a VIP-nak is VIP-ja, ami a megöntözött öntöző tipikus esete. Élménybeszámoló következik. Tűző nap, hömpölygő tömeg, nőnek öltözött holland fiúk, rendőrségi kordonok és egy kedves raszta, aki ingyen ölelést osztogat. Ilyen egy átlagos délelőtt a Szigeten, amire idén rekordidő alatt elfogytak a kezdetben 72 000, majd 82 000 Ft-os hetijegyek, és bizonyos napokra már néhány héttel a fesztivál előtt nem lehetett jegyet kapni. Ez már csak azért is nagyon érdekes jelenség,

mert az átlagos halandók nagy része valószínűleg a fellépőknek úgy a 80%-át nem ismeri, aki pedig mást állít az hazudik.

Valamit viszont tud a Nullaszaldós Károly (leánykori nevén Veszteséges Károly), hogy ennek ekkora érdeklődést tudott generálni. Ehhez egyébként gratulálunk. Már az első napon jól látszott, hogy a Soros György klasszikus trükkjét alkalmazzák a Sziget marketingesei és szervezői idén is. Vagyis azt, hogy egy „szabadelvű szeretetköztársaság” meghirdetésével, a boldogság ígéretével idecsábítanak egy rakás külföldit, akik képletesen útlevelet és állampolgárságot is kapnak, pedig különösebben semmi dolguk nincs. A nyelvet nem beszélik (pedig a magyar közismerten világnyelv) és országról csupán annyit tudnak, hogy jók a csajok és olcsó a pia (elképzelhető, hogy át kéne gondolna az országimázs-stratégiánkat, bár még mindig szerencsésebb, mintha az olcsó kecskével kerültünk volna be a köztudatba). Szerencsére csak egy hétre és szavazati jog nélkül érkeztek e kedves idegenek, de a szimbolika azért az elmúlt egy év eseményei tükrében ijesztő, főleg úgy, hogy itt a kommunikáció gerincét az adja, hogy mindent szabad, te vagy az új übermensh, az őslakosok pedig a kegyeidet keresik. Egy dologban azonban különbözik a Sziget bevándorlási hivatalának koncepciója attól, amit Merkel megálmodott a haladó Európának:

itt nem adnak az ideérkező külföldieknek segélyt az őslakos adófizetők kárára, itt mindenkit keményen lehúznak az egyenlőség jegyében.

PestiSracok facebook image

Ebben a kontextusban a taxisok az embercsempészek, akik leveszik a végtelen pénzt, majd kibasszák szegény bevándorlót az ismeretlenben… A pultnál 20-30 perceket tolakodva az izzadt tömegben gyakran felmerült, hogy vajon miért nem vernek meg rögtön a bejáratnál és veszik el az értékeinket (bár volt taxis, aki hasonlóval próbálkozott – nem vicces), hiszen az nemcsak etikusabb, hanem kíméletesebb is lenne, mint a 740 Ft-os sörre, meg az 1000 Ft-os pizza szeletre még borravalót is kérni.

sziget02

De mivel nem hőbörögni mentünk, ezért megpróbáltunk jól hozzáállni, és hazudnánk, ha azt mondanánk, hogy az egész egy túlárazott fertő. Egy hét leforgása alatt sok jó koncertet (nem a Rihanna) és boldog embert lehetett látni, ami valóban képes arra, hogy kirobbantsa az embert a Pukli, illetve

a visszatérő szocializmus okozta kulturális sokkból

(hiányt a pénzen és tisztaságon kívül semmiben nem tapasztaltunk amúgy, Kőszeg egy hülye).

Komáromy Gergő némileg árnyalta ugyan a kiszakadás-érzést, de hát mutasson valaki egy összeszart bokrot, amiben nem fekszik egy demokratikus hippi manapság.

Innen jut eszünkbe, ha megbukik a NER - mert semmi nem örök, csak Róma - akkor mit fognak csinálni ezzel a sok kezelhetetlen gyerekkel? A kommunistáknak is agyon kellett lőni a permanens forradalomban ragadt elvtársaikat a hatalomátvétel után. Mindegy, nem ide tartozik. A Sziget, ahogy minden évben, idén is támogatta az olyan haladó európai nézeteket, mint a melegházasság (valójában a házasságkötő sátorban mindennel, egy kutyával, vagy akár egy sörrel is összeházasodhattunk volna), de megismerkedhettünk a gender-előítéletek káros hatásaival, megtanultunk nyitottan gondolkozni. A

HVG pedig kiderítette azt is

, hogy kirekesztő rasszisták vagyunk, de a külföldi fiatalok nem azok. Új, jobb emberek lettünk. Igaz, azt nem kifejezetten értettük, hogy

miért ment ki a Szigetre a demokratikus libnyaf apraja-nagyja belpolitikai üzenetekkel fárasztani a teljesen részeg hollandokat és a még részegebb németeket,

mivel még anyanyelvükön megszólítva se fogták fel, hogy mi a fenét akarnak tőlük. De ez legyen az ő bajuk, illetve annak a szerencsétlennek, akit a főszerkesztője azzal a feladattal küldött ki, hogy politikai állásfoglalásokat húzzon ki pár szétszívott germánból. Az egyetlen dolog, ami a magyar kultúrát valóban képviselni próbálta az az 56-os emlékév tiszteletére készíttetett zászlók és falrajzok, illetve a street food volt. Ez utóbbi ugyan nem kimondottan magyar dolog, de jók vagyunk benne, adjuk meg tehát a pontot. Jó, tudjuk, hogy voltak színházi előadások, múzeumi kitelepülések, meg ilyenek, de erre a kutya nem volt kíváncsi, amikor a dán lányok picsanadrágban lőtték a fiúk szájába a vodkát vízipisztollyal. De az élet már csak ilyen, a fajfenntartás prioritás. Szóval a magyar kultúra észrevétlenül kint ragad a K-híd ingerszegényebb végén, ami főleg pénz kunyeráló (valószínűleg egyetemista) rockerekben, mindent adó-vevő romákban, és olcsó bolti szesztől bealapozó helyi fiatalokban nyilvánult meg. Ők mind vágyakozva nézték nyugati testvéreiket, akik megtehették, hogy bent érzik jól magukat. Gerendai úr szerint egyébként azt mondta, hogy fidén sokkal több a magyar, és ezzel nem tudnánk vitatkozni, mert nem látunk bele az eladásokba; de azért biztos, ami biztos, inkább nem hisszük el, mert láttuk, hallottuk. De persze megérdemel a Sziget így a végére egy kis vállveregetést is, hiszen

nem rossz dolog az, hogy felrakta Budapestet a világtérképre

és iszonyat mennyiségű pénzt magnetizál ide egy hét alatt, sok embernek ad munkát (valakinek jó fizetést is) és sokan végre megszabadulhatnak itt teherként cipelt szüzességüktől is. Egyébként alig várjuk a következőt (és a szokásos ingyen hetijegyet), amit már meg is hirdettek 2017. augusztus 9-ére - már csak 357-et kell aludni. Gyanítjuk, hogy a Hajógyári-sziget élővilága is pont ennyit fog pihenni, ami több, mint egy másnapos ír átlagos regenerálódási ideje a következő berúgás előtt, de sebaj, megérte, mert szabadság van. Érdekes, hogy a hippi-keménymag ez ellen nem tüntetett sőt, fizetett érte.

Ajánljuk még

Milliárdos ingatlanvagyonnal gyarapodik tovább tatabányai családok nyomorán a „Szeviép-család” – Csinos céghálót találtunk az egykori vezér fia körül

Exkluzív 2022 május 25.
A Pesti TV Az Ügy című riportműsorában mutattuk be a tatabányai szellemtársasházat, amely tizenöt éve áll befejezetlenül. A huszonegy lakásos, a földszinten nagy irodaépületet is magába foglaló ingatlant sajátos konstrukcióban kezdték építeni 2004 után. A telektulajdonos, első számú építtető, a Környe és Vidéke Takarékszövetkezet ingatlanhasznosító cége, a Tak-Ing végelszámolás alatt áll; az építő Pólus Kft. 2007 óta felszámolás alatt; a lakásaikat előre kifizető tatabányai családok, összesen tizenöt károsult család a mai napig nem kapott vissza egy fillért sem. Közben tavaly év végén a félkész épület az egyik szeviépes érdekeltség kezébe került. A Szeviép-üggyel a PestiSrácok.hu az elmúlt években kiemelten foglalkozott; követjük a több száz kisvállalkozó csődjéért felelős, csődbűncselekménnyel vádolt milliárdosok ma is tartó büntetőperét. Megmutattuk, hogy a mai napig milyen luxusban élnek, és egy tényfeltáró cikksorozatban azt is, hogy a Szeviép csődeljárása előtt milyen elképesztő céghálót építettek fel a Szeviép-vezérek, amely cégekben immár egy-egy családtagjuk a tulajdonos. Ebben a tényfeltáró riportban azt mutatjuk meg, hogyan kerül a Szeviép-vezér B. Sándor fia Tatabányára, miként jutottak hozzá a tizenöt család anyagi megnyomorítását jelentő, milliárdos értékű ingatlanvagyonhoz, és azt is, hogy a tatabányai botrányban szereplő cég csak egy az újabb céghálóban. Körülbelül tíz milliárdos vagyont találtunk éppen csak, hogy „muzsikáló” cégekben, és mindez az egyik B.-fiú kezében fut össze.

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

„Valahol fenn úgy döntöttek rólam, hogy a Ferencváros legyen az életem!” – Nyolcvan éves lenne, de már tíz éve nincs közöttünk a Császár (2. rész)

Exkluzív 2021 október 17.
Az egyetlen magyar aranylabdás labdarúgó, Albert Flórián pályafutását bemutató írásunk első részében egészen 1967 végéig jutottunk el. Innen folytatjuk most a zseniális játékos életútjának felelevenítését, feltárva a korszak sajátosságait, szót ejtve a kiváló labdarúgó emberi kapcsolatairól és megidézve gondolatait ferencvárosi kötődéséről, valamint arról, hogy ő maga mire volt a legbüszkébb a saját karrierjét tekintve.