Pesti Srácok

Elkóborolt határozat és a nagy sertésháború

Elkóborolt határozat és a nagy sertésháború

Történt 1859-ben, hogy az európai szemmel távoli és minden jelentőséget nélkülöző San Juan szigetén kitört a történelemkönyvekbe disznóháború néven bevonuló incidens a maroknyi kis sziget biztonsága felett őrködő amerikai és brit csapatok között. A felfordulást egy elkóborolt malac okozta, ami a költői nevű Charles Griffin tulajdonát képezte, egészen addig, míg a rövid, ám annál hevesebb összecsapás egyetlen hősi halottjaként jobblétre nem szenderült.

Amennyiben nem pusztán a hadtörténeti jelentőségű eseményeket vesszük sorra, könnyen gyanút foghatunk, hogy nem egy kóbor sertés miatt kezdtek el egymásra tüzelni a brit és amerikai csapatok. Ebben az időben húzták meg a keleti partig Kanada és az Egyesült Államok közti határvonalat, amit – az angolszász népekre jellemző virágzó fantáziával – egy egyenesben határoztak meg. Csak hát Vancouver szigete a földtörténeti fejlődés során, meg nem bocsátható pimaszsággal kissé lelógott erről a remek, hibátlan és káprázatos magabiztossággal megalkotott vonalról, és ezt tovább bonyolították a ránézésre Vancouver szigetéhez tartozó további apró szigetek, melyek papíron már Oregon államhoz tartoztak, amit meg az amerikaiak nemrégiben felszabadítottak a spanyol elnyomás alól (hehehehe).

Így aztán a britek és az amerikaiak csapatokat telepítettek, megelőzve ezzel azt, hogy az ellenérdekelt fél esetleg közigazgatást, utakat, gyárakat telepítsen oda, ezzel kikényszerítve az egyoldalú, nem civilizált megoldásokat. A csapatok meg unatkoztak, márpedig a fegyverek ontológiai bizonytalansága ismert probléma, így a normális ügymenet részének tekinthető, hogy egy kóbor disznó miatt lövöldözni kezdtek egymásra.

PestiSracok facebook image

Valami egészen hasonló tört ki hazánk és a nemzetközi libnyaf között a CEU névre hallgató enklávé miatt, melyre valamiféle, a fasiszta, orbánista Magyarisztánban megbúvó, területen kívül csodaként tekint a haladó értelmiség. Mint egy épületnyi Károlyi Mihály szoborra, ahol nem érvényesül az önkény, de van 73 társadalmi nem. És persze – eltérő hangulatjelekkel – vica versa.

A történeti hűség kedvéért szögezzük le, az Oktatási Hivatal jelentése, ami sorra veszi a Magyarországon működő külföldi egyetemekkel kapcsolatos problémákat, a CEU-val kapcsolatban olyan sarkalatos kifogásokat nevesített, mint az „A-jellegű űrlap” helyett a „B-jellegű űrlapot” küldték be késedelmesen iktatásra. Mindezt az Origó szemfüles újságírója lefordította törvénytelenségre és Soros-egyetemre, onnan meg szegény disznó megszopta.

Két, hisztérikus állapotban lévő, a másikat mérhetetlenül gyűlölő fél elkezdte mogyorózni egymást, miközben egyik sem akart igazán háborúzni. Csak benne volt a levegőben. Kíváncsi leszek, mikor jön rá valaki, hogy konkrétan nincs is miért viaskodni. A CEU-t se megszüntetni nem akarták, se ok nem lenne a megszűnésére, se semmi. Konkrétan nem történt semmi, csak egy OH határozat elkóborolt.

Ajánljuk még

Milliárdos ingatlanvagyonnal gyarapodik tovább tatabányai családok nyomorán a „Szeviép-család” – Csinos céghálót találtunk az egykori vezér fia körül

Exkluzív 2022 május 25.
A Pesti TV Az Ügy című riportműsorában mutattuk be a tatabányai szellemtársasházat, amely tizenöt éve áll befejezetlenül. A huszonegy lakásos, a földszinten nagy irodaépületet is magába foglaló ingatlant sajátos konstrukcióban kezdték építeni 2004 után. A telektulajdonos, első számú építtető, a Környe és Vidéke Takarékszövetkezet ingatlanhasznosító cége, a Tak-Ing végelszámolás alatt áll; az építő Pólus Kft. 2007 óta felszámolás alatt; a lakásaikat előre kifizető tatabányai családok, összesen tizenöt károsult család a mai napig nem kapott vissza egy fillért sem. Közben tavaly év végén a félkész épület az egyik szeviépes érdekeltség kezébe került. A Szeviép-üggyel a PestiSrácok.hu az elmúlt években kiemelten foglalkozott; követjük a több száz kisvállalkozó csődjéért felelős, csődbűncselekménnyel vádolt milliárdosok ma is tartó büntetőperét. Megmutattuk, hogy a mai napig milyen luxusban élnek, és egy tényfeltáró cikksorozatban azt is, hogy a Szeviép csődeljárása előtt milyen elképesztő céghálót építettek fel a Szeviép-vezérek, amely cégekben immár egy-egy családtagjuk a tulajdonos. Ebben a tényfeltáró riportban azt mutatjuk meg, hogyan kerül a Szeviép-vezér B. Sándor fia Tatabányára, miként jutottak hozzá a tizenöt család anyagi megnyomorítását jelentő, milliárdos értékű ingatlanvagyonhoz, és azt is, hogy a tatabányai botrányban szereplő cég csak egy az újabb céghálóban. Körülbelül tíz milliárdos vagyont találtunk éppen csak, hogy „muzsikáló” cégekben, és mindez az egyik B.-fiú kezében fut össze.

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

„Valahol fenn úgy döntöttek rólam, hogy a Ferencváros legyen az életem!” – Nyolcvan éves lenne, de már tíz éve nincs közöttünk a Császár (2. rész)

Exkluzív 2021 október 17.
Az egyetlen magyar aranylabdás labdarúgó, Albert Flórián pályafutását bemutató írásunk első részében egészen 1967 végéig jutottunk el. Innen folytatjuk most a zseniális játékos életútjának felelevenítését, feltárva a korszak sajátosságait, szót ejtve a kiváló labdarúgó emberi kapcsolatairól és megidézve gondolatait ferencvárosi kötődéséről, valamint arról, hogy ő maga mire volt a legbüszkébb a saját karrierjét tekintve.