FeGyőr András találkozása a meglepett újságíróval
Szerdai hír, hogy FeGyőr András mozgalmár a munkahelyén kereste fel az Origó újságíróját. A jelenleg (máris) pár százalékos támogatottságnak örvendő, a budapesti olimpiát megtorpedózó nemzedéki párt vezetője nem kímélte, mondhatni verbálisan megcipőzte a meglepett sajtóst. Azt azonban sietve hozzátennénk, a magát még soha választásokon meg nem mérető mozgalom vezetője nem mérlegelte cselekedetei súlyát. Mellé ment a kiképzés…
Az akcióművészeti előadásnak két olvasata is lehetséges. Az egyik, hogy miközben Fegyőr az Origó újságíróját azzal fenyegette, gondoljon bele, lesz-e munkája egy esetleges 2018-as kormányváltás után, tulajdonképpen egy félelmetesen ismerős gyakorlat lehetőségét vetítette előre. Eszerint a jövendő kormány esetleges miniszterelnökeként, vagy agitrop minisztereként minden figyelmeztetés nélkül fog majd lerohanni egyes szerkesztőségeket, ahol kíméletlenül elmagyarázza az ott dolgozó újságíróknak, hogy mit írhatnak meg és mit nem. A koreográfia tehát mindjárt az elején félrecsúszott, hiszen a sajtóban megjelent állítások valóságtartalmát egy demokráciában peres eljárás keretében illik kétségbe vonni, addig FeGyőr közszereplő magánvéleménye éppen annyit ér, mint egy pár dingókutyavese, és úgy is kell kezelni. Amennyiben persze beigazolódik, hogy egy újságíró valótlanságokat állít, akkor természetesen elnézést kell kérnie. Addig azonban még egy FeGyőr András sem engedhet meg magának effajta viselkedést, mert ezt mindenki más befolyásolásnak, hatalommal való visszaélésnek vagy megfélemlítésnek fogja tartani. Tekintsünk el tehát el attól a lehetőségtől, hogy FeGyőr András a szerdai emberkedését politikusi minőségében követte volna el. Akkor viszont ez a jelenet nem volt más, mint a Momentum Mozgalom által oly gyakran emlegetett kapcsolatteremtés egyik ékes példája a magyari választópolgárral. Egyfajta rögtönzött lakossági fórum, amelynek keretében Fegyőr András mozgalmár az egyszeri állampolgár tényleges véleményének megkérdezése helyett inkább annak szakmai potenciáját firtatta.
Azaz András elmagyarázta, milyen lehet az újságíró és milyen nem lehet.
Ezek után ne lepődjünk meg, ha egy salgótarjáni lakossági fórumon problémafeltárás helyett András lebassza majd a bányászokat, hogy hogyan kell a csákányt fogni, míg Gyulán a kolbásztöltésről fog szigorú erejű kioktatást tartani. A meteorológusoknak meghatározza, mit mondhatnak a szivárványról, az agronómusokat lealázza répatermesztésből, Hosszú Katinkának meg előírja, milyen szögben csapódhat a vízbe a világbajnokságon, mertkülönben 2018 után... Általánosságban pedig elüvölti az embereknek, mit hogyan gondolhatnak, ellenkező esetben ostoba bunkók, esetleg nácik, putyin pincsiei. FeGyőr emlékezetes május 1-jei standup comedy-jében többször is elüvöltözte, hogy „nem félünk”. Mi viszont kicsit máris fenntartásokkal kezeljük András személyiségét, ugyanis mind politikusi, mind érdeklődő mozgalmári szerepében olyat villantott, amiről nem gondoltuk volna, hogy a rendszerváltozás után előfordulhat. Amit állítólag egyébként ők akarnak befejezni.
