Pesti Srácok

Féregségből jeles

Féregségből jeles

Szijjártó végre helyretette a kizökkent világegyetemet. Búcsút mondhat az állami munkának Borbáth Áron, aki a hajánál fogva földre rántotta a balliberálisok egyetlen tusványosi füttyös képviselőjét. Amit mostmár elvárunk, hogy a HVG, a 444 és az Index jelenlévő sajtós kollégái is megkövessék a lányt, akinek földrerántását nyálcsorgatva filmezték, fotózták úgy, hogy pillanatig nem gondoltak arra, hogy a védelmükbe vegyék. Minek is tették volna, pont arra vártak, hogy végre bántsanak valakit.

Megmondom őszintén, kissé elhűlve figyeltem a kommenteket, hozzászólásokat, véleményeket az esettel kapcsolatban. Tegyük most félre egy pillanatra a rendzavarás tényét, ugyanis mindenek előtt nem ráncigálunk nőket, nem rántjuk le őket a hajuknál fogva a földre. Teljesen mindegy, milyen apokaliptikus jelzőkkel számolt be erről a libnyaf média, a tény akkor is tény marad, az esküvői fotós a problémakezelés olyan útját választotta, amely méltatlan volt mind a jelenlévőkhöz, mind Tusványos szellemiségéhez, mind saját férfiúi mivoltához. Akkor sem, ha tényleg nem verték halálra, nem törték el a lábát, nem ütötték ki a fogait. Hajat sem húzunk. Pont. Itt csak zárójelben jegyezném meg, hogy a szabadegyetemen szokásosan keddtől szombatig 6-8 sátorban napi átlagosan három előadás keretében vitatkoznak, tartanak előadást meghatározó magyar politikusok, szakemberek, akik a magyar sorskérdésekről értekeznek. Ezekről az előadásokról természetesen nem számol be egyébként sem a jobboldali, sem a baloldali média, holott bőven lenne honnan muníciót meríteni egy évre előre, milyen tematikája lesz a közbeszédnek. Itt valóban Magyarország, és a kárpát-medencei magyarság jelene és jövője kerül terítékre. Igaz, nincs benne balhé. Nem köp le, nem buzizik, nácizik, fasisztázik le senki senkit.

Mondhatni unalmas, hiszen csak a jövőnkről beszélnek.

Most azonban sikerült elérni, hogy Tusványos végre a balhéról szóljon, mert hiába akarna bármi másról szólni, csak akkor érdekes, ha balhéról szól, és most végre megtörtént ez is. 28 éve először. És ezt a balhét nem köszönheti a balliberális oldal önmagának, hiszen egyetlen szerencsétlen napszúrásos nőt sikerült tiltakozóként felmutatni, aki kétszer próbált meg enerváltan füttyögni, de ő sem érezte igazán jól magát közben. Nem volt valami hiteles egy béna sárga esernyőt lengetve, amelynek hátoldalára egy CocaCola feliratú fehér zacskót rögzített. Teljes volt a zavar. Ez nem balhé volt, ez körömpiszok. A balhét az esküvői fotós okozta, aki nem talált más módot az egyetlen csóri rendzavaró elhallgattatásának, minthogy hátulról lerántsa a hajánál fogva. Csak reménykedhetünk benne, hogy nem orrbafejeléssel jelzi otthon saját feleségének, ha sótlan a leves. Meg kell nézni, hogyan bánik az Orbán-kormány a tiltakozókkal. Akár ha hímestojások lennének ők, a rendőrök tűrik a vegzálást, a tiltakozókat a tenyerükön hordozva távolítják el, a szabálysértőket meg sem büntetik. Erre jön a fotósgyerek, és megvakkomondorozza az amúgy is zavarodott lányt, ahelyett hogy megvárta volna, hogy a helyi erők kikísérjék, ahogyan az első próbálkozásakor is történt.

Így lett a gyűlölet mocskos kis sátra Tusványos. Köszönjük, Áron.

PestiSracok facebook image

Majd egy hetet kellett arra várni, hogy a kormány részéről valaki végre elhatárolódjon az esettől, ami természetesen magától értetődő, mert egyrészt nővel így nem bánunk, akármiféle is legyen, másrészt kábé annyira volt zavaró, mint egy a függöny mögé beszorult légy. Az elhatárolódásban, elnézést kérésben most már csak a HVG a 444 és az Index jelen lévő újságírói adósok, akik Áront is sikeresen alulmúlták férfiasságból és tartásból. Mint azt tudjuk, egy balliberális újság sosem tudósítana egy tusványosi pódiumbeszélgetésről, sosem írna a kormány jövőképéről, szándékairól, a fölmerülő kétségekről, amelyek a beszélgetések során rendre előkerülnek. Az idei táborban megjelenő libnyaf újságírók is csak ténferegtek naphosszat a melegben, gondosan elkerülve minden lehetőséget, hogy bármely előadásba belehallgassanak. Csíki sört sem mertek inni, csak csapvizet.

Pedig bizony ott voltak, és mindenki tudta, hogy miért.

A szombati balhéra vártak. Hogy majd jönnek a Momentumosok botrányt csinálni. Nyilván több arcra számítottak, de végül csak az az egy lány jelent meg. Akit már előzetesen is jól ismertek, a nevét is tudták, a tömegben is csak rá figyeltek, nem az Orbán-beszédre. Várták, hogy majd fütyülni fog, és várták, hogy majd meglincseli őt a tömeg. És meg is kapták, amire vártak. A botrányt. Viszont egyikükben sem volt annyi, hogy az ominózus lerántás után védelmükbe vegyék a lányt. Inkább nyálcsorgatva fotózták, filmezték, mi lesz vele. Eleve számítottak rá, hogy bántani fogják (ami egyébként a Tusványosra látogatókat ismerve egyáltalán nem volt magától értetődő), és eleve felkészültek rá, hogy bármi lesz is, nem fogják megvédeni, az érdekelte őket, mennél többet kapjon.

Na, és ha valami, hát ez az igazán undorító.

Olyan ez, mintha egy újságíró figyelmeztetés helyett csak követni kezdené azt, akit számításai szerint valami baj fog érni. Aztán lefilmezi, mikor a piroson áthaladtában elcsapja egy autó, vagy megerőszakolják valami sikátorban. Vagy akármi. A HVG, a 444 és az Index jelenlevő újságíróinak féregsége minden képzeletet alulmúlt. És ha valaki, akkor pont ők azok, akiknek Áronra egy rossz szavuk sem lehet.

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.