Nélkülünk a buli

Amennyiben demokráciára áhítozó olvasóim nem tudnák, van ez a bizonyos Átlátszó nevű portál. Nem tudok ihletettebben fogalmazni a Wikipédiánál: „Az Átlátszó.hu egy 2011-ben alapított magát függetlennek valló, oknyomozó online-újság; öndefiníciója szerint civil watchdog (figyelő), amely a közélet tisztaságáért, a közpénzekkel történő átlátható gazdálkodásért küzd. A tényfeltáró újságírás mellett fontosnak tartja a civil aktivizmust és mértékének növelését. Az Átlátszó.hu közérdekű bejelentéseket fogad, közérdekű adatokat igényel és publikál, oknyomozó riportokat készít, és akár bírósághoz is fordul a közérdekű adatok nyilvánosságának kikényszerítése érdekében.”
Bájos fórum ez, akárcsak a finanszírozója (lehet tippelni, kiről van szó, a nyertesek között nyílt társadalmat sorsolunk ki). Természetesen teljesen független és maximálisan objektív, esküdöznek, hogy Gyurcsány és Bajnai idején is kioknyomozták volna a faszságokat, de tehetnek arról, hogy csak 2011-ben jutottak saját maguk eszébe? Rendkívüli szerencsénk is van, ugyanis a portál nem csak átvilágít, nem csak a mindent átszövő korrupciót leplezi le, hanem bölcs elemzésekkel is küzd a magyar gondolkodás jobbá tételéért. A mai napon elolvastam
a Viszlát, Visegrád! – Most vezeti ki Orbán az Eu belső magjából Magyarországot című értekezést, és egyszerűen befostam.
Magyarországnak ugyanis vége van. Eddig volt, nincs tovább.

Hogy mi is történt, megtudjuk a cikkből. Jött Macron, és a salzburgi találkozón szétkúrta Magyarország utolsó menedékét, a Visegrádi paktumot. Szőröstül-bőröstül megvásárolta Szlovákiát és Csehországot. Már csak Visegrádi Kettősről beszélünk, már csak Lengyelországot tekinthetjük szövetségesünknek, de ne áltassuk magunkat, mert Macron a lengyeleket is át fogja állítani. És akkor megszűnik az ezerszáz éves magyar államiság. Kész. Vége. Ennyi volt. Elképesztő, ami történt. Nem, nem is gondoltam volna, hogy többezer éves fennállása, híres, a Romániával vetekedő gerincessége után Szlovákia így cserben hagyjon minket… Bevallom, nagyobb csalódást okoztak nekem, mint a csehek, esetükben nem ért sokkszerű meglepetés, mert valahol éreztem: Prágában nem felejtik el, hogy Toldi Miklós annak idején lekaszabolta a cseh vitézt. (Kösz, Miklós!) Nem tudok magamhoz térni. Az Átlátszó publicistája igazán lehetett volna kíméletesebb, eltitkolhatta volna a magyar történelem végét. De nem tette. Most megtudhattuk: kimaradunk az EU belső magjából. Csak a szlovákok meg a csehek a befutók. Minket pedig Európa peremén fog megenni a magány és a penész. A magány penésze. Nézzük csak, miről maradunk le. Az Átlátszó pontokba szedi:
„1. Keleti bérfelzárkóztatás és a szociális dömping”
Ez arról szól, hogy Macron megígérte, elintézi, hogy a csehek és a szlovákok ugyanakkora fizut kapjanak, mint a franciák. A fizu nagyságát még nem tudjuk, ugyanis Macron Franciaországban is beharangozta a bérek emelését ‒ választási kampányban elő szokott ez fordulni. Azaz előbb meg kell várni a francia béremelést, aztán mindjárt utána idomulhat a cseh meg a szlovák javadalmazás. Mi viszont beszoptuk, tudatja az Átlátszó:
„És itt jön a fő probléma Magyarország és Lengyelország számára: az illiberális, autoriter politika oda vezetett, hogy az Eu a régi és új Eu tagállamok közötti bérrendezését, kiegyenlítését Budapesttel és Varsóval nem akarja oldani.”
Ne törődjenek azzal, hogy az Átlátszó publicistájának grammatikája eltér a magyartól. Egy kis fáziseltolódás, igekötőhiány nem csökkentheti a rettegést. Nem csak a hazájukban maradó cseh és szlovák polgároknak lesz jó, Macron azokra is gondolt, akik nyugaton melóznak. Ismét idézek:
»„Az európai eszme elárulása“ ‒ így beszélt Macron az ún. szociális dömpngről, amelynek lényege, hogy a szegényebb kelet-európai országokból Nyugatra érkező alkalmazottakat a küldő ország bérszínvonalának megfelelő fizetésért dolgoznak. A francia elnök szerint a kelet-európai országok dolgozói így előnybe jutnak a nyugati munkaerőpiacon.«
Feltételezem, hogy a png a „dömpng”-ből a Portable Network Graphics kiterjesztésű fájlformátumra utal, az „alkalmazottakat
<…>
dolgoznak” egyeztetés pedig egy szellemes grammatikai játék. Nem tudom, hogy az olvasók hogyan értelmezik az idézett frázist, de én azt indítványozom, ne aggodalmaskodjunk, bizonyára a tuti fizuemelést sugallja, bízzunk Macronban.
„2. Az euró bevezetése”
Ezt is beszoptuk. Nem lesz eurónk, ellentétben Szlovákiával, akinek van és Csehországgal, akinek ugyan nincs, de ha Andrej Babi
š
nem tesz keresztbe, akkor talán lesz.
»A dennik n megkérdezte Kažimírt a jelenlegi cseh és tágabb V4-es helyzetről is. A szlovák pénzügyér szerint – az egyébként szintén szlovák származású – Andrej Babiš bár nagyon szkeptikus az európai intézményrendszerekkel szemben, de tiszteletben fogja tartani a francia és német szándékokat: “Babiš érti a geopolitikát, és a német befolyást, de az euró bevezetésével nem fog sietni“, mondta Kažimír, aki szerint az eurót Csehországban bevezetni nagyjából “mission impossible” küldetés.«
Ez a bizonyos Andrej Babiš az a hírhedt cseh oligarcha-miniszter, akit május 24-én menesztettek funkciójából, de az Átlátszó tudja, hogy nagy valószínűséggel ő fogja megnyerni az idei választásokat (hát hogyne tudná), és tőle függ a cseh euró. És rengeteg reménysugár van, mert „Andrej Babiš korábban többször kijelentette, az euró egy bukott projekt, ezért nem tart rá igényt”, de „A rettegett Babiš azt nyilatkozta a Respektnek, hogy »„
érdeklődik a megfigyelői státus iránt
“«.
Ugye, minden biztos és világos? ÁTLÁTSZÓ.
(A „dennik n” jelentésén ne törjük a fejünket, tutira Erich von Dänikenre utal a szerző, a paleoasztronautika alapítójára, aki több könyvben is megírta, hogy civilizációnk bölcsőjét a földönkívüliek ringatták.) A lényeg, hogy mi lemaradunk, nem élvezhetjük az európai közös pénz előnyeit, mint például Görögország, és éhen halunk.
„3. A menekültek befogadása”
Erről is lemaradunk. Szégyenszemre nem lesznek nálunk menekültek, ellentétben a Macron által puhára főzött Szlovákiával és Csehországgal, ahol lesznek. Megöl az irigység. Mi lesz a demográfiai mutatóinkkal, ha senki nem erőszakolja meg és ejti teherbe az asszonyainkat? Ki fogja műteni az agydaganatokat a Kékgolyóban? Nagy, nagy szopás.
„4. Európai intézmények letelepítése”
„Szlovákia és Csehország szintén lobbizik, hogy több olyan európai jelentőségű intézmény, amely a brexit után várhatóan elhagyja Nagy-Britanniát Csehországba és Szlovákiába kerüljön.A pragmatikus Fico nagyon szeretné Pozsonyban látni például az Európai Gyógyszerügynökséget (EMA), illetve a csehek az Európai Bankfelügyeleti Hatóságot (EBA) szeretnék megszeretni.”
Aki nem tartozik a Macron-maghoz, elkúrta. Hiába rejszoltunk arra a gondolatra, hogy az Uborka Görbületének Európai és Transzatlanti Missziója, az Uniós Transzneműek Londonba Akkreditált Szerve és hasonszőrű presztízsszervezetek Budapestre költözhetnének ‒ nem fognak. Ha nem viselkedünk jól, még a CEU is elköltözhet tőlünk, végtelen szívfájdalmunkra, Pozsonyba vagy Prágába. Reméljük, az ELTE genderszakát azért meghagyják nekünk. És végül a kegyelemdöfés:
„5. Szorosabb együttműködés Nyugat és Kelet Európa között”
Franciaország híresen érző kebelére öleli Szlovákiát és Csehországot és osztozik velük a nagyszerű nyugat-európai álmon. Lesz Európai Egyesült Államok, Pozsony és Prága utcáit is ellephetik végre közel-keleti és közép-afrikai felebarátaink százezrei, lesz multikulti, autós tűzijáték és sok szex. Ideje, hogy a két patinás városban is legyenek robbantások, gázolások, késelések, hiszen miféle diszkrimináció, hogy csak a nyugat-európai metropolisok részesülhetnek ebből a haladó szórakozásból? A történelem folyamán a morbus gallicustól (gall betegség, azaz vérbaj) a Trianonig terjedő skálán annyi, de annyi szépet és jót kaptunk ettől az önzetlen nagyhatalomtól. Meg kell a szívnek szakadni, hogy az Orbánbasi és inkompetens csürhéje dőre módon nem nyalja ki fényesre az Európai Uniót megváltó Macron seggét.
Így aztán az is könnyen megtörténhet, hogy Szlovákiában hamarabb összeházasodhatnak a buzik.
Ennek a megaláztatásnak viszont már a gondolatát sem bírom elviselni.