Pesti Srácok

A demokráciához nem elnök kell, hanem fake és ellensúly

A demokráciához nem elnök kell, hanem fake és ellensúly

Döbbenetes dolgok történnek a világban! Egyes fasiszták a szemünk láttára megkérdőjelezik az amerikai választások tisztaságát. Skandallum! Ez csakis azért fordulhat elő, mert magukból indulnak ki. Pedig jól tudjuk, hogy a „választási csalás” kizárólag a Lajtától keletre létezik, Amerikában teljesen ismeretlen.

Kétségbe vonják, hogy az Egyesült Államok választási rendszere demokratikus és tiszta. Hát nooormális?? Hiszen a

demokratikus

PestiSracok facebook image

szó definíció szerint azt jelenti, hogy

úgy működik, mint ahogyan az USA-ban

. Tehát az USA-ban a választás definíció szerint demokratikus, ezen nincs mit vitázni.

Teljesen mindegy tehát, hogy hány 1900 előtt született szavazópolgár van, vagy hogy egyes államokban nem szükséges igazolvány sem a szavazáshoz. Ilyesmi csak a magyaroknál kell, mert azoknak a génjeiben van a csalás. Amerikában eszébe se jut senkinek, hogy csaljon. Miért tenné?

De a választás tisztaságát bizonyítja az is, hogy a demokraták nyertek!

Ebből is látszik, hogy a választás

demokratikus

volt. Republikánusok eleve nem győzhetnének egy demokratikus választáson, legfeljebb egy republikánikus választáson. De azt meg nem tudjuk, hogy milyen.

Az meg, hogy egyes államokban minden levélszavazatot elfogadnak, amelyik a következő hetekben (de legkésőbb december 31-ig) beérkezik, az szintén teljesen normális, a világ minden táján bevett gyakorlat.

Amiatt meg ne aggódjon senki, hogy az elhúzódó hercehurca miatt nem lesz elnöke az USA-nak. Na és? Miért, ha kihirdetik győztesnek Bident, aki a saját unokáit sem ismeri fel, és olykor összekeveri azt is, hogy melyik az ő pártja a kettő közül, akkor lenne az országnak érdemben elnöke?

Nem teljesen mindegy?

A demokráciához nem elnökre van szükség, hanem a fékekre és ellensúlyokra. Amint a Szovjetunió is működött Brezsnyev idején, meglátjátok, az USA is működni fog elnök nélkül. Sőt úgy fog csak igazán működni! A Google, a Facebook, a Twitter és a CNN sokkal hatékonyabban fog kormányozni bármilyen emberi elnöknél. Lehet, hogy a jövőben nem is kell többé ilyen költséges és kockázatos választásokat tartani...

A viccet félretéve, jól látszik, hogy Trump ugyanazt rontotta el, amit a jobboldali vezetők általában: nem tanult az ellenségtől és a kormányzásra koncentrált, nem pedig a hatalom megszerzésére, megtartására és kiterjesztésére.

Egy fecske nem csinál nyarat. Márpedig Trump pontosan ilyen magányos fecske volt, ha mégoly gazdag is. Egy sokkal nagyobb össztőkével rendelkező, kiépített, és a közigazgatásba mélyen beágyazott szervezettel találta magát szemben, amely lépten-nyomon szabotálta őt.

Az is csoda, hogy eljutott a ciklus végéig...

Amikor 2016-ban Trump győzött, az egy baleset volt. Azért győzhetett, mert a demokraták annyira nem vették őt komolyan, hogy nem "készítették elő" elég alaposan a választás részleteit. De akkor, 2016-ban elhangzott számos helyen, az Indexen is megírták, hogy többet ilyen nem fog előfordulni. Most már látjuk, hogy nem vicceltek.

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.