Miközben az Európai Unió(EU) tagállamait demográfiai válság sújtja, Brüsszel és Strasbourg az abortusz liberalizációjáért küzdő szervezeteket támogat, illetve listázza, megbélyegzi azokat az egyesületeket és alapítványokat, amelyek alternatívát szeretnének kínálni a nőknek a terhesség megszakításával szemben, írja a Tűzfalcsoport.
A portál szerint a világ talán legismertebb abortuszpárti hálózata az amerikai Planned Parenthood, amely Brüsszelben is fenntart egy irodát. A szervezet úgy ír magáról, mint „a legerősebb globális hang, amely a szexuális és reproduktív egészséget és jogokat (SRHR) védi az emberek számára bárhol” a világon.
A magyar sajtóban legutóbb ez év elején lehetett olvasni róluk, amikor Bill Taverner, a szexuális felvilágosításért felelős ágazat tengerentúli ügyvezető igazgatója kifejtette, hogy a gyermekek „születésüktől kezdve rendelkeznek szexualitással”, valamint „átfogó szexuális felvilágosítást kellene tartani” számukra már óvodáskortól.
Planned Parenthood director Bill Taverner claims kids are ‘sexual beings’ from birth https://t.co/5iHZp3WQG9
— NotYourJewishMom🇺🇸🇮🇱 (@CaffMomREDACTED) December 5, 2022
A felvilágosításba természetesen beleértendő minden, ami a genderkérdéssel kapcsolatban az ember eszébe jut, ugyanis a Planned Parenthood nem csak magzatelhajtással, hanem a kamaszok „tranzíciójával”, azaz nemváltoztatásával is foglalkozik, ahol ezt hagyják neki.
És ezt a szervezetet, illetve uniós „fiókvállalatát”, az International Planned Parenthood Federation European Networköt (IPPF EN) több csatornánk keresztül támogatja az EU.
A Brüsszelben működő lobbiszervezetek adatbázisa szerint az Ursula von der Leyen vezette Bizottság Polgárok, egyenlőség, jogok és értékek (CERV) programjának keretében 598 122 eurót, míg az Erasmus+ (JINT) keretében 34 238eurót, vagyis mintegy 250 millió forintot kapott 2022-ben.
A Tűzfalcsoport hozzáteszi, hogy nem egyszeri alkalomról van szó, ugyanis a CERV–től idén további 335 millió forintot meghaladó támogatást érkezett az IPPF EN-hez. Ez több, mint amennyit tavaly Soros György Nyílt Társadalom Alapítványok (OSF) hálózata biztosított a számukra (770 181euro). A Planned Parenthood fő szponzora egyébként Bill & Melinda Gates Alapítvány (2022-ben több mint 3 millió euróval, azaz nagyjából 1,2 milliárd forinttal).
The father of Bill Gates was head of Planned Parenthood. pic.twitter.com/yBVWLI2GUc
— Seize the Torch (@saint_lisieux) December 26, 2023
Az uniós iratok között keresgélve olyan jegyzőkönyveket is találtunk, amelyek azt bizonyítják, hogy Brüsszel legalább 2010 óta burkoltan támogatja az abortuszpropagandát az EU-n belül és azon kívül is. Például 2013. május 12-én a szlovák Anna Záborská tett fel kérdéseket az Európai Parlamentben. A néppárti képviselő azzal kezdte:
2012-ben a European Dignity Watch (EDW) civil szervezet jelentést tett közzé »Az abortusz finanszírozása az EU fejlesztési támogatásán keresztül – Az EU szexuális és reproduktív egészségügyi politikájának elemzése« címmel, amelyben azt állította, hogy az EU fejlesztési támogatásra és közegészségügyre szánt költségvetését a fejlődő országokban az abortusz finanszírozására használják. Pedig az »Egy közülünk« elnevezésű európai polgári kezdeményezés (ECI) közel 1,9 millió aláírást gyűjtött össze egy petícióhoz, amely az uniós költségvetési rendelet módosítását javasolja annak megakadályozása érdekében, hogy az uniós pénzeket közvetlenül vagy közvetve abortusz finanszírozására használják fel.
Érdemi válaszokat nem kapott. Ahogy Tadeusz Cymański, Zbigniew Ziobro és Jacek Włosowicz sem, akik egy nappal korábban ugyanerre a jelentésre hivatkozva nyújtottak bekérdéseket a bizottsághoz:
…(a) jelentés szerint az EU két olyan jótékonysági szervezetnek nyújtott támogatást, amelyek tevékenységei között szerepel az abortusz támogatása a fejlődő országokban. A Nemzetközi Tervezett Szülőségi Szövetség (IPPF) és a Marie Stopes International (MSI) több mint 18 millió eurós uniós támogatást kapott. A két szervezet hivatalos honlapja szerint prioritásaik között szerepel »a műtéti és orvosi abortuszhoz való hozzáférés javítása ott, ahol a törvény lehetővé teszi« (MSI), valamint »a biztonságos és legális abortuszhoz való hozzáférés«, mint közegészségügyi és emberi jogi követelmény (IPPF).
Brüsszelből közadatigényléssel is megpróbálták kiszedni a választ. 2014-ben Gianluca Avagnina, a BBC riportere kereste meg az Európai Bizottságot, ahonnan az „átláthatóság bajnokai” és a „jogállamiság őrei” azzal az ürüggyel hajtották el, hogy…
…a Bizottság nem követi nyomon a szervezetek abortuszra vonatkozó álláspontját, és nem tudja, hogy mely szervezetek »abortuszpárti« vagy »életpárti« szervezetek. Ezért nem áll módunkban információt nyújtani Önnek. A Bizottság számos szervezetet támogat a legjobb pályázatoknak járó támogatások terhére, az EK pályázati felhívásainak szigorú feladatmeghatározásaira figyelemmel.
Az Európai Unió alapértékeivel tehát Brüsszel és Strasbourg szerint az abortusz teljes liberalizálása vagy az LMBTQ-érzékenyítés maximálisan összefér, az életpártiság, az abortusz alternatíváinak keresésem népszerűsítése viszont nem. Olyannyira, hogy az életvédő szervezeteket két éve csokorba szedte egy EP-képviselőkből álló akciócsoport.
Soros tényleg a halálba segítette volna az édesanyját?
A milliárdos hálózata a ’90-es évek elején hirdette meg a Project on Death in America(PDIA) elnevezésű programját, amelyre rögtön 15 millió dollárt költött. A kezdeményezést a Columbia Egyetem orvosi fakultásán hirdette meg, és a döntését a szülei halálával indokolta. Egészen vérfagyasztó dolgokat mondott:
Apám 1963-ban otthon halt meg. Halálos beteg volt. (…) A műtét után nagyon kevés ideje maradt. Attól tartok, én már akkor leírtam őt. Ott voltam, amikor meghalt, mégis hagytam, hogy egyedül haljon meg. Láttam őt, de nem voltam az ágya mellett. A halála utáni napon bementem az irodába. Nem beszéltem apám haláláról. Szóval valahogy letagadtam a halálát, de semmiképpen sem vettem részt benne.”
Majd így folytatta: „Anyám… (c)satlakozott a Hemlock Társasághoz, és már kéznél voltak az eszközök, hogy megszabaduljon önmagától. Megkérdeztem tőle, hogy szüksége van-e a segítségemre; felajánlottam, bár nem voltam különösebben lelkes. De segítettem volna neki, mert úgy éreztem, hogy tartozom neki. A döntés pillanatában azonban nem akart öngyilkos lenni, és örülök, hogy nem tette. A döntése lehetőséget adott a családnak, hogy összefogjon és ott legyen, amikor a halálra készülődött. És ezúttal egészen a végéig jó kapcsolatot tartottunk fenn.”
Ezek a személyes tapasztalatok szüleim halálával kapcsolatban az egyik oka annak, hogy létrehoztam a Project on Death in America-t, hogy elősegítsem a haldoklással és a gyászolással kapcsolatos tapasztalatok jobb megértését, és ezáltal segítsek átalakítani a halált körülvevő kultúrát.
Soros tehát kész lett volna halálba segíteni az anyját, büszke volt rá, amiért az eutanáziát választotta, ugyanakkor megvetette az apját, amiért kapaszkodott az életbe. A történtek után pedig elhatározta, hogy a halál kultúrájának szálláscsinálója lesz. Mint fogalmazott: „A szexet felváltotta a halál, mint korunk legnagyobb tabuja”, és ő le akart rombolni ezt a tabut.
1995-ben, tehát a következő évben a PDIA már 43 programot finanszírozott, és 13 ösztöndíjast választott ki, „hogy megkezdjék egy olyan orvoshálózat kialakítását, amely végül eléri az amerikai kórházak egynegyedét…, (ami) innovatív gondozási modellek létrehozásához és a haldoklássalkapcsolatos új tantervek kidolgozásához vezet”.
Néhány éven belül Soros lett az USA-ban működő eutanáziapárti szervezetek, mint a Compassion & Choices és a Partnership for Palliative Care egyik legnagyobb támogatója, melyeknek évente több millió dollárt utalt át. A malmok pedig, ha lassan is, de őrölnek. Mára az Egyesült Államok 10 tagállamában engedélyezik az asszisztált öngyilkosságot.
Forrás: Tűzfalcsoport; Kiemelt kép: X-fotó
Facebook
Twitter
YouTube
RSS