• Home
  • Forró drót
  • Magyar ugar
  • Világugar
  • Az alvilág titkai
  • Eco
  • A Hálózat örök?
  • Sport
  • Vezércikk
  • Huszonötödik óra
  • Arcok
  • Agrárcsászárok
PestiSrácok
  • Forró drót
    • Gál Zsófia Lívia bírónő szerint jópofa a Népszava Jézus Krisztust gyalázó karikatúrája
    • Európai Bizottság: nyárig be kell oltani a felnőtt lakosság hetven százalékát a koronavírus ellen
    • Szijjártó: Kárpátalján is legyen állandó jelleggel EBESZ-misszió
    • Századvég: az európaiak elutasítják a techóriások önkényes cenzúráját
    • Uniós biztos: a tagjelölt országoknak fenn kell tartani az EU alapjait jelentő értékeket
  • Magyar ugar
    • A bíróság szerint a libsi Szinetár Dóra nyugodtan hazudozhat Apáti Bencéről
    • A magyar celebvilágban a politika tabunak számít?
    • Európa Projekt – Válaszoltak az emberek: bevándorlás helyett gyermekvállalást!
    • Tarlós István a PS-nek: akárhogyan is bűvészkednek Karácsonyék, tény, hogy ötmilliárddal megdrágították a Lánchíd felújítását
    • Újabb védőt zárt ki a Szegedi Ítélőtábla Czeglédyék büntetőperéből
  • Világugar
    • Nagy-Britanniának és az Európai Uniónak is óriási pofont jelent a Brexit
    • Egy amerikai keresztény újságíró szerint Trump-sapkás antifások támadták meg a Capitoliumot
    • Hodorkovszkij vagy Nyemcov sorsa vár a hazatérő „orosz betegre”, Navalnijra?
    • Ukrajna, ahol mindent szabad, főként befogni a szánkat
    • Szilveszter Berlinben, avagy Tripoliban is így szokás
  • Az alvilág titkai
    • Folytatódott a csantavéri bérgyilkos, Dér Csaba showműsora a Fővárosi Törvényszéken
    • Cigicsempészet miatt három év börtönre ítélték az olajos alvilág hírhedt alakját
    • Fordulat: a bíróság elrendelte M. Richárd letartóztatását
    • Egy maffiaállam mindennapjai: öngyilkos főrendőr, korrupt bírák és ügyészek, érinthetetlennek hitt oligarchák
    • A rendőrség oszlatta fel M. Richárd szilveszteri drogpartiját
  • Eco
    • Szijjártó: Magyarországnak Hollandiával kettős a kapcsolatrendszere
    • Nagy István: A mezőgazdaság az ország legfontosabb bástyája
    • Sikeres a kormány munkaerőpiaci mobilitást ösztönző projektje
    • Ingyenesen kapják meg bankszámlájuk költségeinek kimutatását a lakossági ügyfelek
    • A digitalizáció szempontjából az európai élbolyba törekszik Magyarország
  • Vezércikk
    • Fekete-Győr András (ámok)futása
    • Jourova és bűntársai leköpték külhoni magyar testvéreinket
    • Csoda történt! Szétfeszíti a szeretet és a magyarságtudat Gyurcsányt…
    • Boszorkányok márpedig léteznek!
    • Jeszenszky Zsolt: Tüntetések, halottak
  • Sport
    • Nagy „Csonttörő” János: Évekig nem tudtam az ökölvívás közelébe menni!
    • Uruguay fölényes legyőzésével csapatunk máris középdöntős a kézilabda-világbajnokságon
    • Magyarország győzelemmel mutatkozott be a férfi kézilabda-világbajnokságon
    • A magyar válogatott Szalai Attila a török Fenerbahce játékosa lesz
    • Három jelöltre lehet szavazni a Barcelona elnökválasztásán
  • A Hálózat
    • „Újságíróként” dolgozó állambiztonsági tisztek, valamint a fiatal Meruk József – A titokzatos Hungexpo története
    • „Az a benyomásom, hogy a nyolcvanas-kilencvenes évek médiasztárjai egytől-egyig küldött emberek voltak” – Tabudöntögető beszélgetés Schiffer Andrással a PestiTV-n
    • Kubai napfény és az egykori Andrássy-villa kényelme: BM-es feleség, ÁVH-s exférj – Az örökké sikeres „Meruk-klán” nyomában
    • Schiffer András Vásárhelyi Miklósékról: „Arra az aljas, gyilkos uszításra, amit a Szabad Nép művelt, nincs bocsánat.” (PestiTV)
    • Ügynök volt, meg nem is: Schiffer Ferencet beszervezték, de nem volt hajlandó jelenteni – Az aktanyilvánosságért harcoló Schiffer András néhai nagybátyjának története
  • Arcok
    • Megjárta a poklot, hogy találkozzon Istennel – Csókay Andrással készített portréinterjút Bohár Dániel a Mi vagyunk a magyarokban (videó)
    • Észre tudjuk venni a sötétségben kínálkozó fényt? – Karácsonyi beszélgetés Gellért atyával (PestiTV-videó)
    • Brüsszelben a szabad Európa győzött a birodalomépítőkkel szemben – Kósa Lajos a Plebejus Polbeatben (PestiTV-videó)
    • Kásler Miklós a PestiTV-nek: „ismernek, hajlamos vagyok mindig a tényeket ismertetni és sosem beszélek bizonytalan dolgokról”
    • Káosz van, de nekik és a haveroknak megéri – interjú Molnár Lászlóval, Újbuda volt alpolgármesterével
  • még több…
    • Arcok
    • Koronavírus
    • Huszonötödik óra
    • Stream-TV
    • Tutiblog
    • Az öreg
    • Modellváltás
    • NullaHatEgy
    • Aristo blogol
    • Erdélyi levelek
    • Ki ette meg?
    • Bezzegnemzetek
    • Vesztegzár
    • Latte
  • Facebook

  • YouTube

  • RSS

Arcok

Úgy tűnik, egyre csökken az esélye annak, hogy a legrosszabb forgatókönyvvel kelljen számolnunk! – Dr. Ternák Gábor professzort kérdeztük (PS-interjú)

Ternák Gábor professzor, 2009. november 18-án, a Pécsi Tudományegyetem Infektológiai, Katasztrófaorvostani és Oxyológiai Intézetének vezetőjeként. Fotó: MTI/Kálmándy Ferenc
Úgy tűnik, egyre csökken az esélye annak, hogy a legrosszabb forgatókönyvvel kelljen számolnunk! – Dr. Ternák Gábor professzort kérdeztük (PS-interjú)
Bálint Botond
2020-04-17
Dr. Ternák Gábor professzort, egyetemi tanárt, volt országos infektológus szakfőorvost, a trópusi betegségek szakértőjét kérdeztük arról, hogy miként látja a járvány eddigi lefolyását és annak lehetséges kimeneteleit. Nagyon komoly szakmai feladat a járvány eddigi tapasztalatait és a hozzáférhető adatokat értelmezni – kérdés az, hogy mit tudhatunk, és mi az, amit tényleg tudunk is. És vannak olyan jogos kérdések, amire nincs válasz jelenleg még.

Állítólag Afrikában is berobbanóban van a koronavírus-járvány. Figyeli az ottani fejleményeket?

Igen. Burundiban például az ország elnöke kihirdette népének, hogy azért nincs (még) azonosított Covid-19 fertőzés, mert a Jóisten vigyáz az ország lakosaira. Persze azért mindenféle megelőző rendszabályokat is bevezettek, többek között kijárási korlátozást, tilalmat, karantént rendeltek el, és megbüntették azokat is, akik az utcán, vagy közterületen aludtak, ahol egyébként is szoktak, lévén hajléktalanok. A sanyarú igazság – a Gondviselő hatékonyságán kívül – az lehetett, hogy nem voltak tesztek a vírus kimutatására. Azóta már azonban azonosítottak három fertőzöttet. Ahogyan a sajtóban és más híradásokban sokszor felhívták a figyelmet arra, a Covid-19 az afrikai országok bedőlését fogja előidézni, de erről furcsa módon elsősorban nem a vírus tehet. Sokkal inkább bizonyos országok dilettáns vezetése, akik a néhány 10 azonosított Covid-fertőzést követően a boltok becsukását és kijárási tilalmat rendeltek el, népüket még nagyobb nyomorba és kilátástalanságba taszítva.

Miért nincs értelme ezeknek az intézkedéseknek egy átlagos afrikai országban?

Olyan országokban tesznek így, ahol a „hagyományos” trópusi betegségek, mint a malária, a tífusz, kolera stb. ezresével, tízezresével szedik áldozataikat, és az ismertebb vírusbetegségek – mint a vérzéses lázak, a sárgaláz – folyamatosan jelen vannak, ahogy a kanyaró is, ami az oltatlan, éhező gyermekek körében 60%-os halálozási aránnyal jár, hogy az AIDS-et és a tuberkulózist ne említsem. Ha nem hallanak róla a hírekben, tulajdonképpen észre sem vették volna a Covid-19 jelenlétét. A tv-ben sokan láthatták, hogy egy afrikai államelnök saját, több 10 méter hosszú irodájában bemutatta, hogyan lehet otthon edzeni, miközben a harmincvalahány fertőzött azonosítását követően kijárási tilalmat rendelt el. Nem hiszem, hogy az ország lakossága a saját kunyhójában ezt az edzést utánozni fogja.

Ottani tapasztalatai alapján milyen lehet a „kijárási tilalom” Burundiban?

Borítékolható, hogy a véres atrocitások, amelyek folyamatosan jelen vannak ezekben az országokban, kezelhetetlen méreteket fognak ölteni a kijárási tilalom, a lakáskörülmények és a mindennapi életet tovább nehezítő korlátozások miatt. Az éhező, nyomorgó, munkanélküli tömegeket nem fogja érdekelni a vírus és a kijárási tilalom. Másképp fogalmazva: a vírus elleni védekezés sokkal több kárt okoz, mint maga a vírus. Annak idején megtapasztaltam Nigériában, hogy egy katonai puccs idején milyen a kijárási tilalom, amit igyekeztek minél rövidebbre fogni, de mint orvos, kaptam egy papírt, hogy büntetlenül nem lőhetnek agyon. Ezt jó volt tudni. Jellemző, hogy Nigériában már most is több a halálos áldozata a kijárási tilalomból következő rendzavarásoknak, mint a vírusfertőzésnek.

A kijárási korlátozások hosszú távú hatásaival kapcsolatos kérdéseket talán érdemes lassan feltennünk magunknak is. Mikor kezdhetünk el azon gondolkozni, hogy enyhíteni lehet a gazdasági károkat okozó korlátozásokon? Hol tart ma a járvány nálunk?

A hazai adatok alapján – összehasonlítva a legjobban érintett Olaszországgal, Spanyolországgal, Hollandiával vagy Svájccal – nagyon jól állunk, de a statisztikákból, amelyeket közölnek, hiányzik – régóta, és más országokban is –, hogy a megtalált fertőzöttekből mennyi a tünetmentes, mennyi az otthon kezelhető tünetes beteg, és hányan szorulnak kórházi ellátásra. Ezen adatok nélkül a járvány várható hatása, lefolyása nem tervezhető, és az eddig felvázolt szcenáriók, amelyek tömeges, esetleg több százezres nagyságrendben vizionálnak megbetegedéseket itthon, csak a tippelés szintjén maradhatnak, és lehet, hogy felesleges kiadásokra sarkallják a döntéshozókat, akiknek a legrosszabbra kell felkészülniük. Ha figyelmen kívül hagyjuk azt az orvosi evidenciát, hogy a teljesen panaszmentes vírushordozó és a vírusban megbetegedett személy fogalmát összekeverjük, a számítások könnyen félrevezetőek lehetnek, tehát a fogalmakat pontosan meg kell határozni. Hasonlóan kell – szerintem – számolni az elhunytakat is. Ha egy idős, számos más alapbetegségben szenvedő személy még koronavírus-pozitív is lesz, viszont ezzel a fertőzéssel kapcsolatban nem alakulnak ki tünetek, akkor az elhalálozását nem lehet a vírus rovására írni. Az is kérdés például, hogy megvizsgálta-e valaki, hogy ezek az időskorú, vagy más súlyos betegségben szenvedők, fertőzöttek voltak-e a hagyományos influenzavírussal. Mert annak következtében egy szezonban igen sok, akár több ezer idős ember hal meg egyébként is.

Jól láthatóan a magyar kormány a legrosszabb forgatókönyvre készült fel, hiszen az olaszországi és a spanyolországi események március közepén erre adtak okot. Miért lenne érdemes más lehetőségeken is elgondolkozni?

Természetesen egyetlen hasonló világjárványt sem lehet könnyedén venni, de a járványügyi folyamatok megértéséhez és analizálásához pontos és széleskörű adatok szükségesek. Nem tudom, hogy végeztek-e ilyen, fent leírt számításokat, ezért érdemes lenne ennek is utánanézni. A legtöbb ilyen számítással az a baj, hogy „nincs megbeszélve a vírussal”, ami okozhat meglepetéseket. Szeretnék arra emlékeztetni, hogy a 12 évvel korábban felbukkant, SARS nevű, szintén koronavírus által okozott megbetegedés a jelenleginél sokkal fertőzőbb volt és 10%-a a fertőzötteknek meg is halt. A vírus csaknem minden országba eljutott – Magyarországra nem – és néhány megbetegedést okozott, majd hirtelen eltűnt és azóta sem izolálták. Világjárvány tehát nem alakult ki, nem tudjuk, hogy miért nem. Egy neves német infektológus, aki igazán ért a szakmájához, nyílt levelet intézett a német kancellárhoz, és mindezekben a kérdésekben élesebben fogalmazva fejtette ki az álláspontját. Pontosan azokat a problémákat emelte ki a különböző statisztikai számításokkal kapcsolatban, hogy ha alapvető orvosi definíciókat nem vesznek figyelembe, akkor a számítások nem sokat érnek. Egyetértek vele.

Professzor úr véleménye szerint miért nem várható már nálunk a járvány berobbanása?

Ebben csak reménykedhetünk, mert bármi megtörténhet, de ha ez a jelenség április végéig nem lesz észlelhető, akkor valószínűsíthető, hogy elmarad, mivel Spanyolországban és Olaszországban is ez a berobbanás viszonylag hamar bekövetkezett, ahogy egyébként ez a többi nyugati országban is történt. Ennek az okait pontosan nem tudjuk még. Lehet, hogy későn reagáltak, lehet, hogy valamilyen vírusmutáció történt, de elsősorban azt gondolom, hogy a „régi kommunista” országokban az oltási fegyelem betartása és az átoltottság mértéke a népesség immunhelyzetét megerősítette.

Állandó téma a tesztelés a sajtóban és a közösségi médiában is. A jelenlegi tesztelési lehetőségek mit tesznek lehetővé (elvégezhető tesztek mennyisége, fals negatív és fals pozitív tesztek aránya, hogyan kell értelmezni a tesztelési eredményeket, stb.)?

A vírus tesztelése vagy nem tesztelése sajnálatos módon politikai toposszá vált itthon. „Kormánypártinak” tekinthető az a vélemény, amely nem támogatja a tömeges, célzott szűréseket, miközben jelentős mennyiségű teszt érkezett Kínából, és „ellenzékinek” számít, ha valaki a tömeges, célzott szűréseket akarja bevezetni. Pedig a kérdés sokkal egyszerűbb: ha meg akarjuk tudni, hogy ki hordozza a vírust, akkor tesztelni kell, ha erre nem vagyunk kíváncsiak, akkor nem. Ennyi. A megfelelő számú teszt elvégzéséhez nyilván megfelelő eszközök (tesztek) kellenek, amelyek lehet, hogy nem álltak rendelkezésre a járvány elején, de mindenképpen fontosnak tartom a célzott vizsgálatok elvégzését, amikor erre lehetőség van. Csak remélni lehet, hogy egyszer a vakbélgyulladás megállapítása nem képezi majd politikai vita tárgyát. Ha kíváncsiak vagyunk arra, hogy melyik társadalmi csoportok (egészségügyiek, bolti eladók, rendőrök, stb.) a legjobban érintettek, ill. milyen arányban, meg kell vizsgálni. Ennek még most is lenne értelme, hogy tisztában legyünk azzal, melyik az a foglalkozási csoport, ahonnan nagyobb eséllyel történik meg a környezet újrafertőzése (pl. egészségügyiek).

Milyen következtetések és döntések következhetnek a különböző tesztelési metódusokból (például célcsoportok kiválasztása)?

A jelenlegi ismereteim szerint a gyorstesztek azt mutatják ki, hogy képződött-e ellenanyag a vírussal szemben, amely a fertőzést követően kb. 2 hét múlva alakul ki. Ez a teszt a tömeges szűrésre alkalmazható. A vírus nukleinsavának kimutatása magát a vírust mutatja ki. Mindkét esetben fontos annak ismerete, hogy vannak téves negatív és pozitív eredmények, aminek a kiküszöbölésén a gyártók dolgoznak, de semmilyen teszttől nem lehet elvárni a 100%-os eredményességet. A hatékonyságot növelni lehet a tesztek megismétlésétől. Ha a karanténba zárt beteget nem teszteljük, nem fogjuk észrevenni, hogy tünetmentes hordozó vagy nem, csak annyit, hogy nem lett beteg. Tudomásom szerint (a híradásokból) több, mint 3 millió tesztet rendeltek. Nyilvánvaló, hogy ha sok vizsgálatot végzünk – mivel sokszorosan több hordozó van, mint beteg –, több pozitív tesztet fogunk találni, de ez még (szerencsére) nem azt jelenti, hogy ezek betegek is lennének vagy később megbetegszenek.

Mi várható azokban az idősotthonokban, amelyekben megjelent a koronavírus?

Döntés kérdése és az elérhető tesztek mennyisége határozza meg, hogy mi is történjen. Szerintem célszerű a bentlakókat leszűrni, de csak a klinikai tünetekkel rendelkező, az intézetben nem ellátható idős embereket kell kórházba vinni. Mindez azt is jelenti, hogy pl. a Pesti úti, a híradásokban sokat szereplő intézmény kb. 200 lakóját, ha nem mutattak légúti tüneteket, nem volt igazán indokolt kórházba szállítani és igénybe venni a kapacitásokat (mint később ki is derült, ezt az intézmény fertőtlenítése tette szükségessé). Szerintem megfigyelni az intézetben is lehetett volna, de a fertőzöttek, vírushordozók nagy száma miatt az valószínűsíthető, hogy ez a fertőzés nem az elmúlt napokban alakult ki az intézményben. Természetesen a negatívak még megkaphatják, ha van további fertőző forrás.

Túl vagyunk a nehezén?

Pusztán szakmai alapon, mivel én is több évtizedet töltöttem a fertőző betegségek gyógyításával, járványokkal stb. és legalább tíz évet voltam „fejlődő” országokban (Afrika, Ázsia), úgy gondolom, hogy az olaszországihoz hasonló várt (elvárt?), tömeges megbetegedések nem fognak jelentkezni, mert azokat mostanra már észlelnénk. De persze a vírus még megtréfálhat minket. Persze bármilyen számítás vagy szcenárió jövendölése, és természetesen a rendszabályok bevezetésének eredményessége is csak utólag lesz majd érvényesen megítélhető. És mivel mindez nem volt megbeszélve a vírussal, csak remélni lehet, hogy a Gondviselés kegyes lesz hozzánk.

Vezető kép: MTI/Kálmándy Ferenc

Facebook hozzászólások
Kapcsolódó témákAfrikadr. Ternák Gáborgazdasági károkkijárási korlátozásokkoronavíruskoronavírus-járványkoronavírus-teszttársadalmi károkTernák Gáborvirológus
51 hozzászólás

51 Comments

  1. Kinga

    2020-04-17 at 09:27

    Sajnálom, hogy a riportot készítő újságíró nem tette fel a kérdést a professzor úrnak, pedig talán nem lett volna érdektelen, azaz: mi a véleménye arról a malária elleni gyógyszerról, amit Mo. rendelkezésére bocsátott Kína? További kérdések: Miért nem hallunk semmit a gyógyszer felhasználásáról? Kik kaphatják meg, és a betegség milyen stádiumában adják, ha egyáltalán számolnak a gyógyszer eredményességével?

    Válasz
    • Szikora Judit

      2020-04-17 at 10:34

      Bocsánat, nem kattintottam a Válasz pontra, de a hozzászólásom természetesen önnek szólt, Kinga.

      Válasz
    • Szikora Judit

      2020-04-17 at 10:40

      Bocsánat, még valami. A malária elleni gyógyszert nem Kínából kapjuk, hanem Magyarország a nagyon nagy előállítója és exportőre az Alkaloida révén. Ha jól tudom, le is állították az exportot a hazai igények kielégítése végett. (Kína más gyógyszert ajánlott fel.)

      Válasz
      • Balazs

        2020-04-19 at 08:09

        Kivancsi vagyok bekovetkezik e a tömeges megbetegedés. Sajnos sok a felelőtlen ember. Nagyon sok idős embert látok maszk kesztyű nélkül járkálni az utcán naponta. A fiatalok meg csoportokban szintén maszk nélkül.

        Válasz
    • tooo

      2020-04-17 at 10:46

      Az nem az a gyógyszer. 400 ezer darab a Favipiravir, Avigon egy japán infuenza elleni gyógyszer 8 ez max 2 ezer főre elég) a malária elleni klorokinnak sok mellékhatása van és fontos az adagolás mértéke (nagy mennységben halálos lehet, de a kezelésben van haszna

      Válasz
    • Dr. Oláh Zoltán Sándor

      2020-04-17 at 11:05

      Brazíliában épp most állították le a klinikai vizsgálatát, mert a kontroll csoporthoz képest a maláriagyógyszer kezeltek között valósággal “aratott” a COVID-19 nem, hogy megmentette volna az életüket. Hát ezért nem hallunk semmit a Tiszavasváriban tonnaszámra zárolt hatóanyagról. Csak bízhatunk abban, hogy MO-on nem próbálkoznak újra a multik az ő “nagyszerű”, a maláriát és a pácienst is irtó szerükkel.

      Válasz
      • gyozo2018

        2020-04-18 at 00:15

        Na, már megint ide evett a fene, gender troll.

        Válasz
      • Ènaki

        2020-04-18 at 17:53

        Mindenki csak talàlgat. Tesz hozzà,vesz el belőle.Mindenről szò van,csak arròl.nincs hogyan kerūlt,kerūlhetett a vìrus a levegőbe? Az egèsz vilàgon megjelent, màr Afrikaban is.Magàtòl nem teremtődött az biztos.Az embereket foglalkoztatja.

        Válasz
    • Eszter M.N.

      2020-04-17 at 11:09

      Kedves Kinga!
      Egyetértek Önnel, fontos lett volna feltenni a maláriagyógyszerre, a Chloroquinra vonatkozó kérdést!
      Mindazonáltal nagyon jó cikk volt, megmutatta a koronavírus-helyzetet abból a szempontból, ahogyan azt a világ népességének legnagyobb része megéli.
      Amennyire követhető a Chloroquinnal kapcsolatos helyzet, három dolgot lehet tudni róla:
      1) ez a maláriagyógyszer kémcsői (in vitro) körülmények között teljesen le tudja állítani a vírus szaporodását
      2) a legtöbbször olyan népességcsoportokban hatásos bizonyítottan (pl. Franciaországnak a volt észak-afrikai gyarmataira ingázó, marokkói, algériai, mauritániai eredetű lakossági csoportja), akik látens formában, pl. alacsony féreg(=plazmódium) számmal találkoznak a malária-fertőzéssel, vagy látensen hordozzák is azt, és ugyanilyen szubklinikai (= tüneteket nem okozó, orvosi ellátást nem igénylő) módon enyhén fertőzhetik is a környezetüket.
      Ezért éppen az afrikai arabok által sűrűn lakott Dél-Franciaországban értek el brilliáns eredményeket ezzel a maláriagyógyszerrel
      (“A koronavírus a legagresszívebb TÁRSBETEGSÉG, sokszor nem ő maga öl, hanem a meglévő, akár tünetmentesen hordozott betegséget növeli fel a végzetes mértékre”, mondta Prof. Merkely Béla, a Semmelweis Orv.Tud. Egyetem rektora. Ez a maláriára fokozottan igaz, hiszen ha a májban sikerrel kikelnek a plazmódiumok, a tüdőt is széjjelfurkálják, a tüdőereket eltömik.)
      3) egy örömteli tény: Magyarország a világ egyik legnagyobb és legmegbízhatóbb Chloroquin-előállítója: már az “ántivilágban” a Tiszavasvári Alkaloidáé volt a világ egyik legkeresettebb, a hatást legjobban segítő vivőanyagokkal előállított Chloroquinja! Így azt nem kell külföldről beszereznünk, hanem bőségesen rendelkezésre áll, még másokat is segíthetünk vele, illetve eladhatjuk az azt megfizetni tudó rászorulóknak!
      Szép napot kíván:
      Eszter

      Válasz
    • jani

      2020-04-19 at 21:53

      http://pharmaonline.hu/gyogyszerek/cikk/covid_19_es_hidroxi_klorokin__gyerekcipoben_a_kutatasok
      Ezt idehaza is előállitják. Delagil néven fut, az Alkaloida gyártja.

      Válasz
  2. Szikora Judit

    2020-04-17 at 10:32

    A mindenki számára hozzáférhető koronavirus.gov.hu oldalon megtalálja a Tájékoztatók menüpont alatt a Magyar Koronavírus kézikönyvet. Rákattintva
    https://koronavirus.gov.hu/sites/default/files/sites/default/files/imce/magyar_koronavirus_kezikonyv.pdf
    részletes tájékoztatót talál a terápiáról a 23.oldaltól. Igen, alkalmaznak chloroquint vagy hidroxy-chloroquint a terápiás protokoll szerint. Az összes további kérdésére ott a válasz.

    Válasz
    • Dr. Oláh Zoltán Sándor

      2020-04-17 at 11:13

      Elképesztő, a 23. oldalon ott a COVID-19-re eddig nem engedélyezett Kaletra® VAGY chloroquin és hidroxy-chloroquin – ez hogy lehetséges?

      Válasz
      • Szikora Judit

        2020-04-17 at 11:42

        Én is azt olvastam, hogy a lopinavir rutinszerű adása covidosoknak egyelőre nem javasolt.
        https://akjournals.com/view/journals/650/161/17/650.161.issue-17.xml?ai=si&ui=2e2a&af=H

        Válasz
      • Szikora Judit

        2020-04-17 at 12:07

        Hát van némi ellentmondás, mert az előbb idézett Orvosi Hetilap számban az egyik cikkben még nem szerepel a rutinszerűen ajánlottak között, viszont a MAITT honlapján már igen.
        “A mi Szakmai Kollégiumunk elsők között írta meg COVID-19 pozitív betegek ellátásával kapcsolatos irányelvét, amelyet hírlevél formájában is kiküldtünk, valamint a honlapunkon most is elérhető.”
        (Ápr.15-i pdf dokumentum.)

        Válasz
  3. Molnár János

    2020-04-17 at 10:34

    VÉGRE egy korrekt, mérvadó és józan Ember és vélemény!
    Köszönöm professzor úr!
    Pontosan kiemelte azokat a kulcstényezőket,amik lényegesek ebben a járványban.

    Válasz
  4. Dr. Oláh Zoltán Sándor

    2020-04-17 at 10:45

    Dr. Ternák Gábor professzor szinte ismeretlen a nemzetközi szakirodalomban, és nincs molekuláris virológiai képzettsége közleményei alapján. Eddig a “Gondviselés” viszont valóban kegyes volt hozzánk, mert a “törzs” egyetlen jóslata sem jött be mégis túljutunk a nehezén. A vesztegzártól a járvány harangörbéje ellapult, de ez késlelteti a Barabási Albert László hálózatkutató által is emlegetett “nyájimmunitás” megszerzését, tehát a korházkiürítés is felesleges volt. A krónikus szövődményekkel kitetteket, idősothonok látogatását kellet volna csak védeni célzott szűréssel és kijárási korlátozással. A fitalok, ép testben ép lelkűek között pedig hagyni, hogy létrejőjjön a “legyengült” COVID-19 változat. Nemzeti 11/9. rész – Hogyan készült? A NEFELEJTS! – https://youtu.be/DQVOCQK_xhw
    Nemzeti 11/8. rész Nemzetközi vírushiszti – https://www.youtube.com/watch?v=8gb4g8qdiKo&t=8s
    Nemzeti11/01. koronavírus – https://youtu.be/zs83ZrXDtG4

    Válasz
    • Hesslerezredes

      2020-04-17 at 11:07

      Uram, méltatlan, hogy Ön a professzor személyét simfeli. Amit és ahogyan nyilatkozott, az olyan mértékig józan és logikus volt, hogy szerintem minden kicsit is gondolkodni képes laikus meg tudta érteni (még én is…:)))) Kérem, ne felejtse el azt az apróságot, hogy a mai orvostudomány közel minden eredménye és eredményessége más tudományok és szakmák eredményes munkájának köszönhető. Kezdve a mikrószkóppal, folytatva a röntgen-géppel, CT, MRI, vegyipar/vegyészet, biológia, fizika, matematika(!!!), űrkutatás (!!!). Önök orvosok “csak” alkalmazók – elismerem kb. úgy alkalmazók, mint egy kommandós,akinek kitűnő fegyvereket, védőeszközöket adnak a kezébe, de utána a HARC már az ő dolga. Nem becsülöm le Önöket, ne értsen félre, de tessék tisztelni az összes olyan embert akinek a munkáját Önök alkalmazzák. Én ideértem Önök közül azokat a kollégáikat is, akik “csak” a tapasztalataikat tudják megosztani. Ternák professzor úr is ezt tette és minden elismerésem Őneki.

      Válasz
      • gyozo2018

        2020-04-18 at 00:17

        BéCéDé!

        Már megint itt vartyogsz?!
        Provokátor ágens tetű munkásőr?!

        Válasz
    • Sclerotic

      2020-04-17 at 13:51

      Vajon mit gondoljunk az ilyen “nézetekről”…?
      …”mert a “törzs” egyetlen jóslata sem jött be mégis túljutunk a nehezén. A vesztegzártól a járvány harangörbéje ellapult, de ez késlelteti a Barabási Albert László hálózatkutató által is emlegetett “nyájimmunitás” megszerzését, tehát a korházkiürítés is felesleges volt. A krónikus szövődményekkel kitetteket, idősothonok látogatását kellet volna csak védeni célzott szűréssel és kijárási korlátozással. A fitalok, ép testben ép lelkűek között pedig hagyni, hogy létrejőjjön a “legyengült” COVID-19 változat. “…
      Bemásoltam a gramatikai hibákkal együtt. Netán egy olyan neoliberális “svédhülye” nézetei ezek?!
      Hála a Jóistennek, a társadalom nagy része elutasítja ezeket a nézeteket!

      Válasz
    • Gacsályi József

      2020-04-17 at 14:18

      Dr. Ternák abban az időben gyógyított, amíg a kutatóprofesszor urak a laborokból megírták a dolgozataikat. Ezt el is mondja, ha Zoltán Sándor mester nem vette volna észre. Nem biztos, hogy a Faustus doktoroknak érdemesebb hinni, mint azoknak, akik közelről os láttak beteget

      Válasz
    • Gumibogyó

      2020-04-17 at 14:27

      Az az orvos aki egy másik orvost sárral dobál nyilvánosan nem orvos hanem egy senkiházi! Nem etikus sőt ízléstelen!

      Válasz
      • Klára

        2020-04-17 at 16:08

        BéCéDé: Szégyelld magad, miféle útszéli sitlusban beszélsz nálad okosabb, képzettebb szakemberekről!? Moderáld magd!

        Válasz
    • TEGYÜK HELYRE!

      2020-04-17 at 22:56

      Ne hazudozz Ternákról!

      Egy rakás angol nyelvű publikációt tett közzé – a legkomolyabb kiadóknál -, itt a lista:
      https://scholar.google.hu/scholar?hl=hu&as_sdt=0%2C5&q=gabor+ternak&btnG=&oq=gabor+tern

      Utóirat: Akinek a nyájimmunitásról Barabási jut eszébe A. W. Hedrich helyett (mert a tudományban is csak a celebeket ismeri), az végképp ne emlegesse a szakirodalmat.

      Válasz
    • József

      2020-04-18 at 21:38

      Tisztelt Oláh Dr Ön ezek szerint nem ismeri Dr Ternák professzor Urat és életútját, Ön jobban tájékozódjon és utána nyilatkozzon ilyen butaságokat,
      hiszen Nemzetközi Tekintély professzor Úr!!

      Válasz
    • gesztenye

      2020-04-19 at 19:02

      nincs nyájimmunitás, ezt a svédek kivételével mindenki elismeri
      Ők még hazárdíroznak, csak a számok nem őket igazolják
      https://indirekt.hu/cimlap/ezert-kezelik-mashogy-a-svedek-a-koronavirust/

      Válasz
  5. Dr. Oláh Zoltán Sándor

    2020-04-17 at 10:57

    “téves negatív és pozitív eredmények, aminek a kiküszöbölésén a gyártók (?!) dolgoznak, de semmilyen teszttől nem lehet elvárni a 100%-os eredményességet.” – ez egy molekuláris biológus számára hajmeresztő csúsztatás csak egy orvos engedhet meg magának ilyen dilettáns megjegyzést. A nemzeti személyre szabott egészségügyben semileyen “gyártóra” sem lenne szabad beteget bízni, mert az nem érdekelt csak a gyártmányeladásban, és nem a felgyógyulásban. Az orvosképzést gyökeresen át kell alakítani, ha még valaha újranyitjuk egyetemeinket. http://nemzetepito-nepmozgalom.hu/nemzeti11-10-resz-nemzeti-tavoktatast-%f0%9f%93%ba/

    Válasz
    • Hesslerezredes

      2020-04-17 at 11:15

      Nem az orvosképzést kell feltétlenül átalakítani, hanem az ORVOSLÁS rendszerét. Önök most gyógyítanak, gyógyítgatnak, de nem MEGGYÓGYÍTANAK! Az összes gógyító intézményt magánkézbe kellene adni, míg az ezt finanszírozó TB-t természetesen közkézben tartani. És lehet jelentkezni, hogy MEG tetszenek GYÓGYÍTANI – kiváló eszközökkel és körülmények között. Utána lehet küldeni a számlát a TB-nek, aki minuciózus szőrözéssel leellenőrzi az Önök számlájának tételeit és ha csak egy fillér fölösleges költés is volt, akkor nuku pénz, durva esetben ki tetszenek lenni zárva a rendszerből, oszt’ mehetnek kapálni!! Én utálom az összes kórházat és ha mégis bekerülök, hát minél hamarább ki akarok onnan kerülni, Uram, engem a legrövidebb idő alatt gyógyítsanak meg, és ne pedig gyógyítgassanak, szar körülmények között (elvárom az egyágyas síkképernyős tévével felszerel kórtermet,a fene egye meg az összes nem ilyen helyet!!!). Érti már? Gyógyítson meg, b…a meg, vagy dobja el a diplomáját. Egyébként az ausztrál modellről deliráltm.

      Válasz
      • Szikora Judit

        2020-04-17 at 12:22

        Oláh úr nem orvos doktor, hanem molekuláris biológus.

        Válasz
    • Eszter M.N.

      2020-04-17 at 11:22

      Kedves Oláh Zoltán Doktor Úr!
      A “gyártók dolgoznak rajta” mondat nem dilettáns mondat, szerintem a professzor arra gondolt, hogy a tesztek gyártói a minél specifikusabb kötőhellyel rendelkező antitesteket igyekeznek a termékeik számára kiszelektálni, hogy ne adjanak keresztreakciót a koronavírustól eltérő antigénekkel, így ne adjanak hamis pozitív eredményt.
      A gyártók azon is dolgoznak, és ez nem kevés idő, hogy a koronavírus ÖSSZES SPECIFIKUS antigenitást mutató helyét felismerő antitesteket helyezzenek el a tesztkitjeikben, mert ha egyetlen Covid-19-kötőhely is felismeretlen marad az adott tesztkészlet antigénjeivel, akkor az meg hamis negatív eredményeket fog adni.
      Ezért tartom tökéletesen helytállónak a professzor azon mondatát, hogy “a gyártók dolgoznak rajta”.
      Kérem, gondolja meg a professzor kijelentését ebből a szemszögből, és akkor nem fogja butaságnak tartani!
      Üdvözlettel:
      Dr. Nagy Eszter

      Válasz
    • Eszter M.N.

      2020-04-17 at 11:44

      Utóirat Oláh Zoltán Doktor Úrnak:
      ha azt is meggondoljuk, hogy a tesztkitbe való antitesteket valamilyen Covid-19-érzékeny állattal vagy sejttenyészettel elő kell állíttatni, az előallott antitesteket specificitás szerint szelektálni, majd a humán immunrendszerrel inkompatibilis, arra reagáló részeit a kiszelektált antitesteknek inaktiválni úgy, hogy közben a koronavírushoz való specifikus kötőhely ne sérüljön….
      Ez, ha meggondoljuk, irdatlan nagy, hosszadalmas, sziszifuszi munka, ráadásul tévedni sem szabad benne!
      Én, őszintén szólva csodálom, hogy máris vannak tesztek, és hogy azok, a rendelkezésre álló rövid előállítási határidő ellenére ELÉG specifikusak!
      Az idővel a specificitás tovább fog nőni, meg fogja közelíteni a tökéleteset, de 100%-os specificitású tesztet egy betegség kimutatására még elméletben sem tudok elképzelni, az előbb okok miatt.
      Az általam ismert tesztelési technológiák mindegyike STATISZTIKAI elveken működik az alanyok elemszámának többmilliárdos nagyságrendje (és hozzá még Ångströmnyi méretei) miatt.
      Szép napot kíván Önnek:
      Dr. Nagy Eszter

      Válasz
      • Sclerotic

        2020-04-17 at 14:00

        Kár időt pazarolni az ilyen “furcsa” nézeteket valló indivídiumra, mint az állítólagos Dr. Oláh…

        Válasz
    • Szikora Judit

      2020-04-17 at 12:42

      Lehet, hogy önnek hajmeresztó csúsztatásnak tűnik, de az orvostudományban a tesztek bizony nem száz százalékosak – mondom ezt én, a dilettáns gyakorló orvos. Ha bizony valaki fáradtan értékel mondjuk egy immunELFO-t, mert meg akarja mondani, hogy képződött-e több IgM vagy IgG a vizsgált alanyban, könnyen elnézheti határ esetekben azokat a vonalkákat. És máris van egy téves pozitív vagy negatív gyorsteszt eredmény COVID-ra.
      De nem kívánok vitatkozni önnel sem az orvosképzésről, sem a COVID jelenlegi terápiájáról, hiszen: 1. A COVID-19-ban jelenleg minden antivirális terápia off-label indikációjú.2. A javasolt antivirális stratégiák in vitro adatokon és állatmodellek eredményein, kevés klinikai beszámolón, valamint az elérhető nemzetközi ajánlások expert konszenzusain alapulnak.3. Egyik terápiás stratégia sem szuperior klinikailag a másikhoz képest jelen tudásunk szerint.”

      Válasz
    • Kata58

      2020-04-17 at 21:58

      💯%.ban igaza van. Egyébként a mai ismertetőben is elhangzott, hogy sajnos most kezdődik a tömeges megbetegedés. Itt is sajnos lassan. Minden lépcsőházban van koronavirusos.kisbabától az idősökig.

      Válasz
  6. jobb-ágy

    2020-04-17 at 12:32

    Tisztelt dr úr már most(le) minősíti a kormány intézkedéseit, képzelhetjük mi lesz itt, ha majd már múlt időben beszélhetünk erről a dögvészről! Ebben a szűken 10 000 000 lélekszámú országban azonnal lesz 15 000 000 szakértő, és azok a károgásuk mellett mind miniszterelnök urunk fejét fogják követelni. Mi civilek majd akkor hirdessünk statáriumot egy pofán verés erejéig!

    Válasz
    • inter

      2020-04-17 at 22:59

      Isten óvja Magyarországot a hozzád hasonló “gondolkodóktól”, akik – mint régen a viceházmesterek – mindenkit megfedtek az elhajlásért.

      Válasz
  7. Gáspár Anette

    2020-04-17 at 14:20

    “Csak remélni lehet, hogy egyszer a vakbélgyulladás megállapítása nem képezi majd politikai vita tárgyát.”

    Ez is egy vélemény, de ez itt nem Burundi.

    Világosan megmondta Müller Cecilia, hogy akinek panasza van, azonnal tesztelik.
    Soha nem végeztek nyakra-főre kémiai vizsgálatokat, ha nem volt valamiféle panasza az embernek.

    Válasz
  8. Toni

    2020-04-17 at 15:02

    Ha egy intenzívebb tesztelés összesített eredménye az eddiginél lényegesen több fertőzést mutatna ki akkor ahhoz viszonyítva a bekövetkezett halálesetek számát már nem is lenne annyira veszélyes ez a járvány.

    Válasz
  9. bl

    2020-04-17 at 18:02

    Ez jóhír, jó forgatókönyv. Adja Isten, hogy így legyen. Ettől függetlenül semmilyen védekezés nem volt hiábavaló, csak idő kérdése, hogy a tapasztalatokra újra szükség legyen. Van egy rossz forgatókönyv a fejemben, azt azért leírom. A volt szocialista országokban azért nem tudott eddig a vírus jobban elterjedni,mert ezek a társadalmaka a mai napig bezárkózóbbak, paranoidabbak. Itt sose azt kérdezzük, hogy mi van, haenm azt, hogy mi van mögötte. Ez az általános bizalmatlanság késleltette eddig a járványt (az intézkedéseken felül), ezért várni kell az örömmel. Mert hiába az általános teljesen jogos para, a hülyék itt vannak köztünk, s az ő tevékenységük előbb-utóbb láthatóvá válik. Sokkal lassabban de látható lesz, mondjuk minden 10. embert a hülyék közé sorolva 10-szeres időtáv kell az olasz viszonyok megismétlődéséhez. Azaz van teendő: kutatni kell ezen veszélyforrásokat és biztonságosan tesztelni kell a lakossággal közvetlen kapcsolatba kerülőket. Biztonságosan.

    Válasz
  10. Szakács Góbé Árpád

    2020-04-17 at 18:40

    Sok mindenről szó van a hozzászólásokban és a cikkben is. Többnyire mazsolázgatás.
    Egyet hiányolok: Egy komplex, végre hajható intézkedési tervet, amihez a nevét adná, amiért a felelősséget is vállalná.

    Válasz
    • gyozo2018

      2020-04-18 at 00:21

      Még csak az kéne.
      Van kormányunk, a legmagasabb szintű szakemberekkel teszi a dolgát.

      azért, mert Burundiban agysebész, még nem mérvadó mindenben, amit hablatyol.
      volt már ilyen….

      Válasz
      • tegyük helyre!

        2020-04-18 at 01:24

        A cipőjét se köthetnéd meg, kicsit nagyobb tisztelettel róla.

        Ternák doktor a járványügyi szakemberek közül az egyik legjobb Magyarországon, olvass utána.

        Amúgy pedig jobboldali, korábban a Fidesz pécsi polgármesterjelöltje volt.
        (Ezt csak azért mondom, mert látom, hogy nálad a pártbekötés az egyetlen, ami számít.)

        Válasz
  11. Aromo a fékezhetetlen agyvelejű nyúl

    2020-04-17 at 18:48

    Ennyi vihológust egy rakáson!!!

    Válasz
  12. Zoltán Zoltán

    2020-04-17 at 18:53

    Ha a nyájimmunitás elérése a cél, akkor minek tesztelni?

    Válasz
  13. Bogdányi Béla

    2020-04-17 at 19:08

    Az operatív törzs megkérdezhetne már egy statisztikust,hogy százezer lakosra jutó 1.65fő korona vírusos haláleset járvány vagy nem járvány.

    Válasz
  14. Gáspár Anette

    2020-04-17 at 23:30

    https://www.youtube.com/watch?v=1Ao9mrnn8P0

    Válasz
  15. gesztenye

    2020-04-19 at 19:03

    https://indirekt.hu/cimlap/ezert-kezelik-mashogy-a-svedek-a-koronavirust/

    Svédország nem jó példa… Nincs nyájimmunitás!

    Válasz
  16. dr Csák Éva

    2020-04-20 at 17:05

    Kedves Professzor Úr, Fiatalabb korunkban voltál gyak, vezetőm. Most is büszke vagyok Rád, mert ugyanolyan lényegre törő és értelmes a cikked, mint ahogy oktattál Bennünket. Köszönöm szépen ezt a jó összefoglalódat.
    Üdvözlettel :
    Csák Éva

    Válasz
    • Prof. Dr. Ternák Gábor

      2020-04-20 at 17:23

      Kedves Éva, Nagyon köszönöm, hogy még emlékszel erre. Hol dolgozol most?

      Válasz

Szóljon hozzá!

Kilépés a válaszból

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Arcok
2020-04-17
Bálint Botond

Az ősi szittya brutalitás talán utolsó maradványa. Mint minden pásztorkodásra hajlamos nép, a magyar is kitenyésztette a maga nyájőrzőjét, ami a jóval kisebb termetű terelőkutyákkal ellentétben inkább testőri feladatokat látott el a csorda mellett.

Kapcsolódó témákAfrikadr. Ternák Gáborgazdasági károkkijárási korlátozásokkoronavíruskoronavírus-járványkoronavírus-teszttársadalmi károkTernák Gáborvirológus

Több Arcok

Megjárta a poklot, hogy találkozzon Istennel – Csókay Andrással készített portréinterjút Bohár Dániel a Mi vagyunk a magyarokban (videó)

PestiSrácok.hu2020-12-27
Több

Észre tudjuk venni a sötétségben kínálkozó fényt? – Karácsonyi beszélgetés Gellért atyával (PestiTV-videó)

Vésey Kovács László2020-12-26
Több

Brüsszelben a szabad Európa győzött a birodalomépítőkkel szemben – Kósa Lajos a Plebejus Polbeatben (PestiTV-videó)

PestiSrácok.hu2020-12-14
Több

Kásler Miklós a PestiTV-nek: „ismernek, hajlamos vagyok mindig a tényeket ismertetni és sosem beszélek bizonytalan dolgokról”

Huth Gergely2020-12-04
Több

Káosz van, de nekik és a haveroknak megéri – interjú Molnár Lászlóval, Újbuda volt alpolgármesterével

Balogh Borsa2020-11-16
Több

Európa élvonalába emelné a hazai lógyógyászatot az Angliából hazatért magyar lósántaság-specialista

Füssy Angéla2020-11-14
Több

„Nagy Imrét kisajátíthatják a posztkommunisták, de ’56-ot nem!” – PS-interjú Wittner Máriával a november 4-i emléknapon

Vésey Kovács László2020-11-04
Több

Szakács Árpád az SZFE-ügyről: „Egy győztes lesz, vagy mi, vagy ők. Harmadik alternatíva nincsen!” (PS-interjú)

Balogh Borsa2020-10-29
Több

1956-ban világtörténelmet írtunk – mondta ünnepi interjúnkban Schmidt Mária, aki azt is elárulta: meglesz-e 2022? (a teljes videó)

PestiSrácok.hu2020-10-23
Több

Nagy Elek a PS-nek: végre valódi vállalkozók vezessék az országos kamarát és ne egy főállású elnök! (interjú)

Varga István2020-10-09
Több

Már úgy kéne a sitten ülnie, hogy a műanyaglakat rárohadjon – PS-nagyinterjú Kubatov Gáborral!

Szarvas Szilveszter2020-08-14
Több

Simicskó István: a magyarok mellett állunk, jöjjön bármilyen veszély (PS-interjú!)

Tisóczki Flóra2020-07-25
Több

„A felvidéki magyarságot már nem közösségként, csak közönségként kezelik” – PS-interjú Papp Sándorral

Vésey Kovács László2020-07-17
Több

Egyensúly és növekedés: Tíz éve működik a Matolcsy-képlet (PS-interjú!)

Tisóczki Flóra2020-06-26
Több

Unom a folyton szembejövő liberális tartalmakat, itt az ideje, hogy ennek véget vessünk! – PS-interjú Kovács Istvánnal

Szarvas Szilveszter2020-06-25
Több

Szlávik János a PS-nek: Kialakult a koronafóbia, a vírusnak komoly társadalmi és pszichés következményei is vannak

Tisóczki Flóra2020-05-22
Több
Blaskovics Dávid

Blaskovics Dávid: Ellentétben más országokkal, itthon jól kezelték a helyzetet (interjú!)

Tisóczki Flóra2020-05-20
Több

“Bízom benne, hogy a szeretet és megbecsülés olyan dolog, amit megőrzünk a járvány után is” – Interjú dr. Csató Gáborral az Országos Mentőszolgálat főigazgatójával

Füssy Angéla2020-05-10
Több

„Nekünk nem közönségünk, hanem közösségünk van” – PS-interjú Petrás Jánossal, a Kárpátia frontemberével

PestiSrácok.hu2020-05-07
Több

Erdő Péter bíboros: Már az is kegyelem, hogy élhetünk (PS-interjú!)

Tisóczki Flóra2020-05-01
Több

Pitiáner belpolitikai haszonszerzésért tüzeli a sovinizmust Klaus Iohannis – Interjú Zsigmond Barna képviselővel

Vésey Kovács László2020-04-30
Több

A YEPP alelnöke szerint még soha nem kellett ilyen erős ellenszélben dolgozni, mint most

Tisóczki Flóra2020-04-29
Több

Bravúros gyorsasággal fejlesztették ki a magyar lélegeztetőgépet – Elek Jenő főorvossal beszélgettünk (PS-interjú)

Samók Dávid2020-04-22
Több

Van helyük a koronavírusos betegeknek és egyetlen műtétjük sem marad el – Kovács Gáborral, a Korányi főigazgatójával beszélgettünk (PS-interjú)

Samók Dávid2020-04-19
Több

A kórházi ágyak felszabadítása egy hadgyakorlat volt, amit ésszerűen kell végrehajtani – mondta Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora a PS-nek (interjú)

Huth Gergely2020-04-18
Több

A járvány a legjobbat hozza ki belőlünk – Takács Erzsébet tüdőgyógyásszal beszélgettünk (PS-interjú)

Samók Dávid2020-04-09
Több

Nagyot szenvedni, ugyanakkor nagyot alkotni magyar erény – Dénes Zoltán atyával beszélgettünk (PS-interjú)

Samók Dávid2020-04-08
Több

“Magyarország és a magyar kultúra páratlan” – Lengyel vloggerrel beszélgettünk a lengyel-magyar barátság napján

Bokor Gábor2020-03-23
Több

“Legyőzzük a koronavírust, de minden iráni működjön együtt a magyar hatóságokkal” – PS-interjú az iráni nagykövettel!

PestiSrácok.hu2020-03-22
Több

The new mission for christian democracy is to protect the freedoms and identities of the european people – says Fidesz’s vice president (interview)

Huth Gergely2020-02-23
Több

A rendszerváltás történetében máig sok a feltárásra váró fejezet – Nyári Gáborral beszélgettünk (PS-interjú)

Samók Dávid2020-02-22
Több

Fővárosi főügyész: a feltételes szabadlábra helyezés kedvezményének megadása a bíróságok részéről szinte automatikussá vált, ami megengedhetetlen (PS-interjú!)

Pámer Dávid2020-02-21
Több

Illés Boglárka a PS-nek: A Fidelitas nem elit klub, hétköznapi fiatalok vagyunk

Dezse Balázs2020-02-12
Több

Novák Katalin: Az új kereszténydemokrácia küldetése, hogy megvédje az európai emberek szabadságát és identitását (PS-interjú)

Huth Gergely2020-02-09
Több

A klímavészhelyzetet hirdető Karácsonyékkal szemben mi nem PR-akciónak tekintjük a klímaügyet – PS-interjú Palkovics Lászlóval!

Szarvas Szilveszter2020-02-04
Több

Szánthó Miklós szerint a legnagyobb környezetszennyező a globális liberalizmus (PS-interjú!)

Dezse Balázs2019-12-30
Több

Maróth Miklós professzor: A multikulti hatása alatt álló fiatalok álomvilágban élnek és nagyon hiszékenyek (PS-interjú)

Jurák Kata2019-12-28
Több

Politikai maszlagokkal, kétnyári slágertémákkal agitálja a fiatalokat a nyugati baloldal – Interjú Samók Dáviddal

Dezse Balázs2019-12-27
Több

Tóth Edina fideszes EP-képviselő: Szavak helyett tettekre van szükség a klímavédelemben (PS-interjú)

Szabó Gergő2019-12-26
Több

Magyarként választották a Román Ifjúsági Tanács alelnökének – Kőrösi Kristóffal beszélgettünk (PS-interjú)

Samók Dávid2019-12-25
Több

Fábry Kornél atya: Lesz 2020-as budapesti olimpia, a lelkek olimpiája

Susánszky Mátyás2019-12-25
Több

A hit különböző csodáit nem megérteni, hanem megélni kell – Dénes Zoltán atyával beszélgettünk (PS-interjú)

Samók Dávid2019-12-24
Több

A Fidesz üzenete a klímatüntetőknek: veletek vagyunk! (interjú)

Huth Gergely2019-11-29
Több

Nagy Imre kommunista volt és nem lett a forradalom miniszterelnöke – PS-interjú M. Kiss Sándorral 1956-ról

Szabó Gergő2019-11-04
Több

„Kik ezek az emberek?! Honnan söpörték össze őket?!” – Interjú Wittner Máriával

Vésey Kovács László2019-10-23
Több
Gördítsen többért
Blogok
  • 061

  • “Ez nem a sztárok háza lesz” – Batta Andrással beszélgettünk a Magyar Zene Házáról
    0612021-01-13
  • A gyásztól a feloldozásig – Megrendítő és felkavaró Mundruczó Kornél Oscar-esélyes filmje
    0612021-01-11
  • Irtassanak ki a magyarok! – Így hangzott a IV. (Gyermek) Lajos hadiparancsa a pozsonyi csata előtt! (Frissítve! A film megnézhető!)
    Exkluzív2020-12-22
  • Tutiblog

  • Galla Miklós megőrült?
    Magyarisztáni rögvalóság2020-12-10
  • Belehaltak a járványba? Hát a DK-nak az jó!
    Tutiblog2020-12-09
  • Az Öreg

  • „Ki egyszer rúgott magyarba, szinte kedvet kap a rúgáshoz” – A Médiaháború végjátéka és az új remény
    Az Öreg2021-01-10
  • Kivéreztették az Új Magyarországot – Amikor Horn bizalmasa, az olajügyes Kelemen irányította az egyetlen jobboldali napilapot
    Az Öreg2020-12-15
  • „Ki egyszer rúgott magyarba, szinte kedvet kap a rúgáshoz” – A Médiaháború végjátéka és az új remény
    Az Öreg2021-01-10

(x) PestiSrácok.hu Filmklub

  • Aristo

  • A párbaj
    Aristo2021-01-19
  • A bosszú
    Aristo2021-01-16
  • Ki ette meg a misszionáriust?

  • Az ellenzék progresszív jövedelemadó-terve a magyar középosztály gyilkosa
    Ki ette meg a misszionáriust?2021-01-17
  • Egy karácsony majdnem szaloncukor nélkül
    Ki ette meg a misszionáriust?2020-12-25
  • Erdélyi levelek

  • Ébresztő!
    Erdélyi levelek2021-01-16
  • Káderpolitika
    Erdélyi levelek2021-01-12
  • VBT blog

  • Nem vonulok rezervátumba!
    Blog2021-01-18
  • Most akkor mi a szitu, Pfizer csávók?
    Blog2021-01-16
  • Igényes honlap, igényes egyetem /forrás: 444.hu
    Földosztás és szabadegyetem, avagy két libbant program holnapra
    Blog2020-08-12
  • Antirasszista zenevonat
    Blog2020-08-03
  • Bezzegnemzetek

  • Nem adhatok mást, csak mi lényegem – Így kezeli Európa a járványt
    Bezzegnemzetek2020-03-30
  • A magyar sporttörténelem kisantant dézsmálói – II.
    Bezzegnemzetek2019-09-30
  • Máté T. - kávé mellé

  • Egy év múltán…
    Máté T. - kávé mellé2019-09-16
  • Máté T. Gyula feleségének üzenete
    Máté T. - kávé mellé2018-09-24
PestiSrácok

I M P R E S S Z U M

A PestiSrácok.hu kiadója az Insider Media Lapkiadó Kft.
A lap NMHH nyilvántartásba vételének száma: CE/185-2/2016
A szerkesztőség és a kiadó postacíme: 1536 Budapest, Pf. 246.
A kiadásért felel: Szenvedi Zoltán Ügyvezető
Főszerkesztő: Huth Gergely
Lapigazgató: Stefka István
Hírigazgató: Szarvas Szilveszter
Főszerkesztő-helyettes: Bálint Botond
Lapszerkesztők: Jurak Kata, Pámer Dávid, Szentkirályi András 
Főmunkatársak: Ferkó Dániel , Füssy Angéla, Mező Gábor,Pilhál Tamás, Lakatos-Szabó Fruzsina
Újságírók: Ambrózy Áron, Bokor Gábor,Csibra Tibor, Dezse Balázs, Juhári Andrea , Susánszky Mátyás, Szabó Gergő, Szalai Szilárd, Vésey Kovács László, Vincze Emília
Fotóriporter: Horváth Péter Gyula
PS Mozi: László Petra, Ragács András, Tihanyi Rita
Szerkesztőségvezető Mézes Gabriella
Szerkesztőségi titkár: Venczel Eszter
Informatikai vezető: Bori Zsuzsanna
és sokan mások...
Kontakt: [email protected]

PestiSrácok.hu

Ahol alacsonyan szállnak a sallerek. És ahol nincs íróasztalfiók. Mert ami odakerülne, az itt megjelenik.

Írásaink a közmegegyezéses hazai sajtóetika és a Médiaalkotmány szellemisége szerint készülnek. Forrásainkat minden körülmények között megóvjuk, szivárogtasson bátran! Szerzőink neve olykor "írói név".

Adatkezelési Tájékoztató

*Kell még valamit mondanom Ildikó? - Az őszödi beszéd utolsó mondata.

Médiaajánlat


A PestiSrácok.hu multiszájton és társoldalain, a 061.hu, a Tutiblog.com, AzÖreg.hu, az Aristo blogol, a Ki ette meg a misszionáriust? és az Erdélyi Levelek blogokon exkluzív hirdetési felületeket kínálunk.

Ajánlja termékeit, szolgáltatásait a Gemius Hungary Kft. által hitelesített több-százezres olvasóközönségünknek!

Kontakt: hirdetes@pestisracok.hu

Puskás Bence

Sánta Annamária

PestiSrácok.hu ÁSZF

Copyright © 2015 PestiSrácok.hu

Szijjártó Péter: 62 millió maszk és 22 millió védőfelszerelés már megérkezett az országba
2 millió 150 ezer felett a koronavírusos betegek száma – Lassul a járvány, lassan újraindul a világ