Dr. Ternák Gábor professzort, egyetemi tanárt, volt országos infektológus szakfőorvost, a trópusi betegségek szakértőjét kérdeztük arról, hogy miként látja a járvány eddigi lefolyását és annak lehetséges kimeneteleit. Nagyon komoly szakmai feladat a járvány eddigi tapasztalatait és a hozzáférhető adatokat értelmezni – kérdés az, hogy mit tudhatunk, és mi az, amit tényleg tudunk is. És vannak olyan jogos kérdések, amire nincs válasz jelenleg még.
Állítólag Afrikában is berobbanóban van a koronavírus-járvány. Figyeli az ottani fejleményeket?
Igen. Burundiban például az ország elnöke kihirdette népének, hogy azért nincs (még) azonosított Covid-19 fertőzés, mert a Jóisten vigyáz az ország lakosaira. Persze azért mindenféle megelőző rendszabályokat is bevezettek, többek között kijárási korlátozást, tilalmat, karantént rendeltek el, és megbüntették azokat is, akik az utcán, vagy közterületen aludtak, ahol egyébként is szoktak, lévén hajléktalanok. A sanyarú igazság – a Gondviselő hatékonyságán kívül – az lehetett, hogy nem voltak tesztek a vírus kimutatására. Azóta már azonban azonosítottak három fertőzöttet. Ahogyan a sajtóban és más híradásokban sokszor felhívták a figyelmet arra, a Covid-19 az afrikai országok bedőlését fogja előidézni, de erről furcsa módon elsősorban nem a vírus tehet. Sokkal inkább bizonyos országok dilettáns vezetése, akik a néhány 10 azonosított Covid-fertőzést követően a boltok becsukását és kijárási tilalmat rendeltek el, népüket még nagyobb nyomorba és kilátástalanságba taszítva.
Miért nincs értelme ezeknek az intézkedéseknek egy átlagos afrikai országban?
Olyan országokban tesznek így, ahol a „hagyományos” trópusi betegségek, mint a malária, a tífusz, kolera stb. ezresével, tízezresével szedik áldozataikat, és az ismertebb vírusbetegségek – mint a vérzéses lázak, a sárgaláz – folyamatosan jelen vannak, ahogy a kanyaró is, ami az oltatlan, éhező gyermekek körében 60%-os halálozási aránnyal jár, hogy az AIDS-et és a tuberkulózist ne említsem. Ha nem hallanak róla a hírekben, tulajdonképpen észre sem vették volna a Covid-19 jelenlétét. A tv-ben sokan láthatták, hogy egy afrikai államelnök saját, több 10 méter hosszú irodájában bemutatta, hogyan lehet otthon edzeni, miközben a harmincvalahány fertőzött azonosítását követően kijárási tilalmat rendelt el. Nem hiszem, hogy az ország lakossága a saját kunyhójában ezt az edzést utánozni fogja.
Ottani tapasztalatai alapján milyen lehet a „kijárási tilalom” Burundiban?
Borítékolható, hogy a véres atrocitások, amelyek folyamatosan jelen vannak ezekben az országokban, kezelhetetlen méreteket fognak ölteni a kijárási tilalom, a lakáskörülmények és a mindennapi életet tovább nehezítő korlátozások miatt. Az éhező, nyomorgó, munkanélküli tömegeket nem fogja érdekelni a vírus és a kijárási tilalom. Másképp fogalmazva: a vírus elleni védekezés sokkal több kárt okoz, mint maga a vírus. Annak idején megtapasztaltam Nigériában, hogy egy katonai puccs idején milyen a kijárási tilalom, amit igyekeztek minél rövidebbre fogni, de mint orvos, kaptam egy papírt, hogy büntetlenül nem lőhetnek agyon. Ezt jó volt tudni. Jellemző, hogy Nigériában már most is több a halálos áldozata a kijárási tilalomból következő rendzavarásoknak, mint a vírusfertőzésnek.
A kijárási korlátozások hosszú távú hatásaival kapcsolatos kérdéseket talán érdemes lassan feltennünk magunknak is. Mikor kezdhetünk el azon gondolkozni, hogy enyhíteni lehet a gazdasági károkat okozó korlátozásokon? Hol tart ma a járvány nálunk?
A hazai adatok alapján – összehasonlítva a legjobban érintett Olaszországgal, Spanyolországgal, Hollandiával vagy Svájccal – nagyon jól állunk, de a statisztikákból, amelyeket közölnek, hiányzik – régóta, és más országokban is –, hogy a megtalált fertőzöttekből mennyi a tünetmentes, mennyi az otthon kezelhető tünetes beteg, és hányan szorulnak kórházi ellátásra. Ezen adatok nélkül a járvány várható hatása, lefolyása nem tervezhető, és az eddig felvázolt szcenáriók, amelyek tömeges, esetleg több százezres nagyságrendben vizionálnak megbetegedéseket itthon, csak a tippelés szintjén maradhatnak, és lehet, hogy felesleges kiadásokra sarkallják a döntéshozókat, akiknek a legrosszabbra kell felkészülniük. Ha figyelmen kívül hagyjuk azt az orvosi evidenciát, hogy a teljesen panaszmentes vírushordozó és a vírusban megbetegedett személy fogalmát összekeverjük, a számítások könnyen félrevezetőek lehetnek, tehát a fogalmakat pontosan meg kell határozni. Hasonlóan kell – szerintem – számolni az elhunytakat is. Ha egy idős, számos más alapbetegségben szenvedő személy még koronavírus-pozitív is lesz, viszont ezzel a fertőzéssel kapcsolatban nem alakulnak ki tünetek, akkor az elhalálozását nem lehet a vírus rovására írni. Az is kérdés például, hogy megvizsgálta-e valaki, hogy ezek az időskorú, vagy más súlyos betegségben szenvedők, fertőzöttek voltak-e a hagyományos influenzavírussal. Mert annak következtében egy szezonban igen sok, akár több ezer idős ember hal meg egyébként is.
Jól láthatóan a magyar kormány a legrosszabb forgatókönyvre készült fel, hiszen az olaszországi és a spanyolországi események március közepén erre adtak okot. Miért lenne érdemes más lehetőségeken is elgondolkozni?
Természetesen egyetlen hasonló világjárványt sem lehet könnyedén venni, de a járványügyi folyamatok megértéséhez és analizálásához pontos és széleskörű adatok szükségesek. Nem tudom, hogy végeztek-e ilyen, fent leírt számításokat, ezért érdemes lenne ennek is utánanézni. A legtöbb ilyen számítással az a baj, hogy „nincs megbeszélve a vírussal”, ami okozhat meglepetéseket. Szeretnék arra emlékeztetni, hogy a 12 évvel korábban felbukkant, SARS nevű, szintén koronavírus által okozott megbetegedés a jelenleginél sokkal fertőzőbb volt és 10%-a a fertőzötteknek meg is halt. A vírus csaknem minden országba eljutott – Magyarországra nem – és néhány megbetegedést okozott, majd hirtelen eltűnt és azóta sem izolálták. Világjárvány tehát nem alakult ki, nem tudjuk, hogy miért nem. Egy neves német infektológus, aki igazán ért a szakmájához, nyílt levelet intézett a német kancellárhoz, és mindezekben a kérdésekben élesebben fogalmazva fejtette ki az álláspontját. Pontosan azokat a problémákat emelte ki a különböző statisztikai számításokkal kapcsolatban, hogy ha alapvető orvosi definíciókat nem vesznek figyelembe, akkor a számítások nem sokat érnek. Egyetértek vele.
Professzor úr véleménye szerint miért nem várható már nálunk a járvány berobbanása?
Ebben csak reménykedhetünk, mert bármi megtörténhet, de ha ez a jelenség április végéig nem lesz észlelhető, akkor valószínűsíthető, hogy elmarad, mivel Spanyolországban és Olaszországban is ez a berobbanás viszonylag hamar bekövetkezett, ahogy egyébként ez a többi nyugati országban is történt. Ennek az okait pontosan nem tudjuk még. Lehet, hogy későn reagáltak, lehet, hogy valamilyen vírusmutáció történt, de elsősorban azt gondolom, hogy a „régi kommunista” országokban az oltási fegyelem betartása és az átoltottság mértéke a népesség immunhelyzetét megerősítette.
Állandó téma a tesztelés a sajtóban és a közösségi médiában is. A jelenlegi tesztelési lehetőségek mit tesznek lehetővé (elvégezhető tesztek mennyisége, fals negatív és fals pozitív tesztek aránya, hogyan kell értelmezni a tesztelési eredményeket, stb.)?
A vírus tesztelése vagy nem tesztelése sajnálatos módon politikai toposszá vált itthon. „Kormánypártinak” tekinthető az a vélemény, amely nem támogatja a tömeges, célzott szűréseket, miközben jelentős mennyiségű teszt érkezett Kínából, és „ellenzékinek” számít, ha valaki a tömeges, célzott szűréseket akarja bevezetni. Pedig a kérdés sokkal egyszerűbb: ha meg akarjuk tudni, hogy ki hordozza a vírust, akkor tesztelni kell, ha erre nem vagyunk kíváncsiak, akkor nem. Ennyi. A megfelelő számú teszt elvégzéséhez nyilván megfelelő eszközök (tesztek) kellenek, amelyek lehet, hogy nem álltak rendelkezésre a járvány elején, de mindenképpen fontosnak tartom a célzott vizsgálatok elvégzését, amikor erre lehetőség van. Csak remélni lehet, hogy egyszer a vakbélgyulladás megállapítása nem képezi majd politikai vita tárgyát. Ha kíváncsiak vagyunk arra, hogy melyik társadalmi csoportok (egészségügyiek, bolti eladók, rendőrök, stb.) a legjobban érintettek, ill. milyen arányban, meg kell vizsgálni. Ennek még most is lenne értelme, hogy tisztában legyünk azzal, melyik az a foglalkozási csoport, ahonnan nagyobb eséllyel történik meg a környezet újrafertőzése (pl. egészségügyiek).
Milyen következtetések és döntések következhetnek a különböző tesztelési metódusokból (például célcsoportok kiválasztása)?
A jelenlegi ismereteim szerint a gyorstesztek azt mutatják ki, hogy képződött-e ellenanyag a vírussal szemben, amely a fertőzést követően kb. 2 hét múlva alakul ki. Ez a teszt a tömeges szűrésre alkalmazható. A vírus nukleinsavának kimutatása magát a vírust mutatja ki. Mindkét esetben fontos annak ismerete, hogy vannak téves negatív és pozitív eredmények, aminek a kiküszöbölésén a gyártók dolgoznak, de semmilyen teszttől nem lehet elvárni a 100%-os eredményességet. A hatékonyságot növelni lehet a tesztek megismétlésétől. Ha a karanténba zárt beteget nem teszteljük, nem fogjuk észrevenni, hogy tünetmentes hordozó vagy nem, csak annyit, hogy nem lett beteg. Tudomásom szerint (a híradásokból) több, mint 3 millió tesztet rendeltek. Nyilvánvaló, hogy ha sok vizsgálatot végzünk – mivel sokszorosan több hordozó van, mint beteg –, több pozitív tesztet fogunk találni, de ez még (szerencsére) nem azt jelenti, hogy ezek betegek is lennének vagy később megbetegszenek.
Mi várható azokban az idősotthonokban, amelyekben megjelent a koronavírus?
Döntés kérdése és az elérhető tesztek mennyisége határozza meg, hogy mi is történjen. Szerintem célszerű a bentlakókat leszűrni, de csak a klinikai tünetekkel rendelkező, az intézetben nem ellátható idős embereket kell kórházba vinni. Mindez azt is jelenti, hogy pl. a Pesti úti, a híradásokban sokat szereplő intézmény kb. 200 lakóját, ha nem mutattak légúti tüneteket, nem volt igazán indokolt kórházba szállítani és igénybe venni a kapacitásokat (mint később ki is derült, ezt az intézmény fertőtlenítése tette szükségessé). Szerintem megfigyelni az intézetben is lehetett volna, de a fertőzöttek, vírushordozók nagy száma miatt az valószínűsíthető, hogy ez a fertőzés nem az elmúlt napokban alakult ki az intézményben. Természetesen a negatívak még megkaphatják, ha van további fertőző forrás.
Túl vagyunk a nehezén?
Pusztán szakmai alapon, mivel én is több évtizedet töltöttem a fertőző betegségek gyógyításával, járványokkal stb. és legalább tíz évet voltam „fejlődő” országokban (Afrika, Ázsia), úgy gondolom, hogy az olaszországihoz hasonló várt (elvárt?), tömeges megbetegedések nem fognak jelentkezni, mert azokat mostanra már észlelnénk. De persze a vírus még megtréfálhat minket. Persze bármilyen számítás vagy szcenárió jövendölése, és természetesen a rendszabályok bevezetésének eredményessége is csak utólag lesz majd érvényesen megítélhető. És mivel mindez nem volt megbeszélve a vírussal, csak remélni lehet, hogy a Gondviselés kegyes lesz hozzánk.
Vezető kép: MTI/Kálmándy Ferenc
Kása Judit
2021-01-20 at 09:25
Tisztelt Professzor Úr! Szeretnem kérni a véleményét. 1957-ben születtem, 32 éves koromban átestem egy nagyon súlyos kanyaró fertőzésen. A tüneteim szinte teljesen megegyeztek a mostani Covid-al. Kérdésem mivel 60+-os vagyok most oltassam magam vagy sem? Tisztelettel: Kása Judit
dr Csák Éva
2020-04-20 at 17:05
Kedves Professzor Úr, Fiatalabb korunkban voltál gyak, vezetőm. Most is büszke vagyok Rád, mert ugyanolyan lényegre törő és értelmes a cikked, mint ahogy oktattál Bennünket. Köszönöm szépen ezt a jó összefoglalódat.
Üdvözlettel :
Csák Éva
Prof. Dr. Ternák Gábor
2020-04-20 at 17:23
Kedves Éva, Nagyon köszönöm, hogy még emlékszel erre. Hol dolgozol most?
gesztenye
2020-04-19 at 19:03
https://indirekt.hu/cimlap/ezert-kezelik-mashogy-a-svedek-a-koronavirust/
Svédország nem jó példa… Nincs nyájimmunitás!
Gáspár Anette
2020-04-17 at 23:30
https://www.youtube.com/watch?v=1Ao9mrnn8P0
Gáspár Anette
2020-04-18 at 00:24
Neked itt nincs helyed.
Te, sajnos, beteg proli vagy, aki a pszichés betegségét
itt szeretné kiélni.
Egy ilyen alaknak a firkáit értelmes ember nem olvassa, átlépi, mint a
sétányon a kutyapiszkot.
Bogdányi Béla
2020-04-17 at 19:08
Az operatív törzs megkérdezhetne már egy statisztikust,hogy százezer lakosra jutó 1.65fő korona vírusos haláleset járvány vagy nem járvány.
Csámpás Marcsa
2020-04-18 at 00:22
Számold ezt át Gyurcsány/Vona valutába.
Zoltán Zoltán
2020-04-17 at 18:53
Ha a nyájimmunitás elérése a cél, akkor minek tesztelni?
Aromo a fékezhetetlen agyvelejű nyúl
2020-04-17 at 18:48
Ennyi vihológust egy rakáson!!!
Szakács Góbé Árpád
2020-04-17 at 18:40
Sok mindenről szó van a hozzászólásokban és a cikkben is. Többnyire mazsolázgatás.
Egyet hiányolok: Egy komplex, végre hajható intézkedési tervet, amihez a nevét adná, amiért a felelősséget is vállalná.
gyozo2018
2020-04-18 at 00:21
Még csak az kéne.
Van kormányunk, a legmagasabb szintű szakemberekkel teszi a dolgát.
azért, mert Burundiban agysebész, még nem mérvadó mindenben, amit hablatyol.
volt már ilyen….
tegyük helyre!
2020-04-18 at 01:24
A cipőjét se köthetnéd meg, kicsit nagyobb tisztelettel róla.
Ternák doktor a járványügyi szakemberek közül az egyik legjobb Magyarországon, olvass utána.
Amúgy pedig jobboldali, korábban a Fidesz pécsi polgármesterjelöltje volt.
(Ezt csak azért mondom, mert látom, hogy nálad a pártbekötés az egyetlen, ami számít.)
bl
2020-04-17 at 18:02
Ez jóhír, jó forgatókönyv. Adja Isten, hogy így legyen. Ettől függetlenül semmilyen védekezés nem volt hiábavaló, csak idő kérdése, hogy a tapasztalatokra újra szükség legyen. Van egy rossz forgatókönyv a fejemben, azt azért leírom. A volt szocialista országokban azért nem tudott eddig a vírus jobban elterjedni,mert ezek a társadalmaka a mai napig bezárkózóbbak, paranoidabbak. Itt sose azt kérdezzük, hogy mi van, haenm azt, hogy mi van mögötte. Ez az általános bizalmatlanság késleltette eddig a járványt (az intézkedéseken felül), ezért várni kell az örömmel. Mert hiába az általános teljesen jogos para, a hülyék itt vannak köztünk, s az ő tevékenységük előbb-utóbb láthatóvá válik. Sokkal lassabban de látható lesz, mondjuk minden 10. embert a hülyék közé sorolva 10-szeres időtáv kell az olasz viszonyok megismétlődéséhez. Azaz van teendő: kutatni kell ezen veszélyforrásokat és biztonságosan tesztelni kell a lakossággal közvetlen kapcsolatba kerülőket. Biztonságosan.
Toni
2020-04-17 at 15:02
Ha egy intenzívebb tesztelés összesített eredménye az eddiginél lényegesen több fertőzést mutatna ki akkor ahhoz viszonyítva a bekövetkezett halálesetek számát már nem is lenne annyira veszélyes ez a járvány.
Gáspár Anette
2020-04-17 at 14:20
“Csak remélni lehet, hogy egyszer a vakbélgyulladás megállapítása nem képezi majd politikai vita tárgyát.”
Ez is egy vélemény, de ez itt nem Burundi.
Világosan megmondta Müller Cecilia, hogy akinek panasza van, azonnal tesztelik.
Soha nem végeztek nyakra-főre kémiai vizsgálatokat, ha nem volt valamiféle panasza az embernek.
Csámpás Marcsa
2020-04-18 at 00:19
Te, belpesti proli ágens. A kutya nem foglalkozik
azzal, hogy te itt mit kaffogsz.
jobb-ágy
2020-04-17 at 12:32
Tisztelt dr úr már most(le) minősíti a kormány intézkedéseit, képzelhetjük mi lesz itt, ha majd már múlt időben beszélhetünk erről a dögvészről! Ebben a szűken 10 000 000 lélekszámú országban azonnal lesz 15 000 000 szakértő, és azok a károgásuk mellett mind miniszterelnök urunk fejét fogják követelni. Mi civilek majd akkor hirdessünk statáriumot egy pofán verés erejéig!
inter
2020-04-17 at 22:59
Isten óvja Magyarországot a hozzád hasonló “gondolkodóktól”, akik – mint régen a viceházmesterek – mindenkit megfedtek az elhajlásért.
Dr. Oláh Zoltán Sándor
2020-04-17 at 10:57
“téves negatív és pozitív eredmények, aminek a kiküszöbölésén a gyártók (?!) dolgoznak, de semmilyen teszttől nem lehet elvárni a 100%-os eredményességet.” – ez egy molekuláris biológus számára hajmeresztő csúsztatás csak egy orvos engedhet meg magának ilyen dilettáns megjegyzést. A nemzeti személyre szabott egészségügyben semileyen “gyártóra” sem lenne szabad beteget bízni, mert az nem érdekelt csak a gyártmányeladásban, és nem a felgyógyulásban. Az orvosképzést gyökeresen át kell alakítani, ha még valaha újranyitjuk egyetemeinket. http://nemzetepito-nepmozgalom.hu/nemzeti11-10-resz-nemzeti-tavoktatast-%f0%9f%93%ba/
Hesslerezredes
2020-04-17 at 11:15
Nem az orvosképzést kell feltétlenül átalakítani, hanem az ORVOSLÁS rendszerét. Önök most gyógyítanak, gyógyítgatnak, de nem MEGGYÓGYÍTANAK! Az összes gógyító intézményt magánkézbe kellene adni, míg az ezt finanszírozó TB-t természetesen közkézben tartani. És lehet jelentkezni, hogy MEG tetszenek GYÓGYÍTANI – kiváló eszközökkel és körülmények között. Utána lehet küldeni a számlát a TB-nek, aki minuciózus szőrözéssel leellenőrzi az Önök számlájának tételeit és ha csak egy fillér fölösleges költés is volt, akkor nuku pénz, durva esetben ki tetszenek lenni zárva a rendszerből, oszt’ mehetnek kapálni!! Én utálom az összes kórházat és ha mégis bekerülök, hát minél hamarább ki akarok onnan kerülni, Uram, engem a legrövidebb idő alatt gyógyítsanak meg, és ne pedig gyógyítgassanak, szar körülmények között (elvárom az egyágyas síkképernyős tévével felszerel kórtermet,a fene egye meg az összes nem ilyen helyet!!!). Érti már? Gyógyítson meg, b…a meg, vagy dobja el a diplomáját. Egyébként az ausztrál modellről deliráltm.
Szikora Judit
2020-04-17 at 12:22
Oláh úr nem orvos doktor, hanem molekuláris biológus.
Eszter M.N.
2020-04-17 at 11:22
Kedves Oláh Zoltán Doktor Úr!
A “gyártók dolgoznak rajta” mondat nem dilettáns mondat, szerintem a professzor arra gondolt, hogy a tesztek gyártói a minél specifikusabb kötőhellyel rendelkező antitesteket igyekeznek a termékeik számára kiszelektálni, hogy ne adjanak keresztreakciót a koronavírustól eltérő antigénekkel, így ne adjanak hamis pozitív eredményt.
A gyártók azon is dolgoznak, és ez nem kevés idő, hogy a koronavírus ÖSSZES SPECIFIKUS antigenitást mutató helyét felismerő antitesteket helyezzenek el a tesztkitjeikben, mert ha egyetlen Covid-19-kötőhely is felismeretlen marad az adott tesztkészlet antigénjeivel, akkor az meg hamis negatív eredményeket fog adni.
Ezért tartom tökéletesen helytállónak a professzor azon mondatát, hogy “a gyártók dolgoznak rajta”.
Kérem, gondolja meg a professzor kijelentését ebből a szemszögből, és akkor nem fogja butaságnak tartani!
Üdvözlettel:
Dr. Nagy Eszter
Eszter M.N.
2020-04-17 at 11:44
Utóirat Oláh Zoltán Doktor Úrnak:
ha azt is meggondoljuk, hogy a tesztkitbe való antitesteket valamilyen Covid-19-érzékeny állattal vagy sejttenyészettel elő kell állíttatni, az előallott antitesteket specificitás szerint szelektálni, majd a humán immunrendszerrel inkompatibilis, arra reagáló részeit a kiszelektált antitesteknek inaktiválni úgy, hogy közben a koronavírushoz való specifikus kötőhely ne sérüljön….
Ez, ha meggondoljuk, irdatlan nagy, hosszadalmas, sziszifuszi munka, ráadásul tévedni sem szabad benne!
Én, őszintén szólva csodálom, hogy máris vannak tesztek, és hogy azok, a rendelkezésre álló rövid előállítási határidő ellenére ELÉG specifikusak!
Az idővel a specificitás tovább fog nőni, meg fogja közelíteni a tökéleteset, de 100%-os specificitású tesztet egy betegség kimutatására még elméletben sem tudok elképzelni, az előbb okok miatt.
Az általam ismert tesztelési technológiák mindegyike STATISZTIKAI elveken működik az alanyok elemszámának többmilliárdos nagyságrendje (és hozzá még Ångströmnyi méretei) miatt.
Szép napot kíván Önnek:
Dr. Nagy Eszter
Sclerotic
2020-04-17 at 14:00
Kár időt pazarolni az ilyen “furcsa” nézeteket valló indivídiumra, mint az állítólagos Dr. Oláh…
Szikora Judit
2020-04-17 at 12:42
Lehet, hogy önnek hajmeresztó csúsztatásnak tűnik, de az orvostudományban a tesztek bizony nem száz százalékosak – mondom ezt én, a dilettáns gyakorló orvos. Ha bizony valaki fáradtan értékel mondjuk egy immunELFO-t, mert meg akarja mondani, hogy képződött-e több IgM vagy IgG a vizsgált alanyban, könnyen elnézheti határ esetekben azokat a vonalkákat. És máris van egy téves pozitív vagy negatív gyorsteszt eredmény COVID-ra.
De nem kívánok vitatkozni önnel sem az orvosképzésről, sem a COVID jelenlegi terápiájáról, hiszen: 1. A COVID-19-ban jelenleg minden antivirális terápia off-label indikációjú.2. A javasolt antivirális stratégiák in vitro adatokon és állatmodellek eredményein, kevés klinikai beszámolón, valamint az elérhető nemzetközi ajánlások expert konszenzusain alapulnak.3. Egyik terápiás stratégia sem szuperior klinikailag a másikhoz képest jelen tudásunk szerint.”
Kata58
2020-04-17 at 21:58
💯%.ban igaza van. Egyébként a mai ismertetőben is elhangzott, hogy sajnos most kezdődik a tömeges megbetegedés. Itt is sajnos lassan. Minden lépcsőházban van koronavirusos.kisbabától az idősökig.
Dr. Oláh Zoltán Sándor
2020-04-17 at 10:45
Dr. Ternák Gábor professzor szinte ismeretlen a nemzetközi szakirodalomban, és nincs molekuláris virológiai képzettsége közleményei alapján. Eddig a “Gondviselés” viszont valóban kegyes volt hozzánk, mert a “törzs” egyetlen jóslata sem jött be mégis túljutunk a nehezén. A vesztegzártól a járvány harangörbéje ellapult, de ez késlelteti a Barabási Albert László hálózatkutató által is emlegetett “nyájimmunitás” megszerzését, tehát a korházkiürítés is felesleges volt. A krónikus szövődményekkel kitetteket, idősothonok látogatását kellet volna csak védeni célzott szűréssel és kijárási korlátozással. A fitalok, ép testben ép lelkűek között pedig hagyni, hogy létrejőjjön a “legyengült” COVID-19 változat. Nemzeti 11/9. rész – Hogyan készült? A NEFELEJTS! – https://youtu.be/DQVOCQK_xhw
Nemzeti 11/8. rész Nemzetközi vírushiszti – https://www.youtube.com/watch?v=8gb4g8qdiKo&t=8s
Nemzeti11/01. koronavírus – https://youtu.be/zs83ZrXDtG4
Hesslerezredes
2020-04-17 at 11:07
Uram, méltatlan, hogy Ön a professzor személyét simfeli. Amit és ahogyan nyilatkozott, az olyan mértékig józan és logikus volt, hogy szerintem minden kicsit is gondolkodni képes laikus meg tudta érteni (még én is…:)))) Kérem, ne felejtse el azt az apróságot, hogy a mai orvostudomány közel minden eredménye és eredményessége más tudományok és szakmák eredményes munkájának köszönhető. Kezdve a mikrószkóppal, folytatva a röntgen-géppel, CT, MRI, vegyipar/vegyészet, biológia, fizika, matematika(!!!), űrkutatás (!!!). Önök orvosok “csak” alkalmazók – elismerem kb. úgy alkalmazók, mint egy kommandós,akinek kitűnő fegyvereket, védőeszközöket adnak a kezébe, de utána a HARC már az ő dolga. Nem becsülöm le Önöket, ne értsen félre, de tessék tisztelni az összes olyan embert akinek a munkáját Önök alkalmazzák. Én ideértem Önök közül azokat a kollégáikat is, akik “csak” a tapasztalataikat tudják megosztani. Ternák professzor úr is ezt tette és minden elismerésem Őneki.
Sclerotic
2020-04-17 at 13:51
Vajon mit gondoljunk az ilyen “nézetekről”…?
…”mert a “törzs” egyetlen jóslata sem jött be mégis túljutunk a nehezén. A vesztegzártól a járvány harangörbéje ellapult, de ez késlelteti a Barabási Albert László hálózatkutató által is emlegetett “nyájimmunitás” megszerzését, tehát a korházkiürítés is felesleges volt. A krónikus szövődményekkel kitetteket, idősothonok látogatását kellet volna csak védeni célzott szűréssel és kijárási korlátozással. A fitalok, ép testben ép lelkűek között pedig hagyni, hogy létrejőjjön a “legyengült” COVID-19 változat. “…
Bemásoltam a gramatikai hibákkal együtt. Netán egy olyan neoliberális “svédhülye” nézetei ezek?!
Hála a Jóistennek, a társadalom nagy része elutasítja ezeket a nézeteket!
Gacsályi József
2020-04-17 at 14:18
Dr. Ternák abban az időben gyógyított, amíg a kutatóprofesszor urak a laborokból megírták a dolgozataikat. Ezt el is mondja, ha Zoltán Sándor mester nem vette volna észre. Nem biztos, hogy a Faustus doktoroknak érdemesebb hinni, mint azoknak, akik közelről os láttak beteget
Gumibogyó
2020-04-17 at 14:27
Az az orvos aki egy másik orvost sárral dobál nyilvánosan nem orvos hanem egy senkiházi! Nem etikus sőt ízléstelen!
TEGYÜK HELYRE!
2020-04-17 at 22:56
Ne hazudozz Ternákról!
Egy rakás angol nyelvű publikációt tett közzé – a legkomolyabb kiadóknál -, itt a lista:
https://scholar.google.hu/scholar?hl=hu&as_sdt=0%2C5&q=gabor+ternak&btnG=&oq=gabor+tern
Utóirat: Akinek a nyájimmunitásról Barabási jut eszébe A. W. Hedrich helyett (mert a tudományban is csak a celebeket ismeri), az végképp ne emlegesse a szakirodalmat.
József
2020-04-18 at 21:38
Tisztelt Oláh Dr Ön ezek szerint nem ismeri Dr Ternák professzor Urat és életútját, Ön jobban tájékozódjon és utána nyilatkozzon ilyen butaságokat,
hiszen Nemzetközi Tekintély professzor Úr!!
gesztenye
2020-04-19 at 19:02
nincs nyájimmunitás, ezt a svédek kivételével mindenki elismeri
Ők még hazárdíroznak, csak a számok nem őket igazolják
https://indirekt.hu/cimlap/ezert-kezelik-mashogy-a-svedek-a-koronavirust/
Szikora Judit
2020-04-17 at 10:32
A mindenki számára hozzáférhető koronavirus.gov.hu oldalon megtalálja a Tájékoztatók menüpont alatt a Magyar Koronavírus kézikönyvet. Rákattintva
https://koronavirus.gov.hu/sites/default/files/sites/default/files/imce/magyar_koronavirus_kezikonyv.pdf
részletes tájékoztatót talál a terápiáról a 23.oldaltól. Igen, alkalmaznak chloroquint vagy hidroxy-chloroquint a terápiás protokoll szerint. Az összes további kérdésére ott a válasz.
Dr. Oláh Zoltán Sándor
2020-04-17 at 11:13
Elképesztő, a 23. oldalon ott a COVID-19-re eddig nem engedélyezett Kaletra® VAGY chloroquin és hidroxy-chloroquin – ez hogy lehetséges?
Szikora Judit
2020-04-17 at 11:42
Én is azt olvastam, hogy a lopinavir rutinszerű adása covidosoknak egyelőre nem javasolt.
https://akjournals.com/view/journals/650/161/17/650.161.issue-17.xml?ai=si&ui=2e2a&af=H
Szikora Judit
2020-04-17 at 12:07
Hát van némi ellentmondás, mert az előbb idézett Orvosi Hetilap számban az egyik cikkben még nem szerepel a rutinszerűen ajánlottak között, viszont a MAITT honlapján már igen.
“A mi Szakmai Kollégiumunk elsők között írta meg COVID-19 pozitív betegek ellátásával kapcsolatos irányelvét, amelyet hírlevél formájában is kiküldtünk, valamint a honlapunkon most is elérhető.”
(Ápr.15-i pdf dokumentum.)
Kinga
2020-04-17 at 09:27
Sajnálom, hogy a riportot készítő újságíró nem tette fel a kérdést a professzor úrnak, pedig talán nem lett volna érdektelen, azaz: mi a véleménye arról a malária elleni gyógyszerról, amit Mo. rendelkezésére bocsátott Kína? További kérdések: Miért nem hallunk semmit a gyógyszer felhasználásáról? Kik kaphatják meg, és a betegség milyen stádiumában adják, ha egyáltalán számolnak a gyógyszer eredményességével?
Szikora Judit
2020-04-17 at 10:34
Bocsánat, nem kattintottam a Válasz pontra, de a hozzászólásom természetesen önnek szólt, Kinga.
Szikora Judit
2020-04-17 at 10:40
Bocsánat, még valami. A malária elleni gyógyszert nem Kínából kapjuk, hanem Magyarország a nagyon nagy előállítója és exportőre az Alkaloida révén. Ha jól tudom, le is állították az exportot a hazai igények kielégítése végett. (Kína más gyógyszert ajánlott fel.)
Balazs
2020-04-19 at 08:09
Kivancsi vagyok bekovetkezik e a tömeges megbetegedés. Sajnos sok a felelőtlen ember. Nagyon sok idős embert látok maszk kesztyű nélkül járkálni az utcán naponta. A fiatalok meg csoportokban szintén maszk nélkül.
tooo
2020-04-17 at 10:46
Az nem az a gyógyszer. 400 ezer darab a Favipiravir, Avigon egy japán infuenza elleni gyógyszer 8 ez max 2 ezer főre elég) a malária elleni klorokinnak sok mellékhatása van és fontos az adagolás mértéke (nagy mennységben halálos lehet, de a kezelésben van haszna
Dr. Oláh Zoltán Sándor
2020-04-17 at 11:05
Brazíliában épp most állították le a klinikai vizsgálatát, mert a kontroll csoporthoz képest a maláriagyógyszer kezeltek között valósággal “aratott” a COVID-19 nem, hogy megmentette volna az életüket. Hát ezért nem hallunk semmit a Tiszavasváriban tonnaszámra zárolt hatóanyagról. Csak bízhatunk abban, hogy MO-on nem próbálkoznak újra a multik az ő “nagyszerű”, a maláriát és a pácienst is irtó szerükkel.
gyozo2018
2020-04-18 at 00:15
Na, már megint ide evett a fene, gender troll.
Ènaki
2020-04-18 at 17:53
Mindenki csak talàlgat. Tesz hozzà,vesz el belőle.Mindenről szò van,csak arròl.nincs hogyan kerūlt,kerūlhetett a vìrus a levegőbe? Az egèsz vilàgon megjelent, màr Afrikaban is.Magàtòl nem teremtődött az biztos.Az embereket foglalkoztatja.
Eszter M.N.
2020-04-17 at 11:09
Kedves Kinga!
Egyetértek Önnel, fontos lett volna feltenni a maláriagyógyszerre, a Chloroquinra vonatkozó kérdést!
Mindazonáltal nagyon jó cikk volt, megmutatta a koronavírus-helyzetet abból a szempontból, ahogyan azt a világ népességének legnagyobb része megéli.
Amennyire követhető a Chloroquinnal kapcsolatos helyzet, három dolgot lehet tudni róla:
1) ez a maláriagyógyszer kémcsői (in vitro) körülmények között teljesen le tudja állítani a vírus szaporodását
2) a legtöbbször olyan népességcsoportokban hatásos bizonyítottan (pl. Franciaországnak a volt észak-afrikai gyarmataira ingázó, marokkói, algériai, mauritániai eredetű lakossági csoportja), akik látens formában, pl. alacsony féreg(=plazmódium) számmal találkoznak a malária-fertőzéssel, vagy látensen hordozzák is azt, és ugyanilyen szubklinikai (= tüneteket nem okozó, orvosi ellátást nem igénylő) módon enyhén fertőzhetik is a környezetüket.
Ezért éppen az afrikai arabok által sűrűn lakott Dél-Franciaországban értek el brilliáns eredményeket ezzel a maláriagyógyszerrel
(“A koronavírus a legagresszívebb TÁRSBETEGSÉG, sokszor nem ő maga öl, hanem a meglévő, akár tünetmentesen hordozott betegséget növeli fel a végzetes mértékre”, mondta Prof. Merkely Béla, a Semmelweis Orv.Tud. Egyetem rektora. Ez a maláriára fokozottan igaz, hiszen ha a májban sikerrel kikelnek a plazmódiumok, a tüdőt is széjjelfurkálják, a tüdőereket eltömik.)
3) egy örömteli tény: Magyarország a világ egyik legnagyobb és legmegbízhatóbb Chloroquin-előállítója: már az “ántivilágban” a Tiszavasvári Alkaloidáé volt a világ egyik legkeresettebb, a hatást legjobban segítő vivőanyagokkal előállított Chloroquinja! Így azt nem kell külföldről beszereznünk, hanem bőségesen rendelkezésre áll, még másokat is segíthetünk vele, illetve eladhatjuk az azt megfizetni tudó rászorulóknak!
Szép napot kíván:
Eszter
jani
2020-04-19 at 21:53
http://pharmaonline.hu/gyogyszerek/cikk/covid_19_es_hidroxi_klorokin__gyerekcipoben_a_kutatasok
Ezt idehaza is előállitják. Delagil néven fut, az Alkaloida gyártja.