Pesti Srácok

Újabb 26 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottság

Újabb 26 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottság

2023 februárjában a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint 4 millió 691 ezer fő dolgozott, azaz 26 ezerrel több, mint egy évvel korábban. Mindez azt jelenti, hogy továbbra is 4,7 millió közeli szinten van a foglalkoztatottság - állapította meg a legfrissebb adatokat kommentálva pénteki közleményében a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM).

A KSH adatai szerint a munkanélküliek száma 195,8 ezer főt ért el, azaz a munkanélküliek aránya 4 százalékot tett ki. Ez továbbra is rendkívül kedvező, az uniós munkanélküliségi ráta ennél másfélszer magasabb. A foglalkoztatás és a munkanélküliség együttes növekedése a munkaerő-állomány aktivitásának növekedését jelenti, azaz egyre többen jelennek meg a munkaerőpiacon olyanok, akik korábban nem voltak láthatók a regiszterekben - fűzték hozzá.

A GFM hangsúlyozza: a kormány célja, hogy a háború és szankciók sújtotta gazdasági helyzetben is megvédje a teljes foglalkoztatottságot, kivédje a recessziót és év végéig egyszámjegyűre csökkentse az inflációt. Ennek érdekében már 20 intézkedést fogadott el a kormány. Olyan programok segítik a gazdaságot és a vállalkozásokat, mint a Széchenyi Kártya Program, a Gyármentő Program, az energiaintenzív vállalkozások támogatása vagy éppen a Baross Gábor Hitelprogram, amelynek 700 milliárdos keretét 1000 milliárd forintra emelte a kormány, tekintettel arra, hogy a vállalkozások kevesebb mint egy hónap alatt kimerítették az eredeti keretet.

Az adatok rávilágítanak, hogy az intézkedések működnek, megvédik a teljes foglalkoztatottságot, sőt a kormányzati intézkedések az új munkahelyek létrejöttét is elősegítik - írta közleményében a Gazdaságfejlesztési Minisztérium.

PestiSracok facebook image

Forrás, fotó: MTI

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.