Újabb hét év fegyházat kapott Vizoviczki László

Ismét hét év fegyházbüntetést szabott ki csütörtökön a Fővárosi Törvényszék Vizoviczki Lászlóra. A bíróság megállapítása szerint az egykori vendéglátós nagyvállalkozó bűnszervezetet hozott létre, amellyel a különféle hatóságok illetékeseit is behálózta annak érdekében, hogy üzletei zavartalanul működhessenek, üzleti vetélytársai pedig ellehetetlenüljenek. A részben zárt tárgyaláson kihirdetett verdikt nyolc vádlottat érintett: ők korábban beismerték bűnösségüket, ezért komoly kedvezményekben részesültek. Vizoviczki is közöttük volt, az ő esetében a bűnszervezet létrehozása miatt ezeket nem lehetett alkalmazni, sőt, a büntetése időtartamára sem kaphat semmilyen kedvezményt; védője enyhítésért jelentett be fellebbezést. Ugyancsak csütörtöki hír, hogy a rendőrségi korrupciós botrány egyik kulcsfigurája, az NNI Szervezett Bűnözés Elleni Főosztály volt vezetője, Gulyás Imre letartóztatását meghosszabbította a bíróság a szökés-elrejtőzés veszélyére hivatkozva. A nyomozati adatok alapján a korábban szabadlábon védekező Gulyást azért vették őrizetbe júniusban, mert a gyanú szerint családjával együtt külföldre akart szökni.

Hét éves fegyházbüntetéssel sújtotta csütörtökön a Fővárosi Törvényszék Vizoviczki Lászlót a 2012-ben kirobbant, rendőrségi korrupciós botrány ügyeként emlegetett eljárásban. Az éjszakai élet egykori urát egyebek mellett többrendbeli, folytatólagosan elkövetett hivatali vesztegetés, minősített adatokkal visszaélés és más bűncselekmények miatt marasztalta el a bíróság, amely a büntetésével megegyező időre a közügyektől is eltiltotta a vádlottat, emellett száznyolcmillió forint pénzbírság megfizetésére is kötelezte az egykori nagyvállalkozót. A Fővárosi Törvényszék úgynevezett részítéletet hozott a büntetőeljárásban: ez azt jelenti, hogy a huszonkét vádlottból nyolcan vállalkoztak a bűnösségük beismerésére és részletes vallomást tettek. Erre az új büntetőeljárási törvény ad lehetőséget, az ügyészség pedig ezért cserébe rövidebb idejű, felfüggesztett szabadságvesztés kiszabására tett indítványt. Ezzel a bíróság is egyetértett, és öt terhelt esetében felfüggesztett börtönbüntetést alkalmazott, ketten pedig pénzbüntetést kaptak, többekkel szemben vagyonelkobzást is alkalmaztak. A megállapodásban maga Vizoviczki László is részt vett, esetében azonban nem alkalmazhatták a kedvezményeket, mert a bíróság megállapítása szerint bűnszervezetet hozott létre, ami azt is jelenti, hogy a hét éves büntetését teljes egészében ki kell töltenie. A többi tizennégy vádlott esetében a büntetőper a bizonyítási eljárással folytatódik, ők azonban már öttől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel számolhatnak később.

Vizoviczki bűnszervezete behálózta a hatóságokat is

A vád szerint Vizoviczki László a kilencvenes évek végétől olyan bűnszervezetet hozott létre, amelyben magas beosztású rendőröket, tűzoltókat és más hatósági dolgozókat vesztegetett meg annak érdekében, hogy az általa üzemeltetett vendéglők személyzete előre értesüljön a különféle hatósági ellenőrzésekről, így előre fel tudjanak készülni a razziákra. A több, mint egy évtizedig olajozottan működő szervezet tevékenysége arra is kiterjedt, hogy Vizoviczki üzleti vetélytársait rendszeresen vegzálják a korrupcióban érdekelt illetékesek. Közöttük van a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) két egykori, magas beosztású rendőrtisztje is, akiknek épp az lett volna a feladatuk, hogy a szervezett bűnözés hasonló megnyilvánulásai ellen lépjenek fel; a vádlottak az ügyészség tájékoztatása szerint havonta több millió forintos apanázst kaptak Vizoviczkitől. A csütörtökön elítélt terheltek között van egy volt tűzoltótiszt, illetve a debreceni önkormányzat egykori köztisztviselője is; a többiek általában közvetítői szerepet töltöttek be a vesztegetési pénzek elosztásakor.

Zárt tárgyaláson indokolta meg döntését a bíróság

A nyolc éve kirobbant botrány ügyében hat esztendeje emeltek vádat, a büntetőper Debrecenbe került, az eljárást a számos minősített adat miatt zártan tárgyalták, így hivatalosan sokáig semmit nem lehetett tudni az elhangzottakról. Az ügyet tárgyaló bíró időközben tartósan megbetegedett, az akták így kerültek át a Fővárosi Törvényszékre, a büntetőeljárási törvény említett módosítása pedig lehetővé tette az eljárás meggyorsítását. A csütörtöki ítélethirdetés a nyilvánosság szempontjából mérföldkőnek tekinthető, mivel a verdikt után a vádat képviselő Központi Nyomozó Főügyészség főügyészségi katonai ügyésze foglalta össze a történteket a sajtó képviselői számára. Fejes Erik elmondta, hogy 1999 novembere és 2012 májusa között követték el a vádlottak a bűncselekményeket; közöttük szerepel hét volt rendőrtiszt, illetve főtiszt, volt tűzoltó százados, pénzügyőr főhadnagy, egy önkormányzati köztisztviselő és egy közegészségügyi felügyelő. A csütörtöki részítélet mások mellett a volt tűzoltót és a volt debreceni önkormányzati köztisztviselőt érinti. A minősített adatokról a százados elmondta: olyan eljárásokról van szó, amelyek nyilvánosságra kerülése még mindig veszélyt jelenthet. Hozzátette: a vádemelés előtt megkeresték az ügyben a titokgazda szervezeteket, amelyek felülvizsgálták az adatok titkosságát és továbbra is fenntartották azt. A Fővárosi Törvényszék csütörtöki határozatának csak a rendelkező része volt nyilvános, az indokolást már zárt tárgyaláson ismertette a bíróság.

Börtönben marad a szökni próbáló egykori főrendőr

Mint arról korábban beszámoltunk, az illetékesek korábban két részre bontották a büntetőügyet a vizsgálat megkönnyítése érdekében; a másik, a költségvetési csalás miatt indított büntetőperben Vizoviczki Lászlót a csütörtöki verdikthez hasonlóan ugyancsak hét éves szabadságvesztéssel sújtotta a Fővárosi Törvényszék, amelyet később a fellebbezések után a Kúria is helybenhagyott. Vizoviczki jelenleg ebben a korábbi ügyben kiszabott büntetését tölti, és nem jelent meg a csütörtöki ítélethirdetésen, amelyen védője enyhítésért nyújtott be fellebbezést. Ugyancsak csütörtöki hír, hogy a rendőrségi korrupciós botrány egyik kulcsfigurája, az NNI Szervezett Bűnözés Elleni Főosztály volt vezetője, Gulyás Imre letartóztatását meghosszabbította a bíróság a szökés-elrejtőzés veszélyére hivatkozva. A nyomozati adatok alapján a korábban szabadlábon védekező Gulyást azért vették őrizetbe júniusban, mert a gyanú szerint családjával együtt külföldre akart szökni.

Forrás: PS/MTI; Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu