Újabb óvatos lépés a megbékélés felé? – Hét év után újra összeült az ukrán-magyar kisebbségi vegyesbizottság

Óvatos reménykedésre adhat okot, hogy idén júliusban, hét év kihagyás után ismét összeült a Nemzeti Kisebbségek Jogainak Biztosításával Foglalkozó Magyar–Ukrán Kisebbségi Vegyes Bizottság. A tanácskozás a régóta várt ukrán-magyar csúcstalálkozót hivatott előkészíteni, amelytől azt várja a hazai és kárpátaljai magyar közvélemény, hogy újraírja az elmúlt években elmérgesedett, a kisebbségi magyarok jogainak sárba tiprását eredményező helyzetet, amelyre válaszul Magyarország jelenleg diplomáciai szinten akadályozza Ukrajna NATO- és EU-csatlakozását.

Ahogy korábban arról beszámoltunk, Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter májusi látogatását követően újra felcsillant a remény, hogy rendeződjenek az évek óta terhelt ukrán-magyar kapcsolatok. Ukrajnában 2014-ben indult el egy látványos, a kárpátaljai magyarságot pellengérre állító médiakampány, amelyet aztán olyan törvénymódosításokkal tetézett a Petro Porosenko-féle korábbi ukrán vezetés, amelyekkel lényegében felszámolták a kisebbségi nyelven történő oktatáshoz és nyelvhasználathoz fűződö kisebbségi jogokat. Volodimir Zelenszkij megválasztásától a hazai és kárpátaljai közvélemény is azt remélte, hogy az elmérgesedő viszonyt felülírhatják az ukrán politikában bekövetkező változások. Zelenszkij eddigi, ellentmondásoktól sem mentes kormányzásában új elemként jelent meg a magyar miniszterelnökkel való találkozásának szándéka, és hivatalos meghívóját követően, hét év után két kormányközi vegyesbizottság is összeült, így július 14-én a kisebbségi magyarág számára talán leginkább fontos Nemzeti Kisebbségek Jogainak Biztosításával Foglalkozó Magyar–Ukrán Kisebbségi Vegyes Bizottság is.

Az ukrán-magyar viszony megromlásának rövid kronológiája:

• Petro Porosenko korábbi ukrán elnök 2017 szeptemberében írja alá a nagy felháborodást kiváltó oktatási törvényt, amely jelentősen korlátozza a kárpátaljai magyarság anyanyelvű oktátáshoz való jogát.
• 2017 októberében a Velencei Bizottság jelentésben marasztalta el Ukrajnát az oktatási törvény miatt, a kijevi nacionalista vezetés ugyanakkor azt kommunikálta, hogy a Bizottság lényegében nekik adott igazat.
• A magyar diplomácia válaszlépésként 2018 januárjában bejelentette, hogy Magyarország mindaddig gátolni fogja Ukrajna NATO- és EU-csatlakozási tárgyalásait, ameddig a kárpátaljai magyarság kisebbségi jogait nem állítják helyre maradéktalanul.
• A 2019 áprilisi ukrán elnökválasztás elé nagy reményeket fűzött a magyar közösség, Porosenko távozásától és Volodimir Zelenszkij megválasztásától a hazai és kárpátaljai közvélemény is az ukrán-magyar viszony rendezését várta.
• Porosenko távozása előtti utolsó húzásával még 2019 áprilisában áterőltette az új ukrán nyelvtörtényt, amely az oktatási törvény jogtipró változtatásait újabb, a kisebbségi magyarság szerzett jogainak csonkításával tetézte.
• Magyarország gesztusértékű lépéseként Áder János köztársasági elnök részt vett Zelenszkij beiktatásán, és budapesti látogatásra hívta meg az új ukrán elnököt. Zelenszkij beiktatását követően ígéretet tett arra, hogy felülvizsgálja a nyelvtörvényt.
• 2020 februárjában Zelenszkij is megszavazta az új ukrán oktatási törvényt, ezzel törvényi szinten lényegében teljessé váltak Ukrajna homogenizációs törekvései.
• Zelenszkij idén májusban, egy évvel Áder János meghívását követően egy interjúban beszélt arról, hogy kész találkozni a magyar miniszterelnökkel és rendezni a két ország közötti vitás kérdéseket.
• Május végén Budapestre látogatott Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter – hivatalos útjai sorában elsőként –, ahol tolmácsolta Zelenszkij hivatalos meghívását Orbán Viktornak Kijevbe.
• Júniusban Szijjártó Péter és Dmitro Kuleba részvételével hét év után először ült össze a gazdasági együttműködéssel foglalkozó ukrán-magyar kormányközi vegyesbizottság.
• Júliusban, szintén hét év után először összeült a Nemzeti Kisebbségek Jogainak Biztosításával Foglalkozó Magyar–Ukrán Kisebbségi Vegyes Bizottság is.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter fogadja hivatalában Dmitro Kuleba ukrán külügyminisztert. Fotó: Kovács Tamás/MTI

Hídszerepben a kárpátaljai magyarok

A hét év után először összeülő Nemzeti Kisebbségek Jogainak Biztosításával Foglalkozó Magyar–Ukrán Kisebbségi Vegyes Bizottság tanácskozásán magyar részről Kalmár Ferenc, a Külgazdasági és Külügyminisztérium Magyarország szomszédságpolitikájának fejlesztéséért felelős miniszteri biztosa, ukrán részről Szvitlana Fomenko, Ukrajna Kulturális és Információs Politika Minisztériuma miniszterhelyettese vett részt. A találkozó célja elsősorban a két ország külügyminiszterei által bejelentett – júliusra tervezett – miniszterelnöki csúcsatlálkozó előkészítése volt, ahol terítékre kerülhettek azok a problémák, amelyek a két ország között elmérgesedő viszonyt megalapozták. A közlemény szerint a tanácskozó felek “kifejezték elkötelezettségüket a Bizottság munkájának újraindításával kapcsolatban, és további konkrét lépésekről állapodtak meg a következő ülés megszervezése céljából, amelyre a váltott helyszínek elvének betartásával Ukrajnában kell, hogy sor kerüljön”. Hangsúlyozták továbbá közös szándékukat a magyar kisebbség jogainak Ukrajnában és az ukrán kisebbség jogainak Magyarországon való biztosításához, hangsúlyozva

azt a fontos hídszerepet, amelyet a kisebbségek betöltenek a magyar–ukrán kapcsolatok megerősítésében és továbbfejlesztésében.

Ez az új retorika, amelyet már Zelenszkij és Kuleba is hangsúlyozott, és azt tükrözi, hogy legalábbis a szavak szintjén a jelenlegi ukrán vezetés értékként, és nem a szeparatizmus melegágyaként tekint a kárpátaljai magyarokra. A közleményben azt is hangsúlyozták, hogy

a kisebbségi jogok védelme és biztosítása terén tett lépéseiknek összhangban kell lenniük a vállalt nemzetközi kötelezettségeikkel, illetve a Magyarország és Ukrajna közötti Alapszerződéssel.

Mint korábban arra utaltunk, ez az a terület, ahol a korábbi nacionalista ukrán vezetés teljes kihátrálása volt tapasztalható. Mint Kalmár Ferenc egy portálunknak adott korábbi interjújában utalt is rá, a kétoldalú, bilaterális nemzetközi szerződések azért problematikusak, mivel az erősebb, vagy előnyben lévő országok jellemzően rányomják akaratukat a gyengébb pozícióban lévő szerződő félre, így könnyen egyoldalúvá válnak ezek a megállapodások. A miniszteri biztos megjegyezte: a multilaterális, azaz több ország által aláírt szerződések nagyobb biztonságot jelentenek, könnyebben betarthatóak, és ez azt is jelentené, hogy Ukrajna EU-csatlakozása esetén egy jól kidolgozott, az őshonos kisebbségek védelmét szolgáló szabályozás alól már Kijev sem tudna minden felelősségrevonás nélkül kihátrálni.

Vezetőkép: MTI (a kép illusztráció)