Pesti Srácok

Újabb provokációra készülnek a román szélsőségesek az úzvölgyi temetőnél

Újabb provokációra készülnek a román szélsőségesek az úzvölgyi temetőnél

Sajtóértesülések szerint a román szélsőségesek továbbra sem hagynak ki egyetlen jó alkalmat sem arra, hogy gerjesszék a román-magyar konfliktust: most ismét az úzvölgyi osztrák-magyar katonatemetőben akarnak provokálni. A szélsőségesek által meghirdetett események tiltott rendezvénynek számítanak.

Mint ismert, 2019 júniusában dulakodásig fajult a helyzet, amikor a Bákó megyei Dormánfalva önkormányzata által önkényesen a temetőbe kihelyezett, az állítólag oda eltemetett román katonáknak emléket állító keresztek avatására érkező románok megrohamozták a temetőt békésen, élőlánccal védő magyarok sorfalát. Az akkori megmozdulás szervezői, Mihai Târnoveanu, a Nép Útja (Calea neamului) egyesület vezetője és George Simion, aki azóta a szélsőséges Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnökévé és parlamenti képviselőjévé vált, csütörtök délután 5 órára, a román hősök emléknapjára hívja a temetőbe híveit – írja a Főtér.ro.

Târnoveanu videót is közzé tett közösségi oldalán, amelyben arról beszél, hogy „a temetőben román hősök nyugszanak, ám a Hargita megyei önkormányzat 1990 után elmagyarosította a sírkertet”. Azt is felidézi, hogy alapfokú bírósági ítélet is született, amely törvénytelen építménnyé minősítette a románok által a temetőben felállított kereszteket. Egy másik Facebook-bejegyzésében George Simion is a temetőbe hívja a román szélsőségeseket. Simion csupán ennyit írt:

PestiSracok facebook image

A Főtér.ro ugyanakkor felhívja arra a figyelmet, hogy az első világháborúban elesett román katonák nem az úzvölgyi, hanem a kománfalvi temetőben nyugszanak. Árus Zsolt a Székely Figyelő Alapítvány nevében erre Târnoveanuét is emlékeztette a nagy nyilvánosság előtt. Árus blogjában arról írt: „bár Târnoveanu is nagyon jól tudja, hogy a román katonák Kománfalván nyugszanak, most mégis levelet írt neki, amelyben erre ismét emlékeztette”. Emellett arra is kitért a nyílt levélben, hogy a temető Csíkszentmárton területén és tulajdonában van, ezért bármit akarna ott szervezni, azt előzetesen be kell jelentenie az ottani polgármesternek, illetve a Hargita megyei csendőrségnek. Ezek alapján Târnoveanuét felkérték arra, hogy a megemlékezést szervezze a kománfalvi temetőben. Végezetül pedig felhívták a figyelmét arra, „hogyha nem így tesz és híveivel az úzvölgyi temetőbe megy, az a vonatkozó törvény 9. cikkelye értelmében tiltott rendezvénynek számít, és mint olyan, jogi következményei lesznek” – olvasható a cikkben.

Forrás: Főtér.ro; Fotó: MTI/Veres Nándor

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.