Pesti Srácok

Újabb tízmilliárd forintra pályázhatnak a falvak

Újabb tízmilliárd forintra pályázhatnak a falvak

A néhány napja meghirdetett újabb pályázati körben tízmilliárd forint keretösszegre jelentkezhetnek a kistelepülési önkormányzatok saját tulajdonú épületeik felújítására, eszközök beszerzésére - közölte a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos csütörtökön a Zala vármegyei Sárhidán.

Gyopáros Alpár a Magyar Falu Programban megvalósult helybeli fejlesztések megismerését követően beszélt arról, hogy idén három korábbi pályázati körben juthattak már forrásokhoz a kistelepülések. Első körben a kisboltok rezsitámogatására biztosítottak nyolcmilliárd forintot, a második kiírás révén önkormányzati fenntartású utak, járdák építésére, felújítására nyertek ötmilliárdot, nemrég pedig kihirdették a falusi civil szervezetek támogatására biztosított hárommilliárd forintos pályázat nyerteseit - ismertette az államtitkár.

Kifejtette: jövőre is folytatódik a falusi csok, sőt 50 százalékkal emelkedik az igényelhető összeg. Folyamatosak a falusi útalap beruházásai is - amelyek keretében négy-öt számjegyű utak újulnak meg -, ennek jóvoltából négy év alatt 4000 kilométernyi útszakasz korszerűsítése készült el. A Magyar falu program elsődleges kedvezményezettjei az olyan aprófalvas vármegyék, mint Zala, ahol már láthatóak a fejlesztések eredményei. Megújulnak a járdák, az utak, az intézmények, a falusi csoknak köszönhetően pedig a magánporták is - jegyezte meg Gyopáros Alpár.

Hozzátette, hogy ma már gyorsan elkelnek a falusi ingatlanok, mert szívesen költöznek ki az emberek vagy maradnak helyben. Ez a lényege is a programnak, hogy javítsák a falvakban élők életminőségét, illetve elérjék azt a demográfiai fordulatot, ami már látszik: a kistelepülések több mint felén növekszik a népességszám. A kormánybiztos úgy fogalmazott: a komplex program elsődleges kedvezményezettjei az önkormányzatok, hiszen azok biztosítják a közszolgáltatásokat, intézményeket, amelyek közvetlenül befolyásolják az emberek életminőségét.

PestiSracok facebook image

Zala vármegyében a Magyar Falu Program indulása óta eltelt négy évben már több mint 40 milliárd forint támogatást nyertek el. Sárhidának ez idő alatt 136 millió forint pályázati forrás jutott - mondta el Gyopáros Alpár. Vigh László országgyűlési képviselő (Fidesz-KDNP) felidézte, hogy Zalában 258 település található, amelyből tíz város. Népszerűvé váltak a falvak, ma már szinte nincsenek eladó ingatlanok vagy építési telkek, ez is bizonyítja, hogy sikerprogram a falvak fejlesztési támogatása.

Zsálek-Nagy Marianna polgármester (független) úgy fogalmazott, a 760 lelkes településnek volt honnan hová fejlődnie, az épületek, eszközök állapota mind korszerűsítést igényelt. Önerőből nem lett volna mindezekre lehetőségük, de a Magyar Falu Program előfinanszírozásának és száz százalékos támogatásának köszönhetően tudtak számos beruházásra pályázni.

(MTI / Kiemelt kép: MTI/Hegedüs Róbert)

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.