Újra napirendre kerül-e a Transz-atlanti Szabadkereskedelmi Megállapodás ügye?

2015-ben már úgy tűnt, hogy az Európai Unió és az Egyesült Államok az év végén ratifikálja a Transz-atlanti Szabad Kereskedelmi és Beruházási Megállapodásnak nevezett egyezményt, ismertebb nevén a TTIP-t. Ez a kétoldalú aktus egyelőre elmaradt, de elképzelhető, hogy a tárgyalások 2016-ban újrakezdődnek, sőt sor kerülhet a megállapodás létrejöttére is.

Az európai közvélemény és a tagállamok egyaránt jelentős aggályokat fogalmaznak meg a szabad kereskedelmi társulás által esetleg eltörlésre kerülő jogi akadályok miatt, előre jelezve, hogy a belső piacok védelme fokozott nehézségekbe ütközhet és fogyasztóvédelmi szempontból is aggályos lehet, hogy eddig csak az Egyesült Államokban elfogadott sztenderdek (például génmódosított vagy túlzott mértékben vegyszerezett élelmiszerek) az európai piacon is megjelenhetnek. Az aggályok jelentős része az államok és a befektetők közötti jogviták és konfliktusok elbírálására alkalmazott –úgynevezett ISDS eljárás – jogi kereteire irányul, mely jelentős mértékben korlátozná a tagállamokat abban, hogy belső piacaikat, fogyasztóikat és vállalkozásaikat megvédjék a szabad kereskedelmi társulás várható hatásaitól

Kecskés-Andrást, a PTE jogi karának tanszékvezető egyetemi docensét kérdeztük a TTIP várható kilátásairól.

Milyen hatásai lehetnek a szabad kereskedelmi megállapodásnak Európában?

A TTIP megnyitná egymás előtt az Egyesült Államok és Európa piacait, melynek fontos része, hogy egységes jogi szabályozásra lenne szükség. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy eltűnnének azok a jogszabályok által nyújtott garanciák, melyek e pillanatban lehetővé teszik, hogy az európai piacokat vámokkal védje az Unió a külső termelőktől és szolgáltatóktól, valamint hogy megakadályozza azon technológiák beáramlását, melyet az európai fogyasztókra nézve károsnak vél.

Ez azt jelenti, hogy az államok mozgástere is csökkenne a belső piacok, fogyasztók és vállalkozások védelme tekintetében?

Jelentős mértékben csökkenne, hiszen a társaságok, melyek úgy gondolják, hogy profitjuktól amiatt estek el, mert az európai tagállamok a TTIP-vel ellentétes tartalmú jogszabályokat alkottak, pert indíthatnak és ennek kimenetel komoly kártérítési összeg megfizettetése lehet.

Miért olyan aggályos az erre irányuló ISDS eljárás?

Az ISDS eljárás lényege, hogy a befektetők és az államok közötti jogvitákat rendezze választottbírósági úton. A gazdasági életben ez egyébként is lehetséges, azonban a szabad kereskedelmi megállapodás nemzetközi keretei rögzítenék az eljárás alkalmazásának kötelezettségét, melytől így már nem is lehetne eltérni, szemben a hagyományos üzleti életben felmerülő jogviták esetével, ahol ez viszonylag könnyen lehetséges. Érzékelve a merev ellenállást, az EU egy új eljárást dolgozott ki, Befektetővédelmi Bírósági Rendszer néven, ennek keretei azonban szintén nagyon hasonlóak az aggodalmak övezte ISDS eljárás kereteihez.

Mi a különbség az EU és az Egyesült Államok fogyasztóvédelmi jogpolitikája között?

Az Európai Unióban szigorúbb fogyasztóvédelmi szabályok vannak hatályban, mert itt a termékek piacra bocsátása előtt kell igazolni, hogy azok a fogyasztókra nem veszélyesek. Ezzel ellentétben az Egyesült Államokban csak akkor lehet megtiltani egy termék piaci bevezetését (vagy piacon tartását), ha kétséget kizáróan bizonyítható, hogy az káros a fogyasztókra nézve. A két ellentétes megközelítés feloldása a szabad kereskedelmi társulás rendszerében gyakorlatilag azt jelentené, hogy Európában meg kellene szüntetni ezeket az akadályokat. Ami azonban a kereskedelem szempontjából akadályt jelenthet, az a fogyasztók szempontjából védelmet és garanciákat. Ettől eshetnének el az Unió polgárai.

Magyarországra nézve milyen hatásai lehetnek a megállapodás aláírásának?

Magyarország potenciális előnye az lehetne, hogy fokozódhatna az Egyesült Államokba irányuló export-tevékenységünk. Mivel azonban ennek volumene meglehetősen alacsony, ezért nem biztos, hogy ez hosszú távon kompenzálná az esetleges belső és európai piacvesztést. Nem tűnik reálisnak, hogy Európai Uniós szándék esetén Magyarország vagy akár a kelet-közép európai régió megakadályozhatja, hogy ez megállapodás létrejöhessen. Emiatt fontos, hogy tájékoztatás, célirányos képzés és oktatás útján felkészítsük saját piacainkat, vállalkozásainkat és fogyasztóinkat a várható hatásokra.

pestisrácok.hu

Fotó:pestisrácok.hu