Pesti Srácok

Ukrajna a hágai törvényszéket kéri, hogy kötelezze Oroszországot a Krími híd lebontására

Ukrajna a hágai törvényszéket kéri, hogy kötelezze Oroszországot a Krími híd lebontására

Ukrajna felszólította pénteken a hágai székhelyű Állandó Választottbíróságot (PCA), amely az ENSZ tengerészeti egyezményének Oroszország általi megsértésének ügyét vizsgálja, hogy kötelezze az Oroszországi Föderációt a jogellenesen felépített Kercsi (Krími) híd lebontására.

Ezt az Ukrinform jelentése szerint Ukrajna képviselőjeként Okszana Zolotarjova, az ukrán külügyminisztérium jogi osztályának vezetője mondta Ukrajnának, mint a Fekete- és Azovi-tenger, valamint a Kercsi-szoros partmenti államának jogairól szóló hágai eljárás szóbeli meghallgatásán megtartott záróbeszédében.

-érvelt a tisztségviselő, aki szerint a híd szétszerelése az egyetlen módja annak, hogy helyreállítsák az átjárást minden olyan ország hajói számára, amelyek korábban használták, illetve a jövőben is használni akarják a szorost.

PestiSracok facebook image

-mondta. Zolotarjova szerint Oroszországot emellett kötelezni kell annak szavatolására, hogy nem ismétli meg a jogsértéseket a jövőben sem.

-hangsúlyozta az ukrán jogi képviselő. Szavai szerint Oroszországot arra is kötelezni kell, hogy tegyen intézkedéseket az az általa okozott környezeti károk felszámolására.

Ukrajna 2016 szeptemberében választottbírósági eljárást kezdeményezett Oroszország ellen, hogy megvédje jogait mint part menti állam a Fekete- és az Azovi-tengeren, valamint a Kercsi-szorosban - emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda hírportál. 2020 februárjában a hágai választottbíróság megerősítette joghatóságát Ukrajna követelésének elbírálására, de csak az Azovi-tenger és a Kercsi-szoros egy részének, valamint az ottani természeti erőforrások eltulajdonításának kérdésében. A peres eljárás 2024. szeptember 23-án Hágában kezdődött. Az ügy részeként hívta fel Ukrajna a figyelmet a Krími híd jogellenes létezésére, és arra kéri a törvényszéket, hogy a tengerjogi egyezményban foglaltak alapján vonja felelősségre Oroszországot.

Forrás/fotó: MTI

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.