A felületes olvasó vagy nem érti, hogy hogyan dönthet úgy egy háborúban álló ország, hogy megszünteti a sorkötelezettséget, vagy előveszi a hurráoptimista hozzáállást, és bizonygatni kezdi, hogy “lám, Kijev máris megnyeri a háborút, hiszen már nem is toboroznak új katonákat”. A probléma azonban a sorok között rejtezik, mint mindig: a hadkötelezettség ugyanis nem szűnik meg, sőt kiterjesztik, mi vár tehát azokra, akik soha nem voltak katonák, de most mégis begyűjtik őket a hadkiegészítő bátor martalócai?
A sorkötelezettség nem egyenlő a hadkötelezettséggel. Előbbi ugyanis azt jelenti, hogy bizonyos korcsoportban mindenkinek, akit erre orvosilag alkalmasnak találtak át kell esnie a kötelező alapkiképzésen. Utóbbi esetében arról van szó, hogy háború esetén a kiképzésen átesettek kötelesek fegyveresen harcolni a hazájukért. Hadkötelezettség még Magyarországon is van, sorkötelezettség már nincs.
Most pedig Ukrajnában is eltörlik a sorkötelezettséget, ami elsőre meglehetősen furcsán hangozhat egy olyan országtól, amely éppen háborúban áll. Érdemes azonban az erről szóló cikkeket (ITT és ITT, utóbbi ukrán nyelven) tüzetesebben értelmezni. A sorok között rejlik ugyanis egy apróság. Míg arról írnak, hogy már nem sorozzák be a fiúkat az alapképzésre elejtenek egy fontos mondatot:
Mostantól 18 és 25 év között mindenkire vonatkozik a hadkötelezettség.
Igen, mindenkire. Ez pedig azt jelenti, hogy azokra is, akik esetleg nem voltak sorkatonák. Mert hát háborúban miért is kéne kiképezni az embereket? Elég ha besuvasztják őket a hadkiegészítő furgonjába, és már mehetnek is festői Donbászba, megvédeni a hazát. A kalasnyikovot is felesleges megtanulni újratölteni, az átlag túlélési idő arrafelé úgyis rövidebb, mint ahogy egy tár kifogyhatna.
Fotó: MTI/AP/Jevhen Maloletka
Facebook
Twitter
YouTube
RSS