Úgy tűnik, Orbán Viktornak sikerül meggyőznie a NATO-főtitkárt és Magyarország kimarad Ukrajna katonai támogatásából
Magyarországra látogatott ma Jens Stoltenberg, hogy Orbán Viktor miniszterelnökkel tárgyaljon. A kormányfőnek, úgy tűnik, sikerül elérnie, hogy Magyarország kimaradjon a NATO területén kívül eső ukrajnai misszióból, hiszen ilyen kérés korábban is érkezett a védelmi szervezethez, és akkor is teljesült ez a kívánság.
A NATO-főtitkár a keleti blokk országait tömörítő Bukaresti Kilencek rigai találkozóján – amelyen hazánk elnöki szinten ezúttal nem képviseltette magát – tegnap annyit elárult, hogy a júliusi washingtoni csúcstalálkozó napirendjét vitatják meg. Ennek egyik kiemelt témája lesz Ukrajna, amelyben Magyarország álláspontja eltér a fősodortól. Arról pedig a magyar kormányfő beszélt néhány napja az M1-nek adott interjújában, hogy arra próbálnak majd választ találni, milyen jogi megoldással maradhatnánk ki egy NATO területén kívüli, ukrajnai misszióból.
Fontos hangsúlyozni, hogy a NATO mindenkori főtitkára politikai – és kommunikációs – feladatokat lát el, nem pedig katonait. Mivel a szövetségen belül teljes konszenzusra (esetleg „hajlandók koalíciójára”) van szükség, Jens Stoltenberg célja tehát az lehet, hogy valamilyen kompromisszumot hozzon össze, megőrizze a szövetség egységét.
A nézeteltérés legfőbb oka, hogy az eredetileg védelmi szövetség egyre határozottabb szerepet vállal az ukrajnai háborúban. Szijjártó Péter a május végi, meglehetősen viharosra sikerült NATO-találkozón úgy fogalmazott, „a háború gyorsvonata kifutott az utolsó előtti állomásról”. A külgazdasági és külügyminiszter felsorolása alapján a tagállamok már szövetségi szinten
- szövetségi szinten koordinálnák a fegyverszállítást;
- engedélyeznék, hogy az ukránok nyugati fegyverekkel mérjenek csapást oroszországi területekre;
- hosszú távú pénzügyi elköteleződéssel dollármilliárdokat fizessenek;
- magas rangú tisztségviselőt;
- sőt kiképzőket és tanácsadókat küldjenek Ukrajnába.
Az, hogy Ukrajna katonai képességeinek növelése érdekében pénzt rakjunk össze, nem tartozik a NATO alapvető céljai közé!
– magyarázta.
Jens Stoltenberg már többször határozottan kizárta, hogy Oroszország a NATO megtámadására készülne, állítása szerint ennek nincs semmi nyoma. Ehhez képest egyre többször megkongatták a vészharangokat, hogy a következő évtizedekben nyílt összecsapásra kerülhetne sor, amelyben Magyarország is frontvonallá vagy felvonulási tereppé válhat. Moszkva pedig arra figyelmeztetett többször: minden Ukrajnában állomásozó nyugati katonát legitim célpontnak tekint. Magyarország ezért kizárta, hogy bármilyen ukrajnai misszióban részt vállaljon, legyen szó a fegyverszállításról vagy akár a tervezési fázisról. Orbán Viktornak, úgy tűnik, sikerült meggyőznie Stoltenberget, hiszen nyitottnak mutatkozik a NATO-főtitkár arra, hogy Magyarország kimaradjon Ukrajna katonai támogatásából, mert korábban is előfordult, hogy NATO-tagok nem vettek részt egy-egy misszióban.
Míg a háborúpárti politikusok nyíltan követelik Magyarország részvételét Kijev katonai támogatásában, addig Stoltenberg arról beszélt, a NATO egyes tagjai a múltban is kimaradtak egy-egy misszióból, például Líbia vagy Afganisztán esetében
– írja a Bloomberg. A cikk azt írja: Orbán Viktor álláspontja azért aggasztja a nyugati országokat, mert ez precedenst teremthet, és esetleg más országok is elkezdik csökkenteni az Ukrajnának nyújtott támogatást.
Magyarországon egyébként a közvélemény-kutatások szerint évek óta töretlenül magas, 70–80 százalék fölötti a NATO támogatottsága. Ezen az ukrajnai háború kirobbanása sem változtatott.
Forrás: Magyar Nemzet, Mandiner; Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
