Ukrán oktatási törvény – Magyar önkormányzati vezetőkkel konzultált az ukrán külügyminiszter Kárpátalján

Az ukrajnai kisebbségek jogait szűkítő új oktatási törvényről konzultált kárpátaljai magyar önkormányzati és közigazgatási vezetőkkel, valamint szakemberekkel Pavlo Klimkin külügyminiszter pénteken Beregszászon és Ungváron.

Az ukrán diplomácia vezetője Beregszászon megbeszélést folytatott a járás és a város vezetőivel, valamint oktatási szakemberekkel, majd felkereste a Bethlen Gábor Gimnáziumot és a Beregszászi Ukrán Gimnáziumot, ahol a tanulók ukrán nyelvtudásáról és továbbtanulási terveiről tájékozódott. Délután Ungváron a megyei tanács (közgyűlés) és állami közigazgatási hivatal magyar tisztségviselőivel tanácskozott.

A megbeszélést követően Pavlo Klimkin a sajtónak a többi között elmondta, hogy szerinte a nyelvi kérdés Kárpátalján mesterségesen átpolitizált, s azt a (magyar) közösséggel párbeszédet folytatva kell megoldani. Megjegyezte, hogy a nyelvi kérdés Magyarország számára mindig nagyon fontos és érzékeny ügy volt, bármilyen változásra mindig nagyon élesen reagált. “De mi nem Magyarország, hanem a saját közösségünk számára akarunk valamit tenni. Ez a mi törvényünk, a mi jövőnk és a mi fejlődésünk” – idézte a minisztert a goloskarpat.info kárpátaljai hírportál.

A külügyminiszter, utalva a beregszászi magyar gimnáziumban tett látogatására, elmondta, hogy a jövőre érettségizők jelentős része Magyarországon látja a jövőjét, Budapesten vagy más magyarországi városban készül továbbtanulni, ott elhelyezkedni és letelepedni. Úgy vélte, nem szabad megengedni, hogy a közösség elveszítse a tagjait. “Mindent meg kell tennünk, hogy a fiatalok Ukrajnában maradjanak, lehetőségük legyen a tanulásra és munkára” – emelte ki Pavlo Klimkin, aláhúzva, hogy semmi sem lehetetlen, csak akarni kell.

Az ungvári Tisza televízió esti hírműsorában a külügyi tárcavezető a kárpátaljai magyarok kettős állampolgárságával kapcsolatban elmondta, hogy Ukrajnában társadalmi vita folyik a kérdésről. Úgy vélte a kettős állampolgárság ügye több aspektusból megvizsgálható, jóllehet vannak az ukrán nemzetbiztonságot érintő érzékeny vonatkozásai. Kifejtette, Ukrajnának nem célja, hogy büntesse a kettős állampolgárokat. “Tudjuk, hogy sokan két útlevelet használva lépik át az ukrán-magyar határt, amit legalizálni kellene oly módon, hogy ne sérüljön Ukrajna nemzetbiztonsága és egységes államisága” – hangsúlyozta, hozzáfűzve: ennek előfeltétele, hogy a magyar fél átlátható módon intézze a honosítást.     Pavlo Klimkin kihívásnak nevezte Ukrajna számára, hogy a kettős állampolgársággal rendelkező kárpátaljai magyarok részt vehetnek a magyarországi választásokon.

Barta József, a Kárpátalja megyei tanács (közgyűlés) első elnökhelyettese, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) alelnöke a külügyminiszterrel történt ungvári találkozót követően az MTI-nek telefonon elmondta, jó jelnek tartja, hogy két héten belül a második ukrán miniszter látogat Kárpátaljára az új oktatási törvénnyel kapcsolatos kérdések tisztázása végett, amiből látszik, őket is nyugtalanítja a probléma. A baj csak az, hogy ezeknek a látogatásoknak a törvény elfogadása előtt kellett volna megtörténniük, mert abban az esetben valószínűleg nem alakult volna ki a mostani helyzet a kárpátaljai magyarság körében és a feszültség Ukrajna és Magyarország, valamint a vele szomszédos többi ország között – mutatott rá.

A kárpátaljai magyar politikus kifejtette, a kompromisszumkészség az oktatási tárcavezető és a külügyminiszter részéről abban az ígéretben nyilvánul meg, hogy a Velencei Bizottság ajánlásait figyelembe veszik a törvényalkotásban. Azonban ezt nem a tanügyi törvénynek az oktatás nyelvét szabályozó 7. cikke módosításával készülnek megtenni, hanem a javaslatok beépítésével az olyan jogszabályokba, mint az általános középiskolai oktatásról, a szakoktatásról vagy az óvodai nevelésről szóló törvények, amelyeket a parlament később fog elfogadni – mondta. Közölte, az ukrán vezetők továbbra is kitartanak amellett, hogy a nemzetiségi iskolákban az ötödik osztály után fokozatosan át kell térni a tantárgyak többségének ukrán nyelvű oktatására. “Ezzel mi, kárpátaljai magyarok nem érthetünk egyet, de továbbra is bízunk abban, hogy a tárgyalások eredményeként sikerül olyan kompromisszumos megoldást találni, amely számunkra is elfogadható lesz” – hangsúlyozta Barta József.

MTI, Vezető kép: Pavlo Klimkinukrán külügyminiszter, karpatinfo.net