Unatkozó aktivisták rongálták meg a Stonehenge-t, mert utálják az olajat – Logikus, ugye?

A nemzetközi sajtón végigsöpört a felháborító hír, hogy a Just Stop Oil nevű bohóctársulat klímatüntetői a nyári napforduló előestéjén narancssárga festékkel locsolták le Stonehenge-et. És hogy miért tették? A hivatalos magyarázat szerint ezzel azt követelik, hogy a kormány írjon alá egy jogilag kötelező erejű szerződést a fosszilis tüzelőanyagok 2030-ig történő fokozatos megszüntetéséről. Gyakorlatilag pedig azért, mert a nyugati demokráciák az olajnak is köszönhető jólétben és kényelemben kitermelték azt az embertípust, aki unalmában saját magát akarja elpusztítani. Olyasmi ez, mint a férfiakat elítélő feminista férfi, ami szintén csak a civilizáció ezen részén és ebben a korban fordulhat elő. 

De visszatérve a Stonehenge megrongálásához: az ősi emlékművet tönkretevő aktivisták a szokásos módon nem alternatívát ajánlottak. Nem találtak fel semmilyen használható energiaforrást, ami jobbá, tisztábbá teszi a világot, de arra sem adtak választ, hogy milyen lehetne egy fosszilis energiahordozók nélküli világ. 

Sőt, másokat hibáztatnak, amiért nem találtak fel semmi használhatót az egyébként morálisan káros atomenergia helyett, ami ugyebár szintén rossz. Hogy miért, az nem derült ki, de az az egy biztos, hogy veszélyes. Valahogy úgy, mint egy ásó, amivel extrém helyzetekben embert is lehet ölni. Lehet be kellene tiltani és visszatérni ahhoz, hogy lapos kövekkel ássuk ki a földet… várjunk csak, a követ el lehet úgy dobni, hogy embert öljünk vele!

Szóval a tüntetők ketten voltak, a Stonehenge viszont 5000 éves, és még ennél a számnál is sokkal többen kíváncsiak rá naponta, de ez nem számít. Mert ők aktivisták, vagyis ahogy Karácsony Gergely a Pride-on, ők is a többség, annak ellenére, hogy kevesebben vannak. Ők, akik éppen amiatt a jólét miatt tudnak naphosszat hülyeségeken gondolkodni, amit részben az olaj teremtett meg számukra.

Az akciót közben  egyébként olyan tárggyal rögzítették, amelyek részben olajból készülnek (műanyag), sőt, azt is el tudom képzelni, hogy nem elektromos autóval, vagy gyalog érkeztek a helyszínre. 

De mi járhatott a fejükben?

Sajnos ha belenézhetnénk a fejükbe, akkor sem akarnánk megtenni, de feltételezhetünk dolgokat. Például azt, hogy eszükbe jutott az a rengeteg benzin, amit a Stonehenge építésénél használtak fel azok az iszonyú vasgépek annak idején, amik tulajdonképpen acélkerekekkel és lánctalpakkal tiporták a demokráciát? Az egyiket talán Putyin egyik felmenője vezette.

Vagy az is lehet, hogy a Stonehenge-et építő fehér férfiakra gondoltak, akik nem tolerálták (valószínűleg) a másságot? 

Bár van itt egy kis ellentmondás: nem tudom, hogy a kedves olvasó hallotta-e, hogy az efféle gondolatok idejét múltak, hiszen unatkozó aktivisták már bebizonyították, hogy a Stonehenge-et feketék építették.

Igen. A nigériai születésű brit író, Atinuke “Brilliant Black British History” című illusztrált könyve azt mondja, hogy „minden egyes brit migráns hátterű”, de „a legelső britek feketék voltak”.

Ha pedig ezt vesszük alapul, akkor a Stonehenge lefestésével a fekete közösség ellen is bűnt követtek el az aktivisták.  Szóval a sztori minden tekintetben meggondolatlan és kétségbeejtő.

Nehéz eldönteni, hogy a műemlékek, a műalkotások, vagy az unatkozó emberek mellé lenne hasznosabb rendőrt állítani. Lehet inkább köztes megoldásként egy bentlakásos intézmény lehet a megoldás, amit arra kiképzett emberek őriznek.