Az uniós bérszínvonalat, mint mézesmadzagot rángatja hívei előtt a Dobrev Klára által vezetett DK-s árnyékkormány, amely a héten mutatta be bér- és munkaügyi programjának részleteit. A programpontokból azonban kiderül, Gyurcsányék ugyanazokat a vadkapitalista intézkedéseket hoznák vissza, amelyekbe korábban már belebuktak, magukkal rántva az egész magyar gazdaságot. Csak most szociáldemokrata mázzal leöntve.
Nem kellett sokat várni, hogy a Demokratikus Koalíció a hazánk energiabiztonságára tragikus következményekkel járó energiapolitikai elképzelése után újabb katasztrofális következményekkel járó programpontot jelentsen be, amely miközben azt sugallja, hogy Gyurcsányék felzárkóztatnák hazánk minimálbérét a leggazdagabb uniós államok bérminimumának szintjére az uniós minimálbér bevezetése révén, visszacsempészné a gazdaságot ismét visszaszürkítő adómentes minimálbért is.
A korábbi DK-s javaslatot felidézve, az Árnyékkormány energiademokrácia címszavával előadott tervezete nemcsak, hogy leállítaná a Paks II beruházást, de Paks I-et is, gyakorlatilag palagázra és a száraz fára bízva hazánk energiabiztonságát.
A DK szociáldemokrata akar lenni, de képtelen rá
Érdemes elsőként is kitérni arra is, milyen erőltetetten próbálják Gyurcsányék a tervezeteiken túl a DK-t, mint szociáldemokrata pártot eladni úgy az EU-ban, mint idehaza. A brüsszelita, technokrata és alapvetően piacpárti fundamentumokra alapított Demokratikus Koalíció ugyanakkor bármi lehet, csak épp szociáldemokrata nem, ezt majd a minimálbérrel kapcsolatos javaslataikon is látni fogjuk. A DK holdudvarából ugyanakkor valamiért most azt a kommunikációs ötletet dobták be, hogy a DK szavazatokat szerezhet a szociáldemokrácia álcájával, ezért még a szocialisták EP-frakciója is megtolta őket euróval, hogy országos plakátkampányban is megjelenjen az üzenet.
Márpedig, amit egy plakátra felírnak, onnantól igaz. A DK tehát szociáldemokrata.
Visszatérnek a bukott ötletek szociáldemokrata mázban
Visszatérve, a DK árnykékkabinetjének pontonként adagolt programjában sorozatosan visszaköszönnek azok az intézkedések, amelyekért az emberek alapvetően kiábrándultak Gyurcsány Ferencből és a kormányából, és amelyek nemcsak csődbe vitték a magyar gazdaságot, de a munkanélküliség és alacsony bérek kilátástalanságába sodorták a magyar családokat. Az árnyékkormány programjában ennek dacára a rezsicsökkentés eltörlése, az energiaszektor kiszolgáltatása jelent meg ismét, ezt fejelték meg legújabban munkaerőpiaci javaslataikkal, amely többek közt visszavezetné az adómentes minimálbért is. Lássuk a pontokat, amelyeket a héten Varga Ferenc mutatott be a nagyérdeműnek:
- jelentős, általános fizetésemelést kapnak az állami és önkormányzati alkalmazottak, mint például a pedagógusok, az ápolók, a szociális munkások, a közigazgatási dolgozók, az óvodai és bölcsődei dolgozók,
- bevezetik az európai minimálbér-szabályozást,
- a vállalkozások a béremelés miatti közterhek ellensúlyozására adó- és járulékkedvezményt kapnak,
- adómentes lesz a minimálbér,
- az álláskeresési járadék folyósítási ideje kilenc hónapra nő
- csak olyan vállalatok kaphatnak uniós vagy állami támogatást, amelyek vállalják, hogy az adott területen az eddig megszokottnál magasabb, versenyképes bért fognak fizetni az alkalmazottainak
- megerősítik a közoktatást és a szakképzést, valamint a magyar szakszervezetiséget
- a szakszervezetekkel és a vállalkozások érdekképviseleti szerveivel egyetértésben határozzák meg az Európai Unión kívülről érkező külföldi vendégmunkások legmagasabb számát
- a helyi emberek népszavazáson dönthetnének arról, szívesen látják-e a vendégmunkásokat a lakóhelyük közelében
- a közszféra visszakapja a teljes értékű sztrájkjogát, az elégséges szolgáltatások pontos meghatározása mellett
- állami támogatást kapnak azok a vállalkozások, amelyek hátrányos helyzetű, zömében roma származású embereket alkalmaznak
Az adómentes minimálbér csak a munkáltatóknak kedvezett
Aki még több mint egy évtized távlatában fel tudja idézni, az tudja: a gyurcsányi időket követően hihetetlen energiákba került a gazdaság kifehérítése, többek között azért, mert a munkáltatók jellemzően minden munkavállalót, akit csak lehetett adómentes minimálbérre jelentettek be, és különböző plusz juttatásokkal, cafetériával, borítékba tett pénzekkel egészítették ki a fizetést. Ennek köszönhetően az állami adóbevételek drasztikusan lecsökkentek, ennek pedig közszolgálati szféra itta meg leginkább a levét, hiszen nem volt miből tanárokat, orvosokat, rendőröket fizetni. Természetesen ez a gyakorlat a munkavállalókkal szemben is igazságtalan volt, hiszen egyrészt semmilyen szerződés nem biztosította a minimálbér fölötti eltitkolt plusz juttatásokat, de még a nyugdíjalapba sem ment semmi.
Abban az időben tehát joggal mondhatta mindenki, hogy úgysem lesz elég nyugdíja, mert minimálbére után erre minden esélye meg is volt.
Az adómentes minimálbér a szürke és a feketegazdaságból meggazdagodó cégeknek cégvezetőknek kedvezett egyedül, mindenki másnak rossz volt. Az adómentesség megszüntetésével ugyanakkor végre mérhetővé, összevethetővé váltak a fizetések, amelyek szépen emelkedő pályára is álltak. Ha tehát a sötét gazdasági középkorba akarunk visszatérni, nyugodtan hagyatkozhatunk a DK receptjére. No, de mit is ajánl tulajdonképpen a DK? Gyurcsányéknak az a megoldása, hogy az adómentes minimálbér visszahozásáért cserébe bevezetik az uniós minimálbért. Ezzel azonban számtalan probléma van.
Az uniós minimálbér nem az, aminek Dobrev láttatja
Az uniós minimálbér alapelveit 2022-ben fogadták el, ezt Dobrev óriási sikerként tálalta és tálalja mai napig, és próbálja ezzel megtéveszteni saját híveit. Ugyanis, bár ő ezt sosem mondta ki – mert akkor hazudott volna – kommunikációjával azt sugallja, hogy az uniós minimálbér bevezetésével egyenlő lesz annak színvonala a leggazdagabb uniós országokéval, például Luxemburgével. Fontos ugyanakkor sokszorosan aláhúzva kiemelni, hogy ezt még az uniós minimálbér kitalálói is hangsúlyozottan cáfolják.
A tervezet maga szögezi le, hogy a regionális különbségeket az uniós minimálbér kiszámításakor is tiszteletben kell tartani, tehát olyan „iránymutatásokról” van szó, amelyek eleve számolnak a tagországok eltérő gazdasági helyzetével.
Az uniós tervezet másik kulcsmondata pedig azt emeli ki,
hogy a bérezés kérdése szigorúan tagállami hatáskör. És az marad az uniós minimálbér bevezetése után is.
Innen tehát joggal kérdezheti bárki, hogy mi is az uniós minimálbér tulajdonképpen? Az uniós minimálbér egy ajánláscsomag, amely tanácsokat, iránymutatásokat ad a minimálbér kiszámításához, ez viszont így nem hozza el azt a Kánaánt, amelyet a DK lebegtet, hiszen nem is arról szól.
Összegezve tehát a Demokratikus Koalíció be akarja vezetni az uniós minimálbért, amely viszont önmagában nem uniós bérharmonizációt jelent, azaz nem fog drasztikusan emelkedni a minimálbér. Gyurcsányék ugyanakkor ennél a valójában nem olyan jelentős emelésnél megállnának, és cserébe bevezetnék az adómentes minimálbért. A cégek kapva kapnának az alkalmon, és onnantól mindenkit minimálbérre jelentenének be, akit csak tudnak, kezdődne a gazdaság visszaszürkülése, és amiben a munkavállaló egyedül biztos maradhatna, hogy az uniós minimálbért megkapja. Kérdés, valóban ezt akarják e a Demokratikus Koalíció hívei, akik nyolc év szocialista kormányzás után maguk is megtanulhatták, hogy ez gazdaságilag járhatatlan út. És a legkevésbé sem szociáldemokrata.
Vezetőkép: Hatlaczki Balázs/PestiSrácok.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS