Ünnepeink a félelem árnyékában – Észrevétlen része lett a modern életnek a terrorfenyegetettség

A normális európai életet élő keresztények csak húzódjanak vissza a négy fal közé, másoknak kell a hely, másoknak kell a nyilvánosság, a láthatóság. Észrevétlenül lettek Európa nagyvárosaiban a keresztény ünnepek a terrorizmustól való félelemmel átitadódva, ma már senki meg nem lepődik, hogy csak motozás után lehet egy ünnepi misére bejutni. A szélsőséges iszlám, az ateista gyökerű baloldali és liberális csoportok, ha más eszközökkel ugyan, de teljes egyetértésben támadnak minden nyilvános keresztény jelenlétet, mert még mindig Krisztus népe a legnagyobb ellenség…

Modern korunk egyik sajnálatosan jellemző kijelentését tette a beszédes nevű Sadiq Khan a brit fővárosban lezajlott merényletsorozat kapcsán még 2017-ben, mondván:

a terror a nagyvárosi élet része.

Ha mással nem is, ezzel a tőle vett idézettel emlékezik meg majd Khanról a későbbi kor, mint aki e rezignált kijelentéssel engedte el a biztonsághoz, félelem nélküli élethez való alapvető emberi igényt és jogot. A terrorizmus természetes velejárója lett a modern városi életnek. Az, hogy különösen Európa nagyvárosaiban a terrorizmustól való félelem a négy fal közé szorítja a normálisan élni próbáló polgárokat, már eleve riasztó jelenség. Az ismert mondás szerint addig nem is lényeges az átlagember átlagélete, amíg otthon, a négy fal között csinálják, amíg nem hivalkodik önmaga létével a nyílt utcán. A hivalkodáshoz, jelenléthez való jog már más közösségeknek van fenntartva.

Már csak motozás után lehet bejutni a misére Párizsban. Fotó: MTI

Iszlám, ateista, liberális, baloldali…

A már egyfajta beletörődöttséggel elfogadott megfélemlítési folyamat azonban különösen igazzá vált azokra a vallási közösségekre, amelyeket a szélsőséges iszlám és az ateista gyökerű baloldali és liberális csoportok, ha más eszközökkel ugyan, de teljes egyetértésben támadnak. Ők a zsidók és a keresztények. A cél minden esetben nyilvánvaló:

a megfélemlítés eszközét alkalmazva visszaszorítani ezen közösségek társadalmi jelenlétét és üzenetét, ezzel párhuzamosan helyet követelve olyan divatos kisebbségeknek, mint a migránsok vagy az LMBTQ-csoportok.

Idén Olaszországban is megerősítették a terrorkészültséget a húsvéti időszakban, névleg a Moszkva környéki terrorcselekményekre reagálva. Az európai félelmeket csak felerősítette Emmanuel Macron francia elnök azon különös kijelentése, hogy ugyanaz a terrorszervezet Franciaországban is próbálkozott több alkalommal erőszakos cselekmények elkövetésével. Még ha a két szélsőséges szervezetnek nem is volt köze egymáshoz, ezzel a bejelentéssel Macron egy csapásra meghívót küldött a terroristáknak, hogy lám, lehet akárhol tevékenykedni, nemcsak Oroszországban. Ennek hatására reagált Olaszország is a terrorkészültség fokozásával. Mivel Európa keresztényei közben csöndben a húsvétra készülődnek.

Berlinben sincs keresztény ünnep rendőr nélkül. Fotó: MTI

Ünnepeink élő céltáblává tesznek bennünket

Szinte már azt is csak lemondólag vesszük tudomásul, hogy keresztény ünnepeink fölött évek óta a terrorizmus veszélyének árnyéka lebeg. A karácsonyi vásárok környékét nem is véletlenül veszik körbe európai nagyvárosainkban óriási betonkockák, nehogy egy vallási fanatikus a tömegbe hajthasson, merthogy erre volt példa: Berlinben, 2016-ban 12 ember esett áldozatul, amikor egy fanatikus egy kamionnal végigszántott a vásári tömegen. A fenyegetettség továbbra is állandó, hiszen legutóbb 2023 decemberében tartóztattak le szintén Németországban olyanokat, akik a hannoveri, kölni és leverkuseni vásárokban készültek lecsapni. Persze mondhatnánk, hogy hiszen a hatóságok ügyesen elkapták a terroristákat, de kijelenthető: a céljukat már pusztán a szándékkal elérték, hiszen Európa polgárait így is sikerült megfélemlíteni.

Az ünnepet a félelem árnyékolja, a közös ünneplés visszaszorulóban. Megjegyzendő: ezek a karácsonnyal vagy más ünnepekkel összefüggő vásárok még csak nem is vallásos, csak azokhoz kapcsolódó események. Maguk a vallási események már rég a templomok falai mögé, vagy csak szigorú környezetükhöz szorultak vissza. A recept ugyanis már itt is adott: 2019-ben – igaz, Srí Lankán – közel háromszáz áldozatot szedett húsvétkor egy robbantásos merénylet. Mint a szakértők mondani szokták, a biztonság mindig csak egy utólag érvényes fogalom, amely sem a jelenben, sem a jövőben nem érvényes.

A béke talán nem mindenhol illúzió

Mert vannak persze biztonságosnak tartott helyek, talán Magyarországot és a fővárost is annak tartjuk. De tegyük szívünkre a kezünket: nem érintett-e meg már bennünket is a félelem gondolatának árnyéka néhány felfegyverzett katona, rendőr láttán az ünnepi forgatagban? Szent II. János Pál pápa szavai reagálnak arra, hogyan is viseltessünk ebben az időszakban:

Felszólítalak benneteket, hogy soha, de soha ne adjátok fel a reményt, soha ne kételkedjenek, soha ne fáradjatok el, és soha ne bátortalanodjatok el. Ne féljetek.

Mert a félelem fél győzelem a kereszténység ellenségeinek. És a hétköznapi európai értelemben vett mindennapoknak is. És becsüljük meg a békét, a biztonságot, amelyre ma még úgy tekinthetünk, hogy legalábbis Magyarországon nem puszta illúzió.

Vezetőkép: MTI/AP/Angelo Carconi