Pesti Srácok

Budapesten vér folyik, Nyugaton a tinta – Az Öreg vendége Rácz János történész

„Budapesten vér folyik, Nyugaton a tinta” -idézte Rácz János, a VERITAS történésze Szabó Zoltán Szabad Európa Rádió tudósítóját az 1956-os forradalomról és szabadságharcról Stefka István „Az Öreg” című műsorában. Ez a kijelentés Rácz János szerint szimbolikus volt, mert amíg Budapesten ádáz harcok zajlottak a szovjet hadsereggel szemben a szabadságért, a függetlenségért, addig a nyugati újságírók, küldték a tudósításokat Magyarországról, nem sajnálva a tintát.

Rácz János, a VERITAS történésze új könyvében az 1956-os forradalom és szabadságharccal foglalkozik a külföldi sajtó tükrében.

Rácz János
Rácz János történész szerint az '56-os forradalom és szabadságharc felnyitotta a nyugati kommunisták egy részének a szemét.


A történész szerint az eddig zárt, terrorisztikus, kommunista, Rákosi-féle világról a nyugati média alig tudott. Még a CIA-i jelentés is arról írt, hogy Magyarország népe csendes, beletörődött a kommunista diktatúrába. A nyugati kommunista sajtó még el volt telve a szovjet típusú rendszerektől, attól függetlenül, hogy tudtak a kirakatperekről.

Rácz János szerint ’56 megtörte a nyugati kommunistákat is

Sőt Hajós Editet, magyar származású brit kommunista újságírót azért küldték a Rajk-perre, hogy tudósítson az imperialista, ellenséges összeesküvésről. Azonban a brit újságíró szembesült a valósággal, és az igazat kezdte megírni a Daily Newsnak. Emiatt a magyar bíróság belekeverte Hajós Editet a perbe és letartóztatták. 1949-től a börtönben zárt zárkában ült a forradalom kitöréséig. A kommunista diktatúrával való szembesülés keserű volt: az újságíró kommunistaként érkezett Magyarországra és felvilágosultként távozott. Rögtön kilépett a brit kommunista pártból. Ötvenhattal a Szovjetunióról keletkezett illúzió szertefoszlott. Bombaként érkezett a hír, hogy népfelkelés történt a szovjet megszállás ellen. 

Özönlöttek Magyarországra a külföldi újságírók a forradalom napjaiban, ahol keresték a fasisztákat, de helyettük a függetlenségükért harcoló munkásokat, egyetemistákat, pesti- és budai srácokat találtak. Drámai írásokban, képekben számoltak be a szovjet katonák kegyetlenkedéseiről. A nyugati kommunista pártok tagjai, a meghasonlott értelmiségiek- neves írók, művészek, tudósok- sorban léptek ki például Franciaországban, Nagy-Britanniában és az USA-ban a pártból. Szembe kerültek a valósággal, hogy milyen is a sztálinizmus. 

Ötvenhattal elindult a nyugati kommunista pártok eróziója. Rácz János szerint sokan úgy vélik, hogy a magyar forradalom elsőként verte be a koporsó szöget a szovjet kommunista rendszerbe.

 

 

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.