Néhai barátja, Vásárhelyi Miklós születésének századik évfordulója alkalmából írt cikket az Élet és Irodalomba Soros György magyar származású pénzügyi spekuláns, tőzsdei machinátor. Soros cikkének nagy részében az SZDSZ-alapító Vásárhelyi rendkívüli képességeit, csodálatraméltó tetteit idézte vissza, ám az írás végén szerencsére nekünk, magyaroknak is üzent, amiből megtudhatjuk, hogyan szabad, illetve hogyan nem szabad országot építeni. A világszerte méltán közkedvelt Soros György bölcs és intelmező sorai példaként szolgálhatnak mindannyiunknak, okuljunk hát belőlük!
Ritka, hogy személyesen szóla hozzánk népünk Egyesült Államokba származott nagy fia, Soros György (Gyuri bácsi). Egy ilyen ünnepi alkalom a mai (pénteki) nap is, hiszen az Élet és Irodalomban közölt cikket a sokak által humanitárius filantrópként, migránsok gyámolítójaként, civil szervezetek Krőzusaként emlegetett férfiú. Az apropó Vásárhelyi Miklós születésének századik évfordulója volt. A cikk legfontosabb része a végén helyezkedik el, íme, ez az:
Ha ma élne, ma sem adná föl a reményt: tudná, hogy a sors mindig új esélyt kínál. A jövő nem az uszítóké: a gyűlölet nem közösséget, csak megkeseredett, egymásban is ellenséget látó, önmagukkal is békétlen embereket teremt. A gyűlölet szítása pedig veszélyes fegyver: egy idő után a gyűlölet mindig a gyűlöletkeltők ellen fordul. Gyűlöletből nem a jövő, csak hazug múlt építhető. Nem innen vezet az út abba a jobb, igazabb, szabadabb, emberibb világba, amiért Vásárhelyi Miklós olyan sokszor, látszólag reménytelen helyzetben is, olyan sokat tett.
Nehéz nem észrevenni az üzenetet, amit a szerző sugároz felénk: csak a békességes szeretetből építhető jövő, a gyűlölködők – itt feltehetőleg Orbán Viktorra és a magyar kormányra gondol – viszont előbb-utóbb visszakapják a gyűlöletüket. Ez akár egyfajta fenyegetésként is értelmezhető: most még kiplakátoltok engem, gyűlölködtök, de hamarosan visszakapjátok kamatostul. Persze, lehet, hogy a szerző nem is erre gondolt, csak előtört belőle közismert, Teréz anyai lelkülete, már-már krisztusi emberszeretete, amellyel próbálja pátyolgatni az egész világot, és elűzni a gonosz, ordas eszméket a pokolba. Mint tudjuk, erre a mérhetetlen emberszeretetre vezethető vissza például az a 2015. szeptemberi cikke a Project Syndicate nevű lapban, amelyben évi egymillió migráns befogadására szólítja föl az Európai Uniót, továbbá arra, hogy nekik fejenként 15 ezer eurót is fizessen ki az első két évben. Ezt nevezi az ordas magyar kormány Soros-tervnek. Pedig hiába szerepel a „plan” (terv) szó a cikkben, azt Soros nyilván nem is úgy értette. Ő csak ötletelget, fantáziálgat, javasolgat, meg időnként összefut Jean-Claude Junckerrel, aki szép módszeresen végrehajtatja az ötleteit – ám attól ez még nem lesz terv, ez hazugság!
Vásárhelyi Miklós és Soros György 1989-ben; Fotó: MTI
Ki szégyellje magát?
Az ÉS-cikkben a Nagy Filantróp hosszasan méltatja Vásárhelyi munkásságát, és ennek során kitér második világháborús dicső szerepére is:
Vásárhelyi Miklós barátom szerencsés ember volt. Keveseknek adatik meg, hogy az utókor azt mondhassa, nélküle többször is másként alakult volna a világ rendje. Az 1944-es német megszállást követően azok közé tartozott, akik fegyverrel szálltak szembe a megszállókkal. Egyike volt a keveseknek, akiknek nem szégyenkezve kellett emlékezniük Magyarország náci megszállására.
Itt az olvasó várná, hogy esetleg Soros fölsorolja, ki mindenkinek kellene szégyellnie magát, amiért nem fogott fegyvert a németek ellen (s ezzel a kommunisták MELLETT). Persze, elég hosszú lenne a lista. De legalább saját magát fölsorolhatta volna, hiszen a CBS televíziónak adott 1998-as interjújából kiderült, ő sem fogott fegyvert a németek ellen. Sőt, akkori vallomásából az világlott ki, semmiféle traumát, sokkot nem okozott neki, hogy egy zsidók vagyonát elkobzó végrehajtó mellett dolgozott az 1944-es német megszállás után, és így nézte végig sorstársai kisemmizését. Az ÉS-cikkből az sem derül ki, hogy ha Vásárhelyinek nem kell szégyenkeznie, akkor Sorosnak kell-e. Reméljük, erre majd egy következő cikkben választ kapunk.
Vásárhelyi Miklós magyar újságíró volt, aki 1956-ban a Nagy Imre-kormány sajtófőnökeként tevékenykedett. A rendszerváltás előtt az SZDSZ egyik alapító tagja volt, majd 1990 és 1994 között a párt országgyűlési képviselője lett. 2001-es haláláig a Soros-alapítvány elnöki tisztét töltötte be. Lánya, Vásárhelyi Mária szintén SZDSZ-alapító, akinek csodálatos tevékenységével például EBBEN vagy EBBEN a cikkünkben is foglalkoztunk.
Vezető kép: Getty Images
Facebook
Twitter
YouTube
RSS