A szebb napokat megért Demokratikus Koalíció szebb napokat megért hivatásos zavarkeltője be akart nyomulni az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának zárt ülésére. Oda azonban annak ellenére nem mehetett be, hogy Vadai Ágnesnek hívják és országgyűlési képviselő. A bizottságot a jobbikos elnöke, Sas Zoltán hívta össze, állítólag saját kútfőből gazdálkodva, a DK zavarkeltője azonban magának vindikálja ezt a tettet. A bizottság zárt ülésén a közel-keleti robbanó csipogókról volt szó, Vadai pedig – a jelek szerint – nincs tisztába a jogaival. A robbanó csipogók egyébként nem jártak nálunk.
Ismét magáncirkuszt adott elő Vadai Ágnes, DK-s funkcionárius politikus, miután erőnek erejével be akart hatolni a nemzetbiztonsági bizottság mai zárt ülésére. Mivel a jobb sorsra érdemes Vadai nem tagja a bizottságnak, hiába országgyűlési képviselő, még ő sem mehetett be a zárt ülésre, ahol a Hezbollah terrorszervezet többezer tagja kezében felrobbant csipogók (személyhívók) voltak terítéken. Állam- és egyéb titkoktól hemzsegő lehetett a szakemberek mondandója a bizottság tagjai számára. Utóbbiak egyébként külön titoktartási nyilatkozatot írtak alá megbízásuk átvétele előtt, valamint nagyon szigorú ellenőrzésen estek át.
Vadai annak ellenére csinálta a cirkuszt videóközvetítést adva a Nemzetbiztonsági Bizottság zárt ajtaja elől. Elvileg nemzetbiztonsági tanulmányokat is folytatott egykor, pontosan tudta tehát, hogy a zárt ülésen ezúttal semmi keresnivalója nincs. A bizottságnak nem tagja, nem volt meghívott, nem dolgozik – tudomásunk szerint – és nem is dolgozhat egyetlen olyan szervnek sem, amelynek a munkatársai a nemzetbiztonságért felelve ma tájékoztatást adtak a robbanó csipogókról.
Megnyugtató információk hangzottak el
A politikai DK-s/Vadai cirkusznál nagyságrendekkel fontosabb az, ami a zárt ülés ellenére a Nemzetbiztonsági Bizottság előtt ma elhangzott és nyílt – közölhető – információ.
A bizottság ellenzéki vezetője, Sas Zoltán (Jobbik) osztotta meg a Meta felületén a nyílt és tegyük hozzá gyorsan, a megnyugtató információkat.
Szöveghűen közöljük.
Egy magyar cég érintett
A Közel-Keleten két napon át tartó támadások zajlottak a közelmúltban, amelyek eszközei először személyhívók, majd rádiótelefonok voltak, legalább 37 embert öltek meg, és több mint 3000-t megsebesítettek, köztük civileket is. A Hezbollah és a libanoni kormány Izraelt hibáztatta, amely nem erősítette meg és nem is tagadta az érintettségét.
A magyar-olasz Cristiana Bársony-Arcidiacono magyar cége azután került górcső alá, hogy a Gold Apollo tajvani cég közölte, hogy engedélyezte a BAC Consulting számára nevének használatát az első támadásnál használt személyhívókon, de a gyártásért és a tervezésért a magyar cég felel.
A magyar kormányszóvivő (aki Kovács Zoltán. nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár – a szerző) azt mondta, hogy a Hezbollahnak szállított személyhívók soha nem voltak Magyarországon, és a BAC Consultants csupán közvetítőként működött.
Cristiana Bársony-Arcidiacono édesanyja ugyanezt mondja. „(…lánya…)Semmilyen módon nem érintett, csak bróker volt. A tárgyak nem haladtak át Budapesten . … Nem Magyarországon gyártották azokat” – mondta.”
Titkosszolgálati védelem és a hírszerzés nyomoz – blődségek
A nemzetközi sajtó és nyomában egyes magyar sajtótermékek blődségek sorát is közölték a nagyon komoly témát taglalva. Egyfelől világgá röpítették , miszerint Cristiana Bársony-Arcidiacono titkosszolgálati védelem alatt áll Magyarországon. Hazánkban azonban a titkosszolgálatoknak nem feladatuk és jogi lehetőségük sincs arra, hogy bárkit “védelmük” alá helyezzenek. A védelemre van jól szervezett rendőri egység.
Az Alkotmányvédelmi Hivatal közölte: a kérdéses hölgy nem áll a magyar titkosszolgálatok védelme alatt.
A következő blődség az volt, amikor felröppent, hogy a hírszerzés nyomoz Cristiana Bársony-Arcidiacono és a robbanó csipogók ügyében.
Ismételten átlapozva a nemzetbiztonságról szóló (magyar) törvényt még csak utalásszerűen sem találtunk olyat, hogy bármelyik titkosszolgálat nyomozna.
A titkosszolgálatoknak nincs nyomozati jogköre.
Közbevetés: a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) alkalmazhat – és alkalmaz – titkosszolgálati módszereket, eszközöket, ám nincs nyomozati jogköre. A felderítést operatívan végzik és bűncselekmény feltárása esetén minden esetben feljelentést tesznek az illetékes nyomozóhatóságnál (rendőrség, NAV).
Facebook
Twitter
YouTube
RSS