Pesti Srácok

Vádat emeltek Sebastian Kurz volt osztrák kancellár ellen

Vádat emeltek Sebastian Kurz volt osztrák kancellár ellen

Parlament előtt tett hamis tanúvallomás miatt vádat emelt Sebastian Kurz volt osztrák kancellár ellen a gazdasági és korrupciós ügyekkel foglalkozó osztrák államügyészség (WKStA).

A vádemelés a 36 éves politikusnak azon kijelentéseivel kapcsolatos, amelyeket az osztrák parlament által létrehozott vizsgálóbizottságban tett az állami vagyonkezelő vezetőinek kinevezése ügyében. A bizottságban Kurz 2020 júniusában alábecsülte saját szerepét a Nemzeti Vagyonkezelő Holding (ÖBAG) vezetőjének, Thomas Schmidnek a kinevezésében. Akkori nyilatkozata szerint a kinevezésről előzetesen tájékoztatták, de amúgy nem vett részt a vagyonkezelő vezetőinek kiválasztásában. A chat- (csevegő-) üzenetek alapján azonban az ügyészség feltételezi, hogy a volt miniszterelnök nagyon is részt vett a tisztségviselők kiválasztásában.

A jelek szerint Kurz és Schmid a kérdésben legkésőbb 2017 közepétől rendszeresen eszmét cserélt. Ezt a vádat Kurz mindig is hevesen cáfolta. A WKStA 2021 tavasza óta nyomozott Kurz ellen hamis tanúvallomás gyanújával. A hatóság szerint a vádbeli bűncselekmény büntetési tétele három évig terjedő szabadságvesztés. A bírósági tárgyalás első napját október 18-ra tűzték ki, három tárgyalási napot terveznek, az ítélethirdetést október 23-ra tervezik.

A vádemelés hírére reagálva az X közösségi platformon Sebastian Kurz hamisnak nevezte a vádakat, és azt mondta, "alig várja, hogy napvilágra kerüljön az igazság, és a bíróság előtt is bizonyítást nyerjen a vádak alaptalansága". Egy másik, még vizsgálat alatt lévő ügyben azzal gyanúsítják a volt osztrák kormányfőt, hogy pártelnökké választása érdekében 2016-ban közpénzből finanszírozott népszerűségét növelő sajtómegjelenéseket és kozmetikázott közvélemény-kutatásokat.

PestiSracok facebook image

(MTI / Kiemelt kép: MTI/EPA/Christian Bruna)

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)