A címbéli kérdésre a válasz az, hogy vélhetően nem, ugyanis a tálib harcosok hamar átvették tőlük az irányítást a légikikötő felett, az afgánok állításai szerint heteken belül nemzetközi járatokat akarnak fogadni és indítani, ám nagy kérdés, hogy erre van-e egyáltalán igény. Mindenesetre húsz évvel az amerikaiak bevonulása és néhány órával azok teljes kivonulása után viszonylagos nyugalom van Kabulban, megnyíltak az iskolák és egyes üzletek, de néhány bank is újranyitotta a nagyobb fiókjait alig két héttel azután, hogy a talibán elüldözte az afgán vezetést.
A táliboknak nem érdekük az, hogy kimutassák foguk fehérjét, így jelenleg arra törekednek, hogy bemutassák, nincs érdemi változás azután, hogy átvették a teljes hatalmat Afganisztán felett. A radikális dzsihadista csoport minden platformon azt kommunikálja, hogy nem a húsz évvel ezelőtti elődjeik útját követik, szabadabb életet élhetnek az afgánok. A szabad jelző itt természetesen idézőjeles, hiszen arrafelé nem nagyon ismerik a szabadság és a demokrácia fogalmát, többek között ebbe tört bele az amerikaiak bicskája.
Nincs itt semmi látnivaló, tessék tovább menni!
Hétfőn késő este hagyta el az utolsó amerikai csapatszállító a kabuli Hamid Karzai nemzetközi repülőteret, ezzel véget vetve a csapatkivonásoknak. Érdekesség, hogy a tálib vezetés több volt, az amerikaiakkal együttműködő politikust és hadvezért is megkeresett, hogy vegyen részt az új kormány munkájában, ilyen a volt elnök, Hamid Karzai, akiről a légikikötőt elnevezték, továbbá ebbe a kategóriába tartozik Abdullah Abdullah elnök is, akik dalolva fogadták el a tálib ajánlatot.
Tálib fegyveresek a kabuli Hamid Karzai Nemzetközi Repülőtér bejáratánál 2021. augusztus 31-én, egy nappal azután, hogy az Egyesült Államok befejezte az Afganisztánból történő kivonulást és az amerikai állampolgárok, harmadik országból származó állampolgárok és a kiszolgáltatott helyzetben lévő afgánok evakuálására irányuló missziót. Fotó: MTI/AP/Hvaja Tavfik Szediki
Kedden sajtójelentések szerint több üzlet is kinyitott, jóllehet az eladók szerint egyelőre kevesen tértek be hozzájuk. Az emberek hozzátették, hogy egyelőre nem sok tálib fegyverest látni az utcákon, többnyire csak kormányépületek előtt állnak őrt. Megnyíltak az állami és a magániskolák is, az AP amerikai hírügynökség azt közölte, hogy több, a kabuli nemzetközi repülőtér közelében lévő általános iskolában kedden már tanórákat tartottak. A hatalomátvétel után befagyasztották a számlákat és csak korlátozottan fértek hozzá a pénzükhöz az afgánok, ezért a múlt hétvégén több száz fős tüntetés volt a bankok előtt. A tüntetők azt követelték, hogy a pénzintézetek legalább egy részét adják oda nekik a betéteiken lévő pénznek. A tüntetők között voltak szép számban közalkalmazottak is, akik hónapok óta nem kapnak fizetést. Afganisztánt keddre virradóra hagyták el az utolsó amerikai katonai repülőgépek, fedélzetükön katonákkal és a még Kabulban maradt diplomáciai személyzettel.
Az amerikaiak veresége minden megszállónak jó lecke. Kabul biztonságos lesz, és az embereknek nem kell aggódniuk
– közölte Zabihullah Mudzsáhid tálib szóvivő, miután elfoglalták a repteret, majd egész Afganisztánnak gratulált a győzelemhez.
Fesztivál és fegyverropogás
Chris Donahue, a 82. légiosztag parancsnoka volt az utolsó, aki elhagyta Afganisztánt, ezután a tálib vezetők az elit Badri egység kíséretében végigvonultak a kifutópályán, így jelezve győzelmüket. Szerte Kabulban ünnepi volt a hangulat, fegyverropogás hallatszott. Kari Juszuf, a radikálisok egyik szóvivője elmondta: az utolsó amerikai katona is elhagyta a kabuli repülőteret, és Afganisztánt elnyerte teljes függetlenségét.
Szeretnénk jó viszonyt ápolni az Egyesült Államokkal és a világgal
– mondta később Mudzsáhid.
Matthieu Aikins, a The New York Times afganisztáni tudósítója azt írta, az égen már nem látni repülőgépet, a tálibok pedig örömükben a levegőbe lövöldöznek. Ugyanerről számoltak be az AFP hírügynökség tudósítói is. A lövöldözés még kedd hajnalban is tartott beszámolójuk szerint.
Mint ismert, a múlt héten az Iszlám Állam nevű terrorszervezet pokolgépes robbantásaiban csaknem kétszázan veszítették életüket a légikikötőben, hétfőn pedig a terroristák rakétákkal vették célba a létesítményt. Eközben az Egyesült Államok kabuli nagykövetsége kedden felfüggesztette működését – olvasható a diplomáciai képviselet honlapján. Az amerikai kormány a kivonulás után Katar fővárosából, Dohából segíti az Afganisztánban tartózkodó amerikai állampolgárokat és családjaikat – tájékoztatott a képviselet.
Mi legyen azokkal, akik menekülnének?
Vélhetően nem várható a 2015-2016-os menekültválsághoz mérhető nagyságú migrációs hullám, azért arra számítani kell, hogy rengeteg afgán próbál meg majd Európába vagy általában Nyugatra eljutni. A szövetségesek az utóbbi két hétben több mint százhuszonháromezer embert menekítettek ki a kabuli nemzetközi repülőtéren át, de tízezreket hátrahagytak. Hétfőn éjjel például megérkeztek Észak-Macedóniába annak a száznegyvenkilenc tagú afgán csoportnak az első tagjai, akiknek a befogadását a balkáni ország vállalta az afganisztáni tálib hatalomátvétel után. A Kam Air afgán légitársaság gépével érkezők olyan afgánok, akik nyugati szervezeteknek dolgoztak Afganisztánban, valamint a családtagjaik. Egy Szkopjéhoz közeli szállodában helyezték el őket, koronavírus-tesztet végeznek rajtuk, majd három hónapos vízumot kapnak.
Láthatóan a nyugat-európai országok sem nagyon akarnak befogadni tömegével migránsokat, elmúlt a fél évtizede még oly’ divatos willkommenskultur. Ylva Johansson, az Európai Bizottság belügyekért felelős biztosa a minap azt nyilatkozta, hogy az Európai Uniónak és tagállamainak, meg kell akadályozniuk újabb migrációs és humanitárius válság kialakulást, amely egyben biztonsági kockázatokkal is járhat
A tagállamoknak átfogó megközelítést kell kidolgozniuk az afgán válságra vonatkozóan, de minél előbb kell cselekedni, mielőtt tömegek érkeznének az EU külső határaihoz és a terrorszervezetek megerősödnének
– jelentette ki az uniós biztos.
Johansson kiemelte, hogy a nemzetközi szervezetek segítségével forrásokat, támogatást kell mozgósítani Afganisztánba és az azzal szomszédos országokba a rászorulók megsegítésére. Állítása szerint rögtön kell cselekedni, hogy meg lehessen akadályozni a hat évvel ezelőtti menekültválságot. Margarítisz Szkínász az európai életmódért felelős uniós biztos arról beszélt, hogy az afganisztáni helyzetet nem az EU idézte elő, azonban jelentős kihatással lehet az unióra is. Kiemelte: a válság rávilágított arra, hogy az EU tagállamainak minél előbb el kell fogadniuk az új menekültügyi csomagot, amelyre vonatkozó javaslatait múlt szeptemberben mutatta be az Európai Bizottság.
Hangsúlyozta továbbá, hogy az EU-nak együtt kell működnie a nemzetközi szervezetekkel annak érdekében, hogy biztosítson elegendő forrást és kapacitást az Afganisztánban élő embereknek. Szkínász véleménye szerint, a helyben adott segítség megelőzheti a illegális migránsok áradatát, és a embercsempészeti hálózatok megerősödését. Nyomatékosította azonban, hogy az uniónak kötelessége befogadni azokat, akik a szövetséges csapatokat segítették Afganisztánban.
Merkel is óvatosabb
A leköszönő német kancellár szerint az otthonukhoz minél közelebb kell segíteni az afganisztáni tálib fordulat miatt menekültté váló embereknek. A kormányfő Sebastian Kurz osztrák kancellárral tartott sajtótájékoztatóján kiemelte, hogy az uniós belügyminiszterek keddi értekezletén Németország azt az álláspontot képviseli, hogy lehetőleg sok embernek a hazájához közel kell biztosítani a humanitárius ellátás lehetőségét. Merkel hangsúlyozta, hogy a menekültek előre meghatározott csoportokba, kontingensekbe rendezett befogadásáról majd csak akkor lehet tárgyalni, amikor már látható, hogy milyen nemzetközi menekültügyi folyamatok indulnak be a tálib hatalomátvétel miatt.
Az egészségügyi és humanitárius szállítmányok Afganisztánba juttatásához létfontosságú a kabuli nemzetközi reptér üzemeltetése
– jegyezte meg Angela Merkel, aki szerint a napokban tárgyalásokat folytattak több európai ország, köztük Nagy-Britannia, Franciaország, Hollandia és Olaszország kormányával arról, hogy miként lehet közösen létrehozni átmeneti, vagy egy erősebb képviseletet Kabulban azzal a céllal, hogy állandó legyen a kapcsolat a tálib vezetéssel.
Iszlamista tálib fegyveresek a kabuli repülőtér felé vezető úton őrködnek 2021. augusztus 27-én, miután az előző nap két öngyilkos merénylő pokolgépeket robbantott a kabuli légi kikötőnél. A két detonáció legalább százhárom embert megölt, közöttük tizenhárom amerikai katonát és az iszlamista tálib mozgalom huszonnyolc tagját. A kabuli repülőtérnél ezrek várják, hogy légi úton kimenekítsék őket az országból, miután az iszlamista tálibok elfoglalták Afganisztán csaknem egészét. Fotó: MTI/EPA
Sebastian Kurz kijelentette, hogy kormányának álláspontja ismert és változatlan, azaz Ausztria továbbra is elzárkózik újabb afgán menekültek befogadásától. Hozzátette, hogy az osztrák kormány is azt tartja a legfontosabbnak, hogy a menekülteknek a hazájukhoz minél közelebb biztosítsák a támogatást.
Nem kaptál menedékjogot Európában? Vár a talibán!
Zabihullah Mudzsahid tálib szóvivő kedden elmondta, hogy visszafogadnák az Európában elutasított afgán menedékkérőket, akiket azután bíróság elé állítanának és a törvényszéknek kell majd döntenie sorsukról. Az már persze más kérdés, hogy milyen lenne az a tárgyalás.
Igen, visszafogadjuk őket
– válaszolta Mudzsahid arra az újságírói kérdésre, hogy a tálibok visszafogadják-e a Németországban, illetve Ausztriában elutasított menedékérőket, valamint azokat, akik bűncselekményt követtek el ezekben az országokban.
A tálibok szóvivője ismételten megfogadta, hogy tiszteletben fogják tartani a nők jogait az iszlám törvénykezés, illetve a saría keretén belül. Ausztria konzervatív kormánya szigorú bevándorlási politikát folytat az afgán menedékkérőkkel szemben. Karl Nehammer osztrák belügyminiszter eleinte azt szorgalmazta, hogy folytatni kell az elutasított menedékkérők visszaküldését Afganisztánba, amíg lehetséges. Időközben elismerte, hogy ez már nem lehetséges, de „kitoloncolási központokat” szeretne az Afganisztánnal szomszédos államokban.
Forrás: AP, MTI, Reuters, RT. Vezető kép: MTI/EPA
Facebook
Twitter
YouTube
RSS